Tilos járművezetés közben arcmaszkot viselni? Tessék?!

• Németországban megbírságoltak egy férfit, aki a koronavírus fertőzés elkerülése miatt maszkban autót vezetett.
• Az ügy nagy port vert fel, pro- és kontra hangzottak el különböző jogi érvelések a bírságolás mellett és ellen.
• A hatályos német szabályozás szerint a járművezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy személye mindenkor kétség kívül felismerhető legyen – így például sem a maszk, sem a burka viselése nem megengedett.
• Létezik ugyanakkor egy olyan szabály is, mely indokolt vészhelyzetben felmentést ad egyes közlekedési szabályok megtartása alól.

„Megbírságoltak egy autóvezetőt, aki a németországi Fürth városában a koronavírus elleni védekezés jegyében orr- és szájvédő maszkot viselt.” Ezt a nem mindennapi, ráadásul napjainkban különösen groteszkül hangzó esetet a német média jelentette be. A sofőrt vásárlásból hazafelé tartva egy közlekedési rendőr állította meg, és a maszk miatt 60 eurós pénzbírsággal sújtotta. A járművezető természetesen panasszal élt a bírságolás ellen, így az ügynek folytatása lett. De mi is áll az eset hátterében? Előfordulhat, hogy valaki az életet is védő maszk viselése miatt bírságot kap?

Németországban a közúti közlekedés szabályait az StVO (Straßenverkehrsordnung, azaz Közúti Közlekedési Rendelet) szabályozza. Az StVO 2017-ben vezetett be egy olyan szabályt, mely szerint a sofőrök az arcukat vezetés közben nem takarhatják el. Egészen pontosan a rendelet 23. § (4) bekezdése így szól: „Aki járművet vezet, nem takarhatja el vagy fedheti le az arcát úgy, hogy felismerhetetlenné váljon”. Ez a szabály természetesen nem vonatkozik azokra a járművezetőkre, akiknek közlekedésük során bukósisakot kell viselniük, így például a motorkerékpárosokra, a segédmotoros-kerékpárosokra, illetve a quad vezetőkre.

Az előírás ellen vétők egységes tarifája 60 euró pénzbírság, ezen kívül az arcukat a felismerhetetlenségig eltakaró járművezetőket úgynevezett menetnapló vezetésére is kötelezik, melybe mindenkor be kell írni, hogy mikor, milyen járművel, honnan-hová közlekedtek.

A három éve hatályba lépett előírás célja kettős: egyrészt azt kívánja elérni, hogy a közlekedési szabály megszegői mindenkor felismerhetők, azonosíthatók legyenek, és a leállítás nélküli közúti ellenőrzéseket követő eljárások során ne tudjanak kibújni a felelősségre vonás alól. Másrészt a közlekedés biztonságát szolgálja oly módon is, hogy az arcot fedő ruházat, maszk vagy egyéb tárgy még véletlenül se korlátozza a sofőrt a kilátásban, a közlekedési szituációk észlelésében, vagy éppen a helyes levegővételben. A norma megalkotói annak idején korántsem a koronavírus elleni maszk viselőire gondoltak, hanem azokra a renitens közlekedőkre, akik az arcot is eltakaró sapkákkal, hatalmas sálakkal, célzatosan megkötött fejkendőkkel vagy más módon akarják inkognitójukat megőrizni a forgalomellenőrző kamerák képei elől. A másik célcsoport pedig a burka, nikab vagy hasonló ruházat, illetve fátyol viselői, akik így beöltözve teljesen felismerhetetlenek, és jószerivel csak a szemük látszódik ki a ruha réseiből, vagy esetenként még az sem.

A konkrét ügyben a panaszt követő eljárás során a fürth-i rendőrség igazgatója kijelentette, hogy a hatályos StVO szerint a jármű vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy személyazonossága mindenkor kétséget kizáró módon felismerhető maradjon, így a maszk viselése általában véve tilos. Ugyanakkor elismerte, hogy az említett passzus valóban nem azokra az emberekre irányul, akik a Covid-19 világjárvány idején a gyilkos fertőzéstől akarják önmagukat és a környezetükben tartózkodókat megvédeni, így véleménye szerint a rendelet előírását ilyen esetekben kevésbé szigorúan kell kezelni. Egyébiránt Németországban igencsak elterjedt az orr- és szájvédő maszk használata, sokszor még vezetés közben is, és ezeknek a személyeknek a maszk viselésével nem a felelősségre vonás alóli mentesülés a céljuk, hanem egészségük megőrzése. Főleg, ha utasuk is van, és különösen, ha az érintett a vírusfertőzés által leginkább veszélyeztetett korcsoportba tartozik. Márpedig az említett sofőr betöltötte a 70. életévét. (Az orrot és szájat eltakaró maszk viselését egyébként a német Robert Koch Intézet is kifejezetten javasolja).

A maszk viselése körüli jogi vitát végezetül az döntötte el, hogy a német szabályozásban egy olyan előírás is van, mely rendkívüli esetekben felmentést ad egyes közlekedési szabályok megtartása alól. Az „indokolt vészhelyzet” körébe azok a körülmények tartoznak, melyek keletkezése, illetve megléte nyilvánvaló, elkerülhetetlen veszélyt jelent az érintett személy, vagy mások életére, testi épségére nézve. Ilyen esetben nem jár el jogellenesen az, aki a jogszabályban kifejezett társadalmi érdek és a személyét, vagy másokat fenyegető valós veszélyek mérlegelésekor megalapozottan dönt úgy, hogy a védett érdek (emberi élet, testi épség) meghaladja a sérült társadalmi (jogszabályi) érdeket. A „valós veszély” és a „megalapozott döntés” kulcsfontosságú kifejezések a mérlegelés során.

A Fürth városában megbírságolt idős járművezető életének és egészségének jogos védelmét tartotta szem előtt a maszk viselése által, így esetében éppen ez a mentesítő körülmény állt fenn. Ennek következtében az ügy végül happy enddel zárult.

G.I.