Sebességkorlátozás az ír utakon

  • Walesben meglepően jól fogadták a közlekedők az új sebességkorlátozásokat.
  • 60 km/h sebesség mellett 50% a valószínűsége, hogy az elgázolt gyalogos meghal.
  • A magyar autósok is jó ha tudják: a román államfő aláírta az Anasztázia-törvényt.

Forrás: www.theguardian.com

Jelentős sebességkorlátozásokat vezetnek be Írországban, miután tavaly – sok évi folyamatos javulás után – újra romlani kezdett a közlekedésbiztonság a szigetországban, nőtt a közlekedési balesetek és azok áldozatainak a száma. 1997 és 2021 között számos intézkedés együttes hatására sikerült évi 472-ről 137-re csökkenteni a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát, ez a tendencia 2022-ben nemcsak hogy megtorpant, a közúti tragédiák száma gyors ütemű növekedésnek indult. Az idén már közel annyian haltak meg az ír utakon, mint 2021-ben összesen.

„Elfogadhatatlan mértékben növekszik a balesetek halálos áldozatainak a száma az ír utakon, túl sok fiatalt és családot veszítettünk el”, fogalmazott Eamon Ryan közlekedési miniszter, miután az ír Közlekedési Minisztérium közzétette a kormány sebességkorlátozási felülvizsgálati jelentését.

Írország hazánknál kisebb, mindösszesen 70.273 négyzetkilométeren terül el, lakossága 5,033 millió.

A közlekedésbiztonság – mint a miniszter fogalmazott – elfogadhatatlan mértékű romlása épp akkor kezdődött, amikor megkezdődött a még 2021. decemberében bejelentett közlekedési stratégia első ütemének végrehajtása. A közel 200 konkrét különféle és különböző mértékű intézkedést azért vezetik, illetve vezették már be, hogy 2030-ra felére csökkenjen a halálos áldozatok és súlyos sérülések száma, 2050-től pedig ne történjenek halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetek.

A program kidolgozásában – ahogy a kormány sebességkorlátozási felülvizsgálati jelentésének az elkészítésében is – részt vett a közlekedéssel és a közlekedésbiztonsággal foglalkozó valamennyi szervezet és hatóság. Jelentésük alapján készítette el az ír kormány az anyagot, amit szeptember végén hoztak nyilvánosságra a háttértanulmányokkal együtt, és amely a későbbi jogalkotás alapjául szolgál.

A szigorítás legfőbb irányai azonban már most nyilvánvalóak. Az ír kormány döntése értelmében az országban 2024-től a még szükséges jogszabály-módosítások után

a másodrangú főutakon a korábbi 100 km/h-ról 80 km/h-ra csökkentettek a megengedett maximális sebességet,

a helyi és vidék utakon 80-ról 60 km/h mérsékelték azt,

a városokban, elsősorban a belvárosi utakon pedig 30 km/h-ás általános sebességkorlátozást vezettek be.

A főutakon és a városok bevezető sugárútjain maradt az 50 km/h, és nem változtattak az első számú főutakon és az autópályákon hatályos sebességhatárokon sem.

Eamon Ryan közlekedési miniszter emlékeztetett, Írországban 1997 és 2021 között növekvő gépjárműforgalom mellett – avagy annak ellenére – sikerült drasztikusan visszaszorítani a sérüléssel járó és az emberéleteket követelő közúti közlekedési balesetek számát. Ezért is sokkolta az országot a közúti tragédiák számának hirtelen növekedése, ami azonnali és radikális lépésekre késztette a kormányt.

A dublini Közlekedési Minisztérium a WHO adataira hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a legfőbb baleseti ok szinte mindenhol a modern világban a gyorshajtás, ami nemcsak a baleset bekövetkezésének esélyét növeli, hanem a következményeit is súlyosabbá teszi.

Felmérések bizonyítják, a sebesség 5%-os csökkentése 30 százalékkal csökkentheti a halálos balesetek számát. A sebességkorlátozás a leginkább a gyalogosok és más védtelen, illetve a gépjárművekben utazóknál kevésbé védett közlekedők biztonságát szolgálja. Bizonyított tény ugyanakkor az is, hogy

60 km/h sebességgel történő gyalogosgázolás mellett minden mások gyalogos életét veszti,

50 km/h sebesség mellett az elhalálozás valószínűsége már „csak” 29%,

30 km/h-s sebességnél viszont a halálos kimenetel valószínűsége 5 százalék körül mozog.

Wales már korábban szigorított és a 20 mérföld/órás sebességkorlátozás bevezetésének (ez átszámolva 32 km/h sebességnek felel meg) első heteinek tapasztalatait az ír bejelentéssel közel egy időben hozták nyilvánosságra. A walesiek szerint az ott bevezetett sebességkorlátozás „elképesztő” hatást gyakorolt a forgalom sebességére az egész országban.

GPS adatok alapján tíz városban 25 millió járműmozgást vizsgáltak hétfőtől péntekig, reggel 6 és 18 óra között két héten keresztül a sebességkorlátozás elrendelése után. Arra jutottak, hogy miközben a menetidő egy 2,5 km-es útszakaszra vetítve átlagosan 43-63 másodperccel nőtt, a közlekedésbiztonság jelentősen javult. Különösen a gyalogosok és a kerékpárosok érezhették „nagyságrendekkel nagyobb biztonságban magukat”. Emellett csökkent a légszennyezettség is.

A walesi jelentés szerint a közlekedők elfogadták a 20 mérföldes városi sebességkorlátozást. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy Walesben, ahogy egész Angliában szeptemberben szigorították a közlekedési szabályszegésekért járó büntetéseket. Nőtt a fizetendő bírság és szabálytalanságokért adandó büntetőpontok száma egyaránt.

Az első felmérések – Walesben legalábbis – arra utalnak, hogy mivel a korlátozások nem járnak jelentős időveszteséggel az autósok számára, ellenben biztonságosabbá váltak számukra is az utak, a többség önként alkalmazkodott az új szabályokhoz.

F.Gy.A.

 

Börtönbe a részeg gázolókkal

Aláírta az Anasztázia-törvény, azaz „az ittas vezetés vagy jogosítvány nélküli vezetés közben közúti halált okozó személyek büntetésének módosítását” a román államfő.

Anasztázia egy 4 éves kislány volt, akit otthona előtt gázolta halálra egy ámokfutó tavaly nyáron. Nem kis részben a soha nem látott közfelháborodást kiváltó tragédia hatására döntött úgy a román törvényhozás, hogy „Romániában egyetlen bíróság sem ítélheti felfüggesztett büntetésre azokat, akik ittasan, kábítószer hatása alatt vagy jogosítvány nélkül gyilkolnak az ország útjain”.

Mostantól börtönbe kell küldeni Romániában mindazokat, akik részegen, bódultan vagy jogosítvány nélkül okoznak halálos közlekedési balesetet.

A román döntés óvatosságra kell, hogy intsen mindenkit, aki az ország útjain autózik. Hasonló szabály van érvényben Olaszországban, ahol 2016 óta kötelező börtönbüntetésre ítélik a „közúti gyilkosságok” elkövetőit, de azokat is, akik meggondolatlan magatartásukkal, egyebek között ittas vezetéssel okoznak halálos balesetet.

Franciaországban a jog „közúti gyilkosságnak” nevezi az ilyen haláleseteket, míg korábban „akaratlan emberölésnek” nevezték, függetlenül a baleset konkrét körülményeitől.

A július elsején Budapesten, az Árpád-hídon egy spontán illegális autóverseny három résztvevője miatt bekövetkezett balesetben egy vétlen kerékpáros meghalt. Lázár János építési és közlekedési miniszter az eset után egy nyilatkozatában „gyilkosságnak” minősítette az ilyen és hasonló eseteket.

Bár a magyar jog ma még nem tekinti annak, ittasan elkövetett halálos közúti baleset okozásáért a bíróságok ma már gyakran a gyilkosságok alapeseteiben kiszabottaknál súlyosabb – letöltendő szabadságvesztés – ítéleteket is hoznak.