Rács mögé kerülhet, aki eltiltás hatálya alatt vezet!

  • Megelégelte a jogalkotó, hogy az utóbbi időben egyre több és súlyosabb közlekedési balesetet okoztak eltiltás hatálya alatt vezető sofőrök.
  • Egy évet szabadságvesztéssel büntethető, aki szabálysértési eljárás keretében tiltanak el az autóvezetéstől, és mégis autót vezet.
  • Három év börtön jár azért, ha valaki annak ellenére ül a volán mögé, hogy a bíróság büntetőeljárás keretében tiltotta el a járművezetéstől.

Bár a bírói gyakorlat ismeretében talán még nem kell aggódniuk azoknak, akik a „nem a jogsi vezet, hanem én” elvet követve habozás nélkül a volánhoz ülnek akkor is, ha korábban jogerősen eltiltották őket a gépjárművezetéstől, azért jobban teszik, ha a jövőben már nem teszik. Módosította ugyanis az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyvet, fogházba vagy akár börtönbe is kerülhet az, aki annak ellenére ül volánhoz, hogy jogerősen eltiltották a vezetéstől.

Mit mond a módosított Btk?
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt [239/B. §]
Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kormány azt követően terjesztette be az Országgyűlésnek törvénymódosító javaslatát, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az olyan súlyos, gyakran halálos kimenetelű közlekedési balesetek, amiket vezetéstől eltiltott, olykor, többszörösen eltiltott sofőrök okoztak.

Arra is volt példa, hogy baleset okozójának soha nem is volt jogosítványa, ő mégis vezetett még azután is, hogy többször intézkedtek vele szemben a rendőrök, és a rendőrség, sőt több bíróság is eltiltotta a gépjárművezetéstől.

Eddig az ilyesmit megúszhatták a sofőrök pénzbírsággal. Mostantól azonban jóval súlyosabb következményei lesznek annak, ha valaki eltiltás hatálya alatt a volán mögé ül.

A fennemlített büntetési tételek ugyanis csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor valakit egy rutinszerű közúti ellenőrzés során elkapnak a rendőrök. Vagy felismerik, mert arra is volt – nem is egy – példa, hogy az eltiltott röviddel az után, hogy a rendőrök kiszállították a kocsijából, amit jogosítvány nélkül vezetett és közölték vele, hogy feljelenti, újra visszaült a volán mögé és mintha mi sem történt volna tovább autózott. Volt, akit ugyanazok a rendőrök kaptak el délután is, akik délelőtt  is feljelentették engedély nélkül vezetésért. Ezek után persze már nem tudta elkerülni az illető, hogy szabálysértési őrizetbe vegyék.

Azért senki ne vegyen rá mérget, hogy aki először követi el a Járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségét vagy éppen bűntettét, ezután sem kerülnek rács mögé.

Nemrég írtunk arról, hogy az ügyészség bekeményített a büntetőfékezőkkel szemben, a jelenség túlzott elszaporodására hivatkozva. Ugyanez volt a kormány indoka is, amikor a Btk. módosítást a T. Háznak beterjesztette. Nem lenne meglepő, ha a hatóságok szigora a jövőben erre a közlekedési bűncselekmény-fajtára is kiterjedne.

Egyáltalán nem lenne az. A közlekedési bűncselekmények elkövetőire kiszabott ítéletekkel ab ovo elégedetlen ügyészség utóbbi időben követett gyakorlatától sem lenne idegen, ha az új törvényi felhatalmazással élve e bűncselekmény-kategóriában is bekeményítenének.

Persze akkor még mindig bízhatnak az eltiltás ellenére rendszeresen vezetők a bíró jó szívében.

Megtörténhet azonban, hogy ez esetben már az sem segít!

Nézzük, mi történik akkor, ha a valaki vezetéstől eltiltás hatálya alatt vezetve másokat veszélyeztet, balesetet okoz vagy kiderül róla: nemcsak jogosítványa nincs, még ittasan is vezet.

Aki közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton ittasan vezet vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. De három évet is kaphat, ha valaki súlyosan megsérül, sőt akár nyolc évre is rács mögé kerülhet, ha az ittasan okozott balesetben valaki meghal.

Aki a KRESZ szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ebben az esetben is kiszabható akár nyolc év is, ha a vétkes sofőr több ember halálát okozza vagy tömegszerencsétlenséget idéz elő.

A közúti veszélyeztetők – mint például a büntetőfékezők – alapesetben három évet kaphatnak tettükért. De akár 15 év is lehet az ítélet, ha kettőnél több ember halálát okozzák szórakozásukkal.

Ha a fenti bűncselekmények bármelyikét járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követték el,  akkor ehhez jön még halmazatban számolva az egy, illetve három év.

A halmazati büntetés kiszabásánál a súlyosabb megítélésű bűncselekményért adható büntetésnek maximum a másfélszeresét szabhatja ki a bíró. Ez azt jelenti, hogy ha valaki bíróság által elrendelt eltiltás hatálya alatt okoz balesetet, akár négy és fél évet is kaphat. Alapesetben.

Eddig egy évet kaphatott (volna), amennyiben annak ellenére vezetett, hogy a bíróság eltiltotta a vezetéstől. Nyugodtan hátradőlhetett az elkövető, hiszen borítékolható volt, hogy nem ültetik le.

Mostantól ebben már nem lehet olyan biztos. Mert még ha nem is szabja ki rá a bíró a kiszabható maximumot (a példa esetnél maradva a négy és fél évet) csak a középértéket, az még mindig több mint két év, és így már koránt sem olyan biztos, hogy az egykor maximum pénzbüntetéssel megúszható ügyben most nem születik letöltendő szabadságvesztés büntetést kiszabó ítélet.

Az új szabályok még nem vonatkoznak arra a 40 éves férfire, aki ellen a napokban emelt vádat a Fővárosi Főügyészség amiért még 2019 őszén járművezetéstől eltiltás és több fajta kábítószert hatása alatt vezetett, majd pár hónappal később, 2020. január 29-én Budapesten a Népligetben a kocsija mellett várakozott, amikor rajtaütöttek a rendőrök, akkor drogokat találtak a kocsijában.
Előzőleg, még 2018. novemberében, bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt a bíróság pénzbüntetésre ítélte, és másfél évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Egy év sem telt el és újra megbukott. (Valószínűleg 2020. januárjában sem sofőrrel autózott a Népligetbe, de az akkori szabályok szerint az eltiltás hatálya alatti vezetés akkor még csak szabálysértésnek minősül, ezért a vádiratban nem foglalkozott vele az ügyészség. Az új szabályok szerint viszont már a bíróság által elrendelt vezetéstől eltiltásért három évet kaphatna.
A Fővárosi Főügyészség a 40 éves férfit így most még csak bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségével, valamint jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja, végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását kérik a bíróságtól, valamint azt, hogy tiltsa el a férfit mind a közügyek gyakorlásától, mind a járművezetéstől.

F.Gy.A.