Riasztóval szerelt sebességmérők

  • A sebességmérő kamerákat érintő vandalizmus csaknem egyidős ezeknek az eszközöknek a történetével;
  • Az elmúlt év őszén ismeretlen tettesek mintegy 150 sebességmérő kamerát tettek tönkre és fosztottak ki Svédországban;
  • A legtöbbször csak a sebességmérőkben használt Canon DSLR fényképezőgépet távolították el – hivatalosan nem bizonyított, hogy háborús felhasználás céljából;
  • A kár tetemes, az eszközök pótlása mintegy 3,5 millió euró többletkiadást jelent;
  • A szomszédos országokban ugyanakkor a sebességmérő kamerák érintetlenek maradtak, így Finnországban is;
  • A finnek számos módon biztosították be kameráikat a vandalizmus ellen. Például a kamerák tároló egységeibe riasztót szereltek be, melyek adott esetben a legközelebbi rendőri szervnél jeleznek – és ami meglepő: immár 1996 óta!

Minden bizonnyal kevesen vitatkoznak azzal a kijelentéssel, miszerint a sebességmérő kamerák nem tartoznak a legnépszerűbb eszközök közé, és nem is tartoztak soha. A közlekedési rendőrök, valamint a közúti közlekedésbiztonságért aggódó szakemberek elengedhetetlennek tartják a kamerákat a balesetek, a sérülések és halálozások elkerülése érdekében, és amíg a gyorshajtás a közutak első számú gyilkosa, addig ezzel nehezen lehet vitatkozni. A járművezetők jelentős része azonban más véleményen van. A kamerák kihelyezésének általában még azok a sofőrök sem örülnek, akik tisztelik a szabályokat és következetesen be is tartják a sebességhatárokat.

A sebességmérő berendezések működésének ellehetetlenítése, a mérések megakadályozása, valamint az eszközöket érintő vandalizmus korántsem új jelenség, csaknem egyidős ezeknek az eszközöknek a megjelenésével. Egyszerűbb változatukra példa, amikor unatkozó gyerekek „szórakozásból” összefirkálták a belterületen elhelyezett kamerákat, és olyan megoldás is ismert, amikor karácsony előtt egy mikulás figurát ültettek a készüléket tároló dobozra, akinek a lába „véletlenül” eltakarta a fényképezőegység nyílását. Az esetek többségében azonban markánsabb szándékokról és jelentősen durvább elkövetési magatartásokról van szó.

Október végén röppent fel a hír a világsajtóban, mely szerint Svédországban legalább száz stabilan telepített sebességmérő kamerát loptak el ismeretlen tettesek. A svéd állami televízió november elején már 150 ilyen eszköz megcsonkításáról számolt be. Az Aftonbladet svéd napilap információi szerint orosz katonai drónok egy részében ugyanolyan típusú kamerákat használnak, mint Svédországban a fix sebességmérő eszközöknél, így a nyomozást ebbe az irányba is kiterjesztették. Hasonló feltételezésre jutott a norvég Nemzetvédelmi Egyetem is, miszerint „az ellopott kameráknak legalább közvetett kapcsolatuk lehet a háborúban felderítésre használt drónokkal”, ennél részletesebb információkat azonban nem közöltek (megjegyzés: a hivatalosan nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az ellopott svéd kamerákat a háború első évében bármelyik oldalról felhasználták volna). Az érintett svéd sebességmérő eszközökben Canon márkájú DSLR tükörreflexes fényképezőgépeket alkalmaztak, amelyek elterjedt képrögzítő eszközöknek számítanak, és viszonylag kedvező áron beszerezhetők.

Október végén a rendőrök egy 20 éves férfit tartóztattak le Stockholm közelében, Norrtälje községben, akit a lopások, illetve azok egy részének elkövetése miatt le is tartóztattak. A házkutatás során a férfi otthonában több sebességmérő kamerát találtak, és a letartóztatás után a lopási hullámnak hirtelen vége szakadt.

Eva Lundberg, a Svéd Közlekedési Hivatal (ATK) koordinátora szerint hatóságuknak sürgősen intézkednie kellett az ellopott kamerák cseréjére a sebesség csökkentése, a balesetek megelőzése és az emberi életek védelme érdekében. December végéig mintegy száz kamera helyreállítása valósult meg, a további eszközök pótlása folyamatosan történik. Az eszközpark helyreállítása nem olcsó dolog. Egyetlen sebességmérő kamera cseréjének költsége körülbelül 250 000 SEK, így az összes ellopott eszköz pótlásának teljes költsége a 40 millió svéd koronát is elérheti (ez kb. 3,5 millió euró többletkiadást jelent).

A történet egyik érdekessége, hogy a sebességmérő kamerák kizárólag Svédországban voltak ilyen kelendők, a környező országokban nem. Így volt ez Finnország esetében is, ahol valamennyi sebességmérő eszköz a helyén van és üzemel (erről az YLE közszolgálati média számolt be). A finn Országos Rendőrhivatal szerint alapvetően három oka is van, amiért az országukban üzemeltetett sebességmérő eszközök az átlagosnál nagyobb védettséget élveznek. Először is: hazájukban a kamerák felügyelete, valamint a rendszer üzemeltetése egyaránt a rendőrség hatáskörébe tartozik, míg Svédországban a felügyeletet a civil közlekedési hatóság, a Közlekedési Ügynökség látja el (a felügyelet és a működtetés a svédeknél tehát elkülönül). Másodszor: Svédországban minden tartóoszlopon van egy kamera, ami egyszerűbbé teszi az eltulajdonítást, ezzel szemben Finnországban egy-egy készülék elhelyezésére több tárolóegység is rendelkezésre áll, és a sebességmérés helyszínét rendszeresen változtatják. Végezetül – és ez nagyon lényeges – Finnországban valamennyi fix sebességmérő eszköz riasztóval van ellátva, amely rendkívüli esemény, azaz rongálás, feltörés és egyéb erőszakos behatolás alkalmával közvetlenül a legközelebbi rendőri egységnél jelez (mindez már 1996 óta van így!). Így lopás, illetve vandalizmus esetén nagy az esélye annak, hogy az elkövetőt már a helyszínen, vagy annak közelében tetten érik. Emellett a finn tárolóegységek is biztonságosabbak az átlagnál, többnyire magasabban, oszlopokon vannak elhelyezve és lőfegyver használata ellen is részleges védelmet nyújtanak. Az előzőekre tekintettel érthető, hogy Magyarországon a VÉDA Intelligens Kamera hálózat fix telepítésű eszközeit miért nyolc méter magasságban helyezik el.

G.I.