Segítsük egymást! Ki mit (nem) tud?

• Néhány közlekedési szabályt nem, vagy rosszul tudnak a közlekedők, s emiatt olykor bajba is kerülhetnek.
• Mikor kell indexelni a körforgalomban? Hány kilométeres sebességgel kell áthajtani a va-súti átkelőn? Mikor szabad dudálni?
• Sokan nem hiszik, pedig igaz: akár rács mögé is kerülhet az, aki nem adja meg az elsőbbséget egy gyorshajtónak!

Barátommal a Duna-kanyarban, a 11-es út egy meglehetősen kacskaringós, előzésre elvétve alkalmas szakaszán autóztunk, amikor ránk dudált egy Audi. Épp akkor ért mögénk.

– Na, ennek meg mi baja? Hova siet, nem látja, hogy itt nemigen tud előzni? – csattant fel barátom, amikor az audis már harmadszor dudált és villantotta ránk a reflektorát.

– Engedd el! – tanácsoltam, és ő így is tett. Az első adandó alkalommal, ahol félre tudott húzódni annyira, hogy az Audi elférjen. – Menj, ha annyira sietős! – morgolódott. Az szinte azonnal és nagy gázzal el is suhant mellettünk, majd köszönet gyanánt felvillantotta az elakadásjelzőt, és lassított is, mert jött a következő előzésre alkalmatlan kanyargós rész.

Hogy hova sietett és miért? Ő dolga.

Némi vita alakult ki barátom és köztem az audis dudálásáról, amit végül az okostelefon döntött el. A KRESZ 30§ szerint „Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad”, idéztem a netes jogtárból a vonatkozó szabályt.

Az audis ezek szerint ismerte a 30§-t. De, ha nem, akkor is szabályosan járt el.

– Te is szoktál dudálni, amikor előzni akarsz – törte meg pár perccel később a csendet a barátom. Még sem akart direktbe rákérdezni, hogy közlekedésbiztonsági szakíróként tudtam-e, hogy a duda előzési szándék jelzésére is használható – persze szigorúan csak lakott területen kívül.

– Olykor – mondtam a „nem” helyett. – Végül is az előzés egy veszélyes manőver, ha úgy ítélem meg a helyzetet az előzendő jármű addigi manővereiből, hogy a sofőrje bármire is képes lehet, akkor rájuk szoktam dudálni.

Bele se merek gondolni hány olyan szabály lehet még a KRESZ-ben, amit több százezer kilométer levezetése után sem ismerek. Ismerünk. Amelyekre talán nincs is olyan nagy szükség – már ha eltekintünk attól, hogy a nem tudásuk miatt pontokat veszíthetnek és elbukhatnak a KRESZ-vizsgán a vezetni tanulók.

Vannak olyan olyan szabályok is azonban, amiket bár mindenki ismer, mert mindenkinek ismernie kell, ha nem a tanfolyamból, akkor a rendőrségi hírekből („Ma ezért és ezért akciózik itt és itt a közlekedésrendészet…, vezessenek fokozott figyelemmel”), sokan mégsem tartják be azokat. S persze vannak olyan szabályok is, amiket majd’ mindenki ismer, csak éppen rosszul.

Nézzünk néhány példát a teljesség igénye nélkül. (A listát rendőrökkel, gépjárművezető-oktatókkal folytatott beszélgetések és más lapoknál dolgozó újságírók hasonló témájú cikkeinek felhasználásával állítottam össze, nem reprezentatív, és az sem biztos, hogy országosan igaz.)

Mindenki tudja, hogy kanyarodáskor, irányváltáskor indexelni kell. Elmulasztása esetén a rendőr megbírságolhatja a sofőrt és még három büntetőpontot is adhat neki. Ennek ellenére sokan nem jelzik a kanyarodási szándékukat, főleg akkor nem, ha jobbra kis ívben kívánnak letérni az útról, mert szerintük akkor felesleges. Mások akkor indexelnek, amikor behajtanak a körforgalomba (pedig nem kell), de nem jelzik, hogy a következő alkalommal kihajtanának (amit viszont kellene).

Minden családos ember tudja, hogy 150 centi és 12 év alatt a gyermeknek biztonsági gyermekülésben a helye – de ha csak két saroknyira mennek, sokan nem bajlódnak vele. Ahogy „ilyen kis távolságra” az övet is kár bekapcsolni. A mobilt is kézben lehet tartani, gondolják némelyek, legalábbis addig, amíg beleszólunk, hogy „majd visszahívlak” vagy amíg kinyomjuk a hívót.

Pedig nem. A bírói gyakorlat szerint az is kézben tartott mobiltelefon használatnak minősül, ergo büntetendő, ha valaki csak arra az időre veszi kézbe a készüléket, hogy elutasítsa a hívást!

Azzal is mindenki tisztában van, hogy a biztonsági övet elindulás előtt be kell kapcsolni, mindenkinek. A közlekedők 10-20 százaléka (az arányuk országrészenként és napszakonként változik) mégsem használja, noha azzal is tisztában vannak, hogy életet menthet.

Elenyésző csupán azoknak a száma, akik még – vállalva az érte járó bírságot is – azért nem kötik be magukat, mert „ha folyóba, tóba csúszna, vagy kigyulladna a kocsijuk, akadályozná őket a menekülésben”. Ahogy sokak hallottak már olyan esetről is, hogy valaki látta azt az embert, aki ismer valakit, aki azért halt meg, mert nem tudták időben kiemelni a ronccsá tört autójából a biztonsági öv miatt.

Jó tudni, hogy az övhasználat elmulasztásáért – attól függően, hogy lakott területen belül, azon kívül vagy egy gyorsforgalmi úton kapja el a rendőr – a vétkes 10-20 ezer forint pénzbírságot és három büntetőpont kaphat – ahogy a kézben tartott mobil használatáért is. Hangsúlyozni kell, mert ezt is sokan rosszul tudják, hogy a bírságot a szabályozás 2009-es módosítása óta már a vétkes fizeti, és nem a sofőr! 18 év alattiak esetén a szüleiket, vagy azt a velük utazó felnőttet büntetik meg, akinek dolga lett volna ellenőrizni, hogy bekapcsolta-e az övét a gyermek.

Fontos: A rendőröket nem hatja meg, hogy a gyerek nem szereti az övet, hogy összegyűri a szép ruhát és a többi… Elvileg megúszható lenne a dolog egy figyelmeztetéssel is, ám túlságosan sok olyan halálos baleset történt mostanában, amelyek megelőzhetők lettek volna az övhasználattal, így egyelőre nem érdemes a rendőrök elnézésére bazírozni.

Vannak szabályok, amiket mindenki tud, mert tanulta, csak rosszul. Egyeseket azért tudnak rosszul, mert megváltoztak, amióta utoljára volt a kezükben a KRESZ-könyv – személyes tapasztalat, érdemes évente egyszer-kétszer átlapozni, meglepő dolgokkal találkozhat benne még a rendszeresen vezető sofőr is!

Például, sokan még mindig úgy tudják, hogy a vasúti átjáróban lakott területen belül 30, azon kívül 40 kilométeres sebességre kell lassítani. Pedig nem. Jó ideje már megváltozott a szabály. A vasúti átkelőn folyamatos haladás mellett 5 km/h sebességgel kell áthajtani!

Sokan nem tudják, hogyan kell elhaladni egy, a gyalogos-átkelőhely előtt álló autó mellett. Egyesek szerint sehogy, mert az nyilván éppen megadja az elsőbbséget az átkelésre készülő gyalogosoknak. Mások úgy tartják, simán megelőzhető a másik járművet akár a zebra előtt is vagy (párhuzamos közlekedés esetén) el lehet menni mellette a belső sávban. Nos, így egyik állítás sem igaz teljesen.

A KRESZ arra kötelezi a járművezetőket, hogy kellő körültekintéssel, óvatosan menjenek el a zebra előtt várakozó másik jármű mellett. Győződjenek meg arról, hogy nem gyalogosoknak ad éppen szabad utat, és csak akkor kerüljék ki, ha ebben biztosak!

Gyakori hiba, hogy lakott területen kívül egyesek úgy viselkednek, mintha bérletet vásároltak volna a belső sávba. Pedig – mindenki tudja –, hogy Magyarországon jobbra tartási kötelezettsége van minden úton, mindenkinek. Vannak azonban kivételek. Az autópályán csak akkor szabad folyamatosan haladni a belső sávban, ha a külső annyira telített, hogy előzés után már nem lehet oda visszatérni. Egyébként előzés után mindenkinek vissza kellene húzódnia a külső útpályára.

Azzal is mindenki tisztában van, hogy az előzést végző járművet illik beengedni maga elé, vagy hogy ha már megkezdte egy másik jármű az előzésünket, nem illik gyorsítani csak azért, hogy ne előzhessen. Ez részben a KRESZ-ből is következik. „Mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon!” Márpedig az előzés megnehezítése, az előzés időtartamának, hosszának indokolatlan növelése aligha felel meg a fenti elvárásnak.

A „nem engedlek be” és a „nehogy már meg akarj előzni” magatartás pont olyan, mint a büntetőfékezés, talán csak kevésbé látványos, azonban ugyanolyan veszélyes. Amíg széles körben el nem terjedt, mondhatni divattá nem vált fedélzeti kamerát telepíteni az autókba és használni is azokat, a másokat „csak azért is” akadályozók akkor is megúszhatták a felelősségre vonást, ha miattuk történt baleset. Ha miattuk nem tudta befejezni egy autó az előzést.

Ma már a kamerák felvételei alapján a szakértők pontosan meg tudják állapítani melyik autó mikor kezdett el gyorsítani. Egyre kevésbé védekezhet a másokat veszélyeztető autós azzal, hogy „én már azelőtt elkezdtem gyorsítani, hogy az a másik előzni kezdett volna”.

Másokat magunk elé engedni, ha már előzésünkbe kezdett, etikai kérdés. De ha az etikátlanság veszélybe sodor másokat, már nem az. Akkor már akár bűncselekmény is lehet.

És még egy szabály, amit kevesen tudnak jól, vagy éppen sokan tudnak rosszul!

Önmagában az senkit nem ment fel a Mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon szabály alól, hogy a másik nem tartott be egy sor szabályt, én viszont szabályosan közlekedtem. Számtalan jogeset bizonyítja – mi is beszámoltunk már nem is egyről – amikor a durván gyorshajtó előtt balra bekanyarodó jármű vezetőjét azért ítélték el közlekedési baleset gondatlan okozásáért, mert nem adta meg az elsőbbséget a gyorshajtónak!

A KRESZ érvényre juttatása a rendőrség dolga. Felvételt bárki készíthet a szabálysértőkről, a másokat veszélyeztetőkről, de az ő szabálysértésük senkit nem ment fel semmiféle írott és íratlan szabály alól!

F.Gy.A.