Svédország: sebességmérő minden rendőrautóba

• Forgalomba álltak az első olyan rendőrségi gépkocsik, amelyek beépített radaros sebességmérővel rendelkeznek
•  A radaros sebességmérők előnye, hogy a lézeres eszközökkel szemben nem kell pontosan a másik járműre irányítani, továbbá hatékonyabban működnek kedvezőtlen időjárási, illetve látási viszonyok mellett
•  A svéd fejlesztésű „szuperradar” álló helyzetben és mozgás közben is működik, technikai paraméterei kiválóak, és egy másodperc alatt 18 alkalommal végez mérést
•  A távolodó, előtte haladó, valamint a szemből érkező járművek sebességének mérésére is egyaránt alkalmas, ami – a rejtett beépítés mellett – a hatékony és biztonságos üzemeltetés alapja.

Svédországban évente több, mint 200 ember veszíti életét közúti közlekedési balesetben, és több ezren sérülnek meg súlyosan. Bár a baleseti mutatók alapján Svédország hosszú évek óta az Európai Unió legbiztonságosabb úthálózattal rendelkező tagállama, ez nem jelenti azt, hogy a jogalkotó, a hatóságok, a közlekedésbiztonsági szakemberek és az egyéb érintettek ne tennének további határozott lépéseket a balesetek megelőzése érdekében. A közúti halálozások és a súlyos kimenetelű balesetek hátterében leggyakrabban a sebességtúllépés áll, ezért a svédek az eddigieknél is hatékonyabban kívánnak fellépni a gyorshajtókkal szemben. Napjainkig az ellenőrző hatóságok a forgalomfelügyeleti eszközök széles körét, azaz kb. 2700 db fix kamerát, section control rendszereket, utánfutóra szerelt, hordozható rendszereket, mobil telepítésű, valamint kézi sebességmérő eszközöket alkalmaztak a gyorshajtások visszaszorítása érdekében. Mindezek kiegészítésére az idén forgalomba álltak az első „ultramodern”, beépített sebességmérővel, valamint a 360 fokos kamerarendszerrel felszerelt rendőrségi gépkocsik. A rendőrautók sebességmérő eszközökkel való felszereléséről szóló kormányzati döntés a legújabb, a „Vision Zero” megvalósítását célzó intézkedések sorában.

A „Vision Zero” szemlélet bölcsője Svédország. Ez a megközelítés mára világszerte követendő példává vált a közúti közlekedésbiztonság területén, így az EU közlekedéspolitikájában is. A kezdetek 1997 októberéig nyúlnak vissza, amikor a svéd parlament elfogadta a „Nollvisionen” közlekedésbiztonsági stratégiát. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a törvényhozás első alkalommal mondta ki: „a közlekedésben elfogadhatatlan, hogy valaki meghaljon, vagy súlyosan megsérüljön”. A Vision Zero szemlélet alapjaiban változtatta meg a felelősség kérdését azzal, hogy kijelentette: az emberi tévedések és hibák elkerülhetetlenek. Ezért a közlekedési rendszereket úgy kell megtervezni és kialakítani (ideértve az infrastruktúrát, járműveket stb.), hogy az emberi hiba ne vezessen halálos, illetve súlyos következményekhez. A svéd szakemberek számolták ki azt a nevezetessé vált 30 km/h-s sebességhatárt is (gyalogos, valamint kerékpáros elütése esetén), ami felett a túlélési esélyek drasztikusan csökkennek.

Svédországban első körben mintegy 350-500 rendőrségi személygépkocsit szerelnek fel sebességmérővel, de hosszú távú célként határozták meg, hogy valamennyi közlekedési, illetve általános járőrfeladatot végző szolgálati gépkocsi rendelkezzen ilyen eszközzel. A technika teljes egészében svéd fejlesztés, amely a Volvo és a jönköpingi székhelyű Sensys Gatso Group együttműködésében valósult meg. A nagy volumenű fejlesztés során svéd járőrautókba (többnyire a Volvo V90 és XC 60 modellekbe, amelyekből mintegy 2 200 darabot szerez be a rendőrség) radar elven működő sebességmérőt építenek. Ennek praktikus okai vannak: a lézer elven működő eszközöktől eltérően a radaros sebességmérőkkel nem kell hajszálpontosan célba venni a másik járművet, továbbá utóbbi jelentősen hatékonyabb megoldást jelent rossz időjárási és látási viszonyok esetén (esőben, ködben, havazáskor stb.), ami a svéd körülmények ismeretében alapkövetelmény.

A köznyelvben csak „szuperradarnak” hívott eszköz egyik sajátossága a többsávú megfigyelés képessége, vagyis a „radarmezőben” aktuálisan tartózkodó valamennyi járművet követi, miközben haladási sebességüket folyamatosan méri. Az integrált, elrejtett radaregység egy másodperc alatt 18 mérést végez. További fontos jellemzője, hogy az eszköz a szolgálati gépkocsi álló helyzetében, valamint mozgása közben egyaránt alkalmazható, és nem csak az előtte (el)haladó, hanem a szemből érkező járművek sebességét is méri. Mindezek nemcsak a biztonságos felderítés lehetőségét, hanem a magas szintű hatékonyságot is biztosítják. A készülék mérési pontossági tényezője – azaz hibahatára – álló helyzetű mérés esetén 1 km/h, mozgás közbeni méréskor pedig 3 km/h.  A gyári adatok szerinti mérési tartomány több mint 250 km/h-ig terjed. Az eszköz a megbízható működés érdekében rendszeresen – be- és kikapcsoláskor, valamint működés közben meghatározott időközönként – önellenőrzést hajt végre, míg a készülék hitelesítését független szervezet végzi.

A „250+ km/h” jelölés a technikai specifikációkban azt jelenti, hogy a készülék a leírásokban általánosan alkalmazott „hivatalos felső határon” túl, azaz a 250 km/h feletti tartományban is megbízhatóan képes mérni a járművek sebességét. A svéd rendőrautóknál alkalmazott Sensys Gatso RS242 készülék jelfeldolgozó processzora akár a 350 km/h sebességet is képes kezelni.

A kivitelezésnél alapkövetelmény volt, hogy az egyes elemek ne legyen feltűnőek, továbbá ne rontsák az autó légellenállását és esztétikai megjelenését. Ennek megfelelően a radarpaneleket a lökhárító mögé rejtették, a központi egység az autó csomagterében található, míg a vezérlés és a kijelző a műszerfalon, alapvetően a központi képernyőbe integrálva kapott helyet. A nagy felbontású, tűéles képet biztosító kamerát a belső visszapillantó tükör mögötti részen, az úgynevezett szenzorszigeten helyezték el.

Gyorshajtás észlelése esetén a rendszer automatikusan képfelvételt készít, a mért sebesség, az időpont, a helyszín és a rendőrségi gépkocsi hatósági jelzésének feltüntetésével. A svéd rendőrök alapvetően a gyorshajtó járművezetők leállítására törekednek, ugyanis a legnagyobb preventív hatás ezáltal érhető el (a sofőr szembesítése a szabályszegéssel, továbbá jelzés adása más közlekedők felé, hogy a jogsértés elkövetését felelősségre vonás követi). A svéd rendőrség közleménye alapján az elmúlt időszakban nem fordult elő olyan eset, hogy a sebességtúllépés miatt leállított jármű vezetője ne ismerte volna el a felelősséget és nem fizette volna meg a kiszabott bírságot.

Svédországban nem csak a radar elven működő sebességmérő, hanem a 360 fokos lefedettséget nyújtó kamerarendszer is az új rendőrségi járőrgépkocsik alapfelszereltségének része lett. A svéd rendőrség stratégiája ugyanis az, hogy minden autó legyen képes „látni, rögzíteni és bizonyítani” meghatározott közlekedési szabályszegések elkövetését. A beépített kamerák és a mesterséges intelligencia támogatásával működő szoftver az alábbi jogsértéseket képesek automatikusan, illetve a rendőr kezdeményezésére (akár hangvezérlés útján is) rögzíteni:

• rendszámfelismerés (ANPR),
• záróvonal átlépése,
• szabálytalan kanyarodás, ill. megfordulás,
• követési távolság meg nem tartása,
• biztonsági öv használatának elmulasztása,
• mobiltelefon jogellenes használata,
• agresszív közlekedés, veszélyes sávváltások stb.

A körkörös megfigyelést lehetővé tévő kamerák közül az első és hátsó kamerák a szélvédők felső részére, míg az oldalsó kamerák a fényhídba kerültek. (A svédek azért nem helyezték el az összes kamerát a fényhídban, mert a nagy sebesség esetén fellépő légellenállás, és rezonancia miatt a képfelvétel minősége sérülhet, továbbá a fényhídra menet közben rakódó szennyeződések (rovarok stb.) akár az első kamera „vakságát” is okozhatják.

Ha valaki napjainkban Svédországban járművet vezet, és a környezetében (akár mögötte, akár szemből érkezve) rendőrségi gépkocsit észlel, számíthat arra, hogy haladási sebessége, valamint közlekedési magatartása folyamatos megfigyelés alatt áll. De ha speciális megjelenésű rendőrségi gépkocsi nincs is a közelben, a sofőr akkor sem teljesen lehet nyugodt, hiszen az új radaros sebességmérőket és a 360 fokos panoráma kamerarendszereket a civil, teljesen átlagos megjelenésű, rendőri tulajdonú Volvo személygépkocsikba is beépítik.

Végezetül egy érdekesség: a „szuperradarral” nem csak a gépjárművek, hanem a megengedettnél gyorsabban hajtó kerékpárosok sebessége is mérhető. A hatályos szabályozás alapján Svédországban a gyalogos övezetekben legfeljebb 7 km/h sebességgel szabad kerékpározni. Ezt a szabályt azonban gyakran nem tartják be, veszélyeztetve az ott közlekedő gyalogosok, azon belül különösen az óvatlanabb közlekedők, a gyermekek testi épségét. A sebességmérő eszköz 3 km/h mérési pontosságát figyelembe véve a svéd rendőrök a 10 km/h-nál gyorsabban haladó kerékpárosokkal szemben már intézkedést kezdeményezhetnek – akár figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy feljelentés formájában.

G.I.