Rendszámot követelnek a kerékpárokra Berlinben

• Megnövekedett a kerékpárosok közlekedésével kapcsolatos panaszok száma a német fővárosban.
• Berlin rendőri vezetője szerint a helyzet megfelelő kezelése és a szabályszegések visszaszorítása érdekében a kerékpárokat rendszámmal kell ellátni.
• A javaslat ellenzői szerint kerékpáros rendszámra nincs szükség, a baleseti adatok a szigorítást nem indokolják, inkább az infrastruktúrát kellene fejleszteni, képessé tenni arra, hogy a kétkerekűek megnövekedett forgalmát biztonságosan elvezesse.
• A rendőrség szerint az intézkedés indokolt, mert a kerékpárosok által elkövetett cserbenhagyásos balesetek és a durva szabályszegések száma folyamatosan növekszik, és a bringások nem csak a saját, hanem mások biztonságát is veszélyeztetik.
• Ma még nem tudható, hogy a kezdeményezés átmegy-e a német jogalkotás különböző szintjein, mindenesetre a javaslat véleményezése megkezdődött.

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a kerékpárosok közlekedésével kapcsolatos panaszok és bejelentések száma a német fővárosban. A kialakult helyzetre tekintettel Barbara Slowik, Berlin rendőrelnök-asszonya javaslatot tett a kerékpáros rendszám bevezetésére, kijelentve, hogy ellenkező esetben a kerékpárosok által elkövetett közlekedési szabályszegések ellen nem lehet hatékonyan fellépni. Az elképzelésnek több támogatója van, ugyanakkor a Német Közlekedési Klub (VCD), valamint az Általános Német Kerékpáros Klub (ADFC) határozottan elutasítja azt.

Mi indokolhatja a kerékpárok rendszámmal történő ellátását? Gyakorlatilag ugyanaz, mint a motorkerékpárok, a személygépkocsik és más gépjárművek esetében: az azonosíthatóság! Hatósági jelzés hiányában a kerékpárral elkövetett szabályszegések, valamint károkozások felderítése rendkívül nehéz, amennyiben a kerékpáros a helyszínről adatai hátrahagyása nélkül eltávozik. Azaz, ha a bringás áthajt a piroson, az autósorok között haladva valakinek letöri az autójáról a külső visszapillantó tükröt vagy fellök véletlenül egy gyalogost, majd megállás nélkül elhajt a helyszínről, akkor többnyire bottal lehet ütni a nyomát. Még akkor is, ha a jogsértést a helyszínen (például az álló autósorban ülve), vagy annak közelében (az ablakban könyökölve stb.) valaki észleli. Az ehhez hasonló esetekben nem csak az ügy marad felderítetlen, hanem egyéni felelősség hiányában a kárt szenvedett személy sem jut a pénzéhez, kivéve, ha egyéb biztosítással, például casco-val rendelkezik. Az elkövető azonosításának lehetősége mellett a rendszám a kerékpár lopások visszaszorítására is alkalmassá válhat, amennyiben megfelelő nyilvántartás áll rendelkezésre.

A helyzet azonban korántsem olyan egyszerű, hogy mindent a kerékpárosok számlájára lehessen írni. A koronavírus megjelenését követően ugyanis jóval többen közlekednek kerékpárral, mint azt korábban tették. Sokak szerint az átlagos hétköznapi belvárosi forgalomban az autósok és a kerékpárosok száma csaknem megegyezik a német fővárosban. Ezzel a forgalomnövekedéssel az infrastruktúra nem volt képes lépést tartani, és bár az elmúlt hónapokban is történtek kerékpárút fejlesztések, a meglévő hálózat még így sem képes a kerékpáros forgalmat zökkenőmentesen elvezetni – különösen nem a csúcsforgalmi időszakokban. Több belvárosi szakaszon a bringások sokszor alig férnek el egymás mellett, esetenként pedig arra kényszerülnek, hogy kikerüljék a kerékpársávon szabálytalanul megálló gépjárműveket. Ezért a folyamatos haladás érdekében érthető, hogy más megoldást keresnek: az autókkal telített utakat vagy éppen a gyalogosforgalomra szánt járdákat. Lássuk be, ezek közül egyik megoldás sem jó, de a kialakult helyzetben olykor nincs más lehetőség. Mert hát mindenki el akar érni a tervezett úti céljához, lehetőség szerint kellő időben. Az objektivitáshoz az is hozzátartozik, hogy a kerékpárosok legalább olyan sokrétűek, mint a gépjárművezetők. Vannak akik sietnek, és vannak akik ráérősen tekernek, miközben nézegetik az épületeket, a parkokat és az embereket, továbbá vannak fiatalok, akik éppen aznapi tréningjüket végzik, míg ugyanazon a kerékpárúton közlekednek a gyermeküket óvodába vagy éppen haza szállító anyák is.

A jogkövetés, a szabálytisztelet vonatkozásában hasonló a helyzet. A legtöbb kerékpáros igyekszik megtartani a közúti közlekedés szabályait (már csak saját biztonsága érdekében is), míg mások agresszívabban bringáznak, hajlamosak cikázni az autók között, áttekerni a piros jelzésen, vagy éppen tempósan kerülgetni a járdán haladó gyalogosokat. Nyilván ez utóbbi magatartások elterjedése áll a rendőrség javaslatának a hátterében, mely szerint a jövőben a kerékpárok csak akkor vehessenek részt a közúti forgalomban, amennyiben rendszámmal rendelkeznek.

Jelenleg még nem tudható, hogy a javaslat átmegy-e a jogalkotás megfelelő szintjein, továbbá az sem világos, hogy a tervezett jogszabály hatályát miként lehet a külföldi tulajdonú kerékpárokra kiterjeszteni. Vélhetően sehogy, mert teljesen életszerűtlennek tűnik, hogy ilyen kötelezettséget a szabadsága idején gépkocsival Németországba utazó, kerékpárját is magával vivő külföldi számára előírjanak.

A javaslat ellenzői szerint a helyzetet sokkal inkább infrastrukturális fejlesztésekkel, mintsem jogszabályi szigorításokkal  kell kezelni. Álláspontjuk szerint a tervezett intézkedést a baleseti statisztikák alakulása sem indokolja. Berlinben 2019-ben az összes személysérüléses közúti balesetnek mindössze a 3,9%-át okozták kerékpárosok (csak összehasonlításképpen: Magyarországon 12% körüli az átlag), a baleseti trend nem mutat intézkedéseket sürgető növekedést, továbbá a kerékpáros balesetek egy része olyan saját hibás ”magános” baleset, melynek nincs más résztvevője, és kizárólag a bringás szenved valamilyen sérülést.

A javaslat támogatói természetesen  más véleményen vannak. Álláspontjuk szerint a kerékpáros rendszám bevezetése indokolt és megvalósítható. Folyamatosan növekszik a kerékpárosok által elkövetett cserbenhagyásos balesetek száma, egyre gyakoribbak a durva szabályszegések (mégha azok nem is vezetnek mindig balesethez), és a szabályokat tudatosan figyelmen kívül hagyó bringások nem csak önmagukat veszélyeztetik, hanem a legvédtelenebb úthasználók, a gyalogosok közlekedését is gyengítik.

A javaslat realitásának mérlegelésekor helytelen lenne figyelmen kívül hagyni, hogy 2020. március 1. óta az elektromos rollerek kizárólag saját, úgynevezett biztosítói rendszámmal vehetnek részt a forgalomban, és ugyanez a szabály vonatkozik más kisebb járművekre is (az 50 cm3 alatti mopedekre, a robogókra, a 25 km/h-nál nagyobb sebességre képes elektromos kerékpárokra, valamint a Segway-ekre). Mindezek alapján nem zárható ki, hogy a berlini rendőrség javaslata a jövőben akár jogszabályi formát is ölthet.

G.I.