Szúrós szempár a szemközti sávban
- Szakemberek elemezték a kétféle, gyakran használt ledes reflektor típust, és úgy találták, hogy a lencsés vetítőrendszerrel ellátott lámpák gyakrabban zavarják a szemben közlekedőket, mint a tükrös megoldásúak.
- A ledes fényszórók jobban megvilágítják az utat, de ha nem jól állították be, vakíthatják a többieket.
- Bármilyen típusú izzót használunk, ősz közeledtével érdemes beállíttatni a fényszórót.
Lendületesen terjed a közúti járművek fényszórói körében a ledes technológia. Minden egyes, újonnan forgalomba helyezett autó szaporítja a számukat. Ezek között található a magyar földön is gyártott és évtizedek óta piacvezető japán márka, melynek egyik népszerű modellje messziről felismerhető az orrán a kétszer három darab “világító jégkockáról”. De nemcsak új autók használhatják a hatékonyabb világítású ledes izzókat: a nagy európai fényforrás gyártók elkészítették számos autómodell homologizált (típusengedélyezett) csereizzóját, emellett az online piactereken korlátozás nélkül kaphatók távolkeleti utángyártott ledes izzói. Ennek következtében a koros magyar személyautó flotta is megindult a korszerűsödés útján.
De örvendhetünk ennek tiszta szívből? Attól függ, hogy a fényszóró melyik oldalán foglalunk helyet: ha a kormánynál, akkor élvezhetjük a nagy területet nappali fehér fénnyel bevilágító fényszóró áldásait. De, ha szemből kapjuk meg ezt a sugárzást, akkor még nappali fényben is úgy találjuk majd, hogy a felénk közeledő járműből szúrós szempár mered ránk. És ezzel a szúrással nem is tévedünk nagyot. A szúrófény kifejezést valóban a nagy fényerejű, irányított fényt kibocsátó lámpákra használják, amelyet elsősorban munkagépeken, terepjárókon vagy ipari környezetben használnak az út vagy a munkaterület megvilágítására. Csakhogy a járműveken a közúti forgalomban használt fényszórók nem szúrhatnák a szemünket. Az ADAC technikusai ezért megvizsgálták a ledes fényszóró rendszereket. Megállapításaik megerősitik mindennapi tapasztalatainkat: közülük egyesek szükségtelenül erős fényt bocsátanak ki.
A led (fénykibocsátó dióda) pozitív tulajdonságait: kis helyigény, kis energiafelhasználás, nagy fényteljesítmény, egyre gyakrabban használják a közúti járműveknél. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a fényszórók és a hátsó lámpák egyre kisebbek legyenek. Ami azonban a tervezőket örömmel tölti el, ugyanaz az autósokat – különösen a szemből érkezőket – néha bosszantja. A kisebb fényforrás és az abból adódó nagyobb fényerő sok autós számára kellemetlen vakító fényt eredményez.
Ha a kedves olvasó nem szeret sötétben vezetni, mert gyakran érzi magát elvakítva, akkor nincs egyedül. Egy 2023 végén végzett európai felmérés kimutatta, milyen súlyos hatással vannak a vakító fényszórók az autósokra és a közlekedésbiztonságra. A hirtelen fellépő fényerő-változás és a túl erős kontraszt túlterheli a retina receptorait. Ennek következtében a fényszóró közelében lévő tárgyak alig láthatók. A szem ugyan gyorsan összehúzza a pupillákat, de a vakító fény és a mellette lévő sötétebb tárgyak közötti erős kontrasztot nem tudja kezelni.
A vakítás jelenségének alaposabb vizsgálata érdekében az ADAC műszaki szakértői összehasonlították a két leggyakoribb ledes fényszórót: a lencsés vetítőrendszerrel ellátott fényszórókat (különösen a német gyártmányú autók esetében) és a tükrös felületű reflektorral ellátott led-fényszórókat (például egyes francia modellekben).
A szakemberek úgy találták, hogy amikor az izzó fényét egy tükrös felületű parabolára szórják, és onnan vetítik az útra, akkor a nagyobb fénykibocsátó felületek következtében homogénebb a fényeloszlás, alacsonyabb a fényerő és kisebb a vakító hatás.
A vetítőlencsés rendszerek ezzel szemben úgy működnek, hogy a ledek egy optikán át előre sugározzák a fényt. Az eredmény az, hogy a lámpatestek sokkal kisebbek lehetnek. Csakhogy ehhez kisebb fénykibocsátó felületek és nagyobb fényerősség tartozik. Illetve ennél a konstrukciónál a szemből érkezőknek közvetlen rálátásuk lehet magára a fénykibocsátó eszközre. Az eredmény egyértelmű: a lencsés vetítőrendszerrel ellátott fényszórók jobban elvakítanak minket, mint a tükrös felületű reflektorokkal ellátott rendszerek. (Ezt szemészek is megerősítik.) Ennek pedig biztonsági következményei vannak: a vakítás után rövid ideig romlik a látás, mert a szemnek időre van szüksége, amíg újra alkalmazkodik a gyengébb fényviszonyokhoz.
Valójában nincs ok arra, hogy a LED-es fényszórók vakítsanak. Technikai szempontból a vakító hatás csökkentése egyszerűen megvalósítható. A legfontosabb ebből a szempontból, hogy a fényszórónk – akár ledes, akár nem – mindig helyesen legyen beállítva. Hogyan vehetjük észre, hogy szükség van a beállításra? Például, ha sötétedés után indulnánk el, figyeljük meg, hogy az általunk kibocsátott fény rajzolata szabályos-e, illetve milyen magasságban húzódik. Ha már az úton vagyunk, és az előttünk haladó autó hátsó szélvédőjének alsó vonalát eléri vagy meghaladja a tompított fénynyaláb felső széle, akkor mielőbb be kell állíttanunk. Ősz közeledtével, amikor egyre rövidebbek a nappalok, érdemes felkeresni a szakműhelyt. Egyébként sem hiábavaló indulás előtt körüljárni az autót időnként. Ezzel megelőzhetjük, hogy a szemből jövők villantásaiból értesüljünk, valamelyik izzónk kiégett.
N. V.
