Tiltakozik a Német Közlekedésbiztonsági Tanács a Kannabisz-törvény miatt

• Az új szabályozás szembe megy a Vision Zero célkitűzésével.
• Még a hivatásos sofőröknek sem tiltanák, hogy füvezzenek?
• Mire kell figyelniük a Németországban dolgozó magyaroknak?
• Mire számíthat nálunk az otthon legálisan drogozó német sofőr?

Döbbenetet és aggodalmat váltott ki az ETSC német tagszervezetében, a Német Közlekedésbiztonsági Tanácsban (DVR) a Kannabisz-törvényként emlegetett új jogszabály, amelyet 407 szavazattal, 226 ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadott el a Bundestag. Eszerint elvileg már április elsejétől a felnőtt németek 50 gramm marihuánát birtokolhatnak saját fogyasztás céljára és legfeljebb három növényt maguk is termeszthetnek otthon. Nyilvános helyen a felnőttek legfeljebb 25 gramm kannabiszt fogyaszthatnak.

Manfred Wirsch, a DVR elnöke meglehetősen kemény hangú levélben hívta fel dr. Volker Wissing szövetségi digitális és közlekedési miniszter figyelmét arra, hogy a törvény jelenlegi formájában súlyos problémákat okozhat a német utakon, mivel semmiféle korlátozást nem tartalmaz a sofőrök vezetés előtti, alatti marihuána-fogyasztására. Emellett szembe megy a Németország által is zászlóra tűzött Vision Zero program célkitűzéseivel, tudniillik, hogy 2050 után már Európa útjain senki ne haljon meg közúti közlekedési balesetben.

A német törvényhozás célja – a törvény indoklása szerint – az volt, hogy a kannabisz-fogyasztás legalizálásával visszaszorítsa a szer feketepiaci kereskedelmét, megakadályozza a gyermekek és fiatalkorúak marihuána-fogyasztását, és hogy megakadályozza, vagy legalábbis csökkentse a marihuána hatóanyagának, a THC-nek a „veszélyes mennyiségű fogyasztását”.

Sok kérdésre azonban nem ad választ a törvény, bár még az is kérdéses, hogy a szakmai érvek és tiltakozások hatására maga a Bundestag vagy a Bundesrat (A Német Szövetségi Tanács) nem halasztja-e el a törvény hatályba léptetését, és az is, hogy az elnök kellő időben aláírja-e ahhoz, hogy április elsején hatályba léphessen.

A DVR kizárólag a törvény közlekedésbiztonságra gyakorolt hatására tekintettel hangoztatta aggályait. Manfred Wirsch elnök azokra hivatkozva szólította fel az illetékes szövetségi minisztert, hogy „tanulmányozza a marihuána élettani, különös tekintettel a vezetési képességet befolyásoló hatásait”!

Orvosi szempontból a marihuána fogyasztása után, de főleg annak hatása alatt azért veszélyes gépjárművet vezetni, mert az alkoholhoz és számos más legális és illegális droghoz hasonlóan rontja a fogyasztó koordinációs képességét, az ítélőképességét és csökkenti a reakcióidejét.

Kutatások bizonyítják e mellett, hogy a marihuána rontja a motoros készségeket, a sávkövetést és a kognitív funkciókat, és a benne lévő THC csökkenti a sofőr multitask-képességét. Márpedig a multitasking (azaz, hogy valaki képes legyen egyszerre több dologra figyelni, több tevékenységet a lehető legkevesebb hibával, kellő időben és sorrendben elvégezni) a vezetésben elengedhetetlen képesség.

A német közlekedésbiztonsági szervezet szerint aggodalomra ad okot az is, hogy az elfogadott törvény semmiféle értékhatárt nem állapít meg, Nem határozza meg, hogy a Németországban a nem hivatásos sofőröknek 0,5 ezrelékig engedélyezett alkoholfogyasztáshoz hasonlóan, mekkora mennyiségű fű elszívása után vezethetnek még a sofőrök. A Kannabisz-törvény nem tiltja el a hivatásos sofőröket sem a marihuánától, miközben ők Németországban sem ihatnak munka közben!

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a marihuána hatása és az, hogy egy adott mennyiség pontosan milyen mértékben befolyásolja egy sofőr vezetési képességét sokkal nehezebben állapítható meg, mint alkoholfogyasztás esetén.

Nem véletlen változott meg a hazai szabályozás már évekkel ezelőtt oly módon, hogy az ittas vezetés megállapításánál nem a befolyásoltság, hanem az elfogyasztott alkohol mennyisége az irányadó. Utóbbi ugyanis pontosan mérhető, míg a befolyásoltság csak orvosszakértői vizsgálatokkal állapítható meg, de gyakran még a különböző szakértők sem feltétlen értenek egyet.

Funk Sándor addiktológus szerint az, hogy mennyi füvet szívott el valaki, nem mérhető ma még olyan egyszerűen, mint az alkohol esetében. Nem is létezik erre a célra kialakított kipróbált protokoll. A THC hat hétig kimutatható a szervezetben, azonban azt már nem lehet megmondani, inkább csak feltételezni lehet, hogy milyen hatással lehetett egy adott időpontban a fogyasztójára vagy, hogy meddig állt, állhatott a hatása alatt. (Feltéve, ha az illető pontosan megmondja, mikor szívta el az utolsó füves cigit.)

A szakemberek véleménye megoszlik a tekintetben, hogy a marihuána vezetési képességet csökkentő hatása végső soron milyen következményekkel jár majd a közlekedésbiztonságra. Németország autós nagyhatalom, emiatt veszélyes kísérleti terep, mondják. Ugyanakkor az általunk megkérdezett szakemberek nem tudnak olyan széleskörű vizsgálatról, amely kimutatná, van-e különbség a balesetekben érintettek számának a tekintetében a marihuána használók és nem használók között.

Orvosok és jogászok egyetértenek abban, hogy szerencsésebb lett volna, ha történik egy ilyen felmérés vagy egy nagyobb létszámú önkéntesekből álló csoporton elvégzett inkubátor kísérlet. Ilyen azonban nem készült. Nem is készülhetett, hiszen amíg a drog fogyasztása is tilos, ki adhatna engedélyt arra, hogy akárhány ember is bevallottan füvezés után üljön csak bátran a volán mögé?

Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbiztonsági tanszékvezetője a Közlekedésbiztonságnak nem kívánta minősíteni más országok törvényeit és ez ügyben követett joggyakorlatát. „Sajnos, a világ abba az irányba halad, amit a német döntés mutat”, mondta. Önmagában azonban szerinte a fű legalizálása nem ördögtől való gondolat. Majd az élet bebizonyítja, hogy jó ötlet volt-e vagy sem.

Nem szabadna engedni vezetni azokat, akik élnek a Németországban várhatóan áprilistól megnyíló lehetőséggel, mert abból könnyen nagy baj lehet – szögezte le Major Róbert.

Eddig is voltak, akik drog- vagy alkoholfogyasztás után vezettek és nem okoztak balesetet, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Kovács Kázmér, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd. Köztük is voltak, akiknek a szervezetében a vezetéskor kimutatható volt valamilyen tiltott szer és a hatása alatt voltak, de olyanok is, akiknek kimutatható volt ugyan alkohol a szervezetükben, de az orvosszakértők szerint már nem befolyásolta őket a vezetésben.

Kovács Kázmér is hangsúlyozta: az orvosszakértői kérdés, hogy drogok befolyásolták-e és ha igen milyen mértékben a sofőrt a vezetésben. Az alkoholnál egyszerűbb a helyzet. Magyarországon nulla tolerancia van érvényben, ezért aki ivott, az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, akár befolyásolta az ittassága a vezetési képességét, akár nem.

Gyakran olvasni a bírósági tudósításokban olyan esetekről, amikor a sofőrt elítélik baleset okozásáért és kábítószer birtoklásáért, mert az eljárás során az bizonyosodik be, hogy az illegális szer nem befolyásolta a vezetésben, azaz: nem azért okozott balesetet, mert mondjuk a drogok meggátolták a pontos helyzetértékelésben vagy túlságosan lelassították a reakcióit.

A több tízezer Németországban dolgozó vagy ott is élő magyar állampolgárnak azonban tisztában kell lennie azzal, hívta fel a figyelmet Kovács Kázmér, hogy a Kannabisz-törvény csak Németországban érvényes. Akit itthon ellenőriznek és THC-t mutatnak ki a szervezetében (ami a fogyasztástól számított hat héten belül még kimutatható), az ellen drog birtoklásért eljárás indulhat.

Ugyanez érvényes a hozzánk látogató németekre és a Németországban élő más állampolgárokra is. Nem védekezhetnek azzal, hogy Németországban szabad füvezni és a fű használata után vezetni.

F.Gy.A.