Sikeres volt a Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció

  • Ez volt a KTI 28. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akciója az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával a tisztább környezetünkért.
  • Az elmúlt 25 évben jelentősen javult a gépjárművek környezetvédelmi megfelelési aránya.
  • 718-ból járműből 50-et küldtek az ellenőrök soron kívüli környezetvédelmi-műszaki vizsgára.

Minden ötödik ellenőrzött gépjárműnél találtak valamilyen rendellenességet az Európai Mobilitási Hét állandó kísérőprogramjaként immár 28. alkalommal megtartott, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akciója keretében a kormányhivatalok területileg illetékes Közlekedési Felügyelőségeinek szakemberei, akik szeptember 16-20. között Budapesten, Győrött, Debrecenben és Szegeden, összesen 27 helyszínen végeztek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Az akció az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával jött létre.

A KTI akciójának kettős célja volt. Egyfelől erősíteni a környezettudatosságot a közlekedők körében azáltal, hogy felhívja a figyelmet a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra; ehhez illeszkedik a forgalomban résztvevő gépjárművek állapotfelmérésére és környezetre káros hatásainak vizsgálata. Másfelől, hogy általánosságban is felhívja a figyelmet arra, hogy a gépjárműveknek nemcsak a műszaki vizsgán kell megfelelniük az előírásoknak, és a biztonságos közlekedés műszaki követelményeinek.

Négy nap alatt – szeptember 17-én a kormányhivatalok közúti ellenőrzésben résztvevő munkatársai is az árvíz elleni védekezésben vettek részt, ezért tartott csak négy napig az öt napra tervezett akció – a négy nagyvárosban 718 gépjármű műszaki állapotát vizsgálták. Minden ötödiknél (148 gépjárműnél) találtak kisebb-nagyobb rendellenességeket, köztük 121-nél jelentős hiányosságokat.

A szúrópróbaszerűen kiválasztott és megállított járműveket a műszaki vizsgaállomásokról ismert, ott alkalmazott technológiákkal vizsgálták meg. A benzinüzeműeket gázelemzőkkel, a dízelüzeműeket füstölésmérőkkel. Emellett „szemrevételezéssel” a szakemberek szivárgások, környezetre ártalmas meghibásodások, a gépjárművön végrehajtott esetleges szabálytalan átalakítások nyomait keresték.

Az ellenőrzött járművek közül 50-nél olyan súlyos problémákat tárt fel az ellenőrzés, amelyek miatt a kormányhivatal munkatársai soron kívüli műszaki vizsgára rendelték valamennyit. Az 50-ből 45-öt azért, mert a motorjuk károsanyag-kibocsátása többszörösen meghaladta az adott járművek környezetvédelmi besorolásában meghatározott felső határértéket. Ezeket a járműveket két hónapon belül kell műszaki vizsgára vinni – persze előtte erősen ajánlott egy arra felkészült szervizben rendbe tetetni őket.

A Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akciók kezdete óta összegyűlt tapasztalatok összességében kedvező képet mutatnak a hazai gépjárműparkról. Míg az ezredfordulón a dízelmotoros gépjárművek fele, a benzinesek kétharmada felelt meg maradéktalanul az előírásoknak, a technológia fejlődésének, a szigorúbb előírásoknak és a gyakoribb ellenőrzéseknek is köszönhetően ma már lényegesen ritkábban találnak olyan jelentős hibát az ellenőrzéseket végző szakemberek, amelyek például soron kívüli vizsgára rendelést vonnának maguk után.

Ez még akkor is pozitívumként értékelendő, ha még a mostani ellenőrzésen is minden ötödik járműnél találtak valamilyen hibát, hiányosságot, és az összes ellenőrzött gépjármű 7%-át soron kívüli műszaki vizsgára rendelték, döntően épp károsanyag-kibocsátás felső hatásának jelentős túllépése miatt.

Az 1997-ig visszanyúló ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a múlt évezredhez képest az jelentős javulás (48-ról 98%-ra javult a dízel, 72%-ról 90-93-ra a benzines autók megfelelési aránya) megtorpanni látszik. Igaz, a benzinüzemű járműveknél újra némi javulás látható, a dízeleknél azonban 8%-os visszaesés tapasztalható, aminek az okát a KTI idei programjáról készült gyorsjelentése elsősorban a dízelüzemű járművek öregedő életkorában látja.

Az idei akcióban vizsgált 466 db személygépjárműből 82,2 %, a 209 db könnyű tehergépjárműből 84,7 % és a 34 db tehergépjárműből 76,5 % felelt meg. A nyerges vontatók mind hibátlannak bizonyultak, de az alacsony darabszám (9 db) miatt ebből nem vonható le általános érvényű következtetés.

Míg a gázolajjal hajtott járművek környezeti állapota negyedszázada még jelentősen elmaradt a benzinesekétől, egy évtizede ez megfordult, habár 2024-ban ez csökkenő tendenciát mutat a tavalyi évhez képest.

A legfiatalabb állománnyal a debreceni nyerges vontatók (5,5 év) és szegedi tehergépjárművek (9,5 év) esetében találkoztunk. Az összes vizsgált személygépjármű átlagéletkora 17 év volt, ami meghaladja a KSH által közzétett 2023-as év 15,8 éves átlag életkort.

A személygépjárművek 14 031 kilométeres átlagos évi futásteljesítményét a könnyű tehergépjárművek majdnem megduplázták (25 691), míg a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek átlagos éves futása 35 501 km volt. Mivel az új dízel üzemű, elektromos vagy hibrid gépjárművek jellemzően kimaradtak a mintavételezésből, a mért adatok nem tükrözik a teljes hazai járműállomány mutatóit.

Amennyiben a jármű a mérések során nem tudta teljesíteni azt a kibocsátási határértéket, amit a rá vonatkozó környezetvédelmi besorolásban az adott típusra előírtak, szóbeli figyelmeztetéssel vagy műszaki vizsgára történő berendeléssel szankcionálták. A különböző mérési helyszíneken megegyező volt az eljárás menete. Amíg kis mértékű határérték-átlépésnél csak figyelmeztetést kaptak a gépjárművezetők, addig a többszörös túllépésnél műszaki vizsgára történő berendelést szabtak ki a vizsgálatot végző szakemberek.

A műszaki hibák, köztük az olykor az adott járművek környezetvédelmi besorolásában meghatározott felső határértékét meghaladó károsanyag-kibocsátás leggyakoribb oka a szükséges karbantartások elmaradása.

De nemcsak a régi, „öreg” járműveknél adódtak problémák. Az újabbaknál a szakszerűtlen beavatkozások, a „változatlan fogyasztás mellett teljesítménynövelést ígérő átalakítás” okozhat problémákat. Az efféle, nem szakszerű, és nem is mindig legális beavatkozások miatt az átalakított járművek környezetszennyezőbbek és hangosabbak a kívánatosnál (olykor a megengedettnél is), és még az élettartamuk is csökken.

A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. akciója elsősorban arra kívánta és kívánja a jövőben is felhívni a figyelmet, hogy a gépjármű állapotára odafigyelve óvhatjuk meg magunk és mások biztonságát, egészségét és a környezetünket.

A gépkocsik vezetői az ellenőrzés révén megismerik autójuk állapotát, azok is, akik esetleg az indokoltnál ritkábban viszik szervizbe az autójukat. A kirívóan rossz állapotú, erősen szennyező gépkocsival közlekedők viszont nem kerülik el a büntetést sem, amellett, hogy két hónapon belül időszakos műszaki-környezetvédelmi vizsgálaton kell megjelenniük járművükkel.

F.Gy.A.