Tisztázzuk, mi is a pontosan a nappali menetjelző lámpa szerepe?!

• Sokan nem tudják, mire szolgál a nappali menetjelző lámpa, és rendszeresen használják azt a tompított fényszóró kiváltására.
• Márpedig ez helytelen, ellentmond a jogszabályi előírásoknak, továbbá komoly közlekedési veszélyhelyzetek előidézője lehet.
• A nappali menetjelző lámpa szerepe nem az, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsa, hanem hogy a jármű helyzetét jelezze más közlekedők felé.
• Csak előre bocsát ki fényt, hátra nem, ezért kedvezőtlen látási viszonyok esetén (ködben, éjszaka stb.) a használata tilos.
• A nappali menetjelző lámpák használatáról uniós norma rendelkezik, a hazai előírások megfelelnek a közösségi szabályoknak.
• A skandináv országok már évtizedekkel az uniós szabályozás előtt kezdeményező szerepet játszottak a DRL kifejlesztésében és elterjesztésében.
• A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős.

 A közúti forgalomban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem tudják, mire szolgál az úgynevezett nappali menetfény. Ezeket a sofőröket más autósok rendszerint kíméletlenül ostorozzák a közösségi felületek kommentjeiben, rávilágítva arra, hogy a menetfény teljesen más, mint a tompított fényszóró. Ez így is van, de kezdjük az elejénél.

A menetfény – szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa – a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”. (A „fel szabad szerelni” kifejezés hátterében az áll, hogy a 2011 előtt gyártott gépkocsik esetében a nappali menetjelző lámpa még nem tartozott a jármű kötelező felszerelései közé, és ezeknél a járműveknél az utólagos beszerelésre lehetőség van, de az nem kötelező.)

A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv – amit sajnos sokan nem tudnak –, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. És éppen utóbbi jellemzője miatt van az, hogy a KRESZ szerint a nappali menetjelző lámpát kizárólag nappal és jó látási viszonyok esetén lehet alkalmazni a tompított fényszóró kiváltásaként (ami lakott területen kívüli úton kötelező).

Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. Ebben az esetben még kellő időben át kell váltani tompított fényszóróra, vagy – a feltételek megléte esetén – a ködfényszóró és ködlámpa használatára.

A nappali menetjelző lámpák a sötétben elégtelen fényt bocsátanak ki, ezért alkalmazásuk tilos

A nappali menetjelző lámpa (Daytime Running Light, röviden: DRL) bevezetéséről, valamint meghatározott járműkategóriák esetében annak kötelezővé tételéről egy tizenöt évvel ezelőtt kiadott uniós norma rendelkezett.  Az Európai Unió 2008/89/EK irányelve előírta, hogy az Európai Unióban 2011. február 7-én, vagy azt követően jóváhagyott személygépkocsikat és kisebb tehergépkocsikat nappali menetjelző lámpákkal kell felszerelni. Ezt a kötelezettséget 2012 augusztusában az autóbuszokra és valamennyi tehergépjárműre kiterjesztették. A fényszórók, az első irányjelzők, valamint a ködlámpák DRL-ként való alkalmazása nem megengedett. Ez a közösségi norma határozta meg azt is, hogy a járműre szerelt nappali menetjelző lámpák funkcionálisan specifikusak legyenek, csak fehér fényt bocsáthatnak ki, és a járművön való elhelyezésükkel, valamint az általuk megvilágítandó felülettel kapcsolatban is konkrét előírásokat tartalmazott.

A DRL alkalmazásában és elterjesztésében a skandináv országok kezdeményező szerepet játszottak, ami érthető, hiszen Észak-Európában a téli hónapokban jelentősen rövidebbek a nappalok, és a környezeti fény szintje még nappali időszakban is viszonylag alacsony. A Volvo és a Saab autógyárak már az 1970-es és 1980-as években is korai típusú nappali menetfényekkel szerelték fel a skandináv piacra szánt járműveiket (további külső lámpatestek, pl. Hella lámpaszettek alkalmazásával, ill. plusz fényes izzószál első helyzetjelző lámpákba történő behelyezésével). Svédország volt az első ország, amely 1977-ben széles körben előírta a DRL-ek alkalmazását, ezt a technikai megoldást svéd nyelven „varselljus”-nak (nappali fénynek) nevezték. A svédeket a finnek követték, ahol a nappali menetjelző lámpát három lépcsőben vezették be (először csak a vidéki utakon télen, majd 1982-től nyáron is, 1997-től pedig valamennyi úton). Norvégiában 1985-ben, Izlandon 1988-ban, Dániában 1990-ben lett kötelező a DRL használata meghatározott gépjárművekben (az EU egészében erre 2011-től került sor).

Első generációs „varselljus” Volvo személygépkocsin az 1970-es években, akkor még sárga fénnyel (Hella)

Az uniós szabályozás megjelenése előtt a tompított fényszóró használata számos tagállamban csak sötétben volt kötelező. A DRL-ek bevezetésével viszont a gépjárművek nappali időszakban történő állandó kivilágítása is megvalósult, ennek köszönhetően a közúti közlekedés biztonságosabbá vált. A nappali menetjelző lámpák feladata nem az, hogy segítsenek a járművezetőnek látni az utat és környezetét, hanem az, hogy biztosítsák a jármű jobb észlelhetőségét a többi közlekedő számára. A nappali menetjelző lámpák a hagyományos tompított fényszórók működtetéséhez szükséges energia mindössze 25-30%-át használják fel.

Az előzőekben már említett 6/1990. KöHÉM rendelet által megfogalmazott szabályok megegyeznek az uniós előírásokkal.

A rendelet 55/B §-a nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek sorában meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni (ez az utólagos beszerelések esetében a műszaki vizsgán akár gondot is jelenthet). A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják. A hatályos szabályok szerint ilyen világítóeszközt minimum 25, maximum 150 cm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 60 centiméteres távolságot kötelező tartani.

Utólag beszerelhető DRL

A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős. Nem csak borult időben, hanem napsütésben is igaz, hogy jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő gépkocsit, mint egy kivilágítottat. A helyzet összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb például fasor, illetve erdős terület mellett haladva, ahol napsütésben a fényes és az árnyékos területek rendkívül sűrűn váltják egymást, ami nem csak az emberi szemet fárasztja, hanem összemossa a háttérrel, azaz lényegében felismerhetetlenné teszi a szemből érkező járműveket. A nappali menetjelző lámpák az ilyen helyzetekben is sokat segíthetnek.

G.I.