Tudja Ön mi az a koordinált sebességmérés?

• Elindult a lavina! Ma sehol sem érdemes a megengedettnél gyorsabban hajtani!
• Akár öt kilométerenként is felállíthatja ma sebességmérő eszközeit a rendőrség.
• Európában nagyjából minden második autós gyorsabban vezet a megengedettnél.
• Mindeközben kitört a Biztonság hete: A részletek a MABISZ oldalán elérhetők.

„Lavina” néven ismerhették az idősebb sofőrök, de a rendőrség ma már „koordinált sebességmérésként” emlegeti, a lényeg azonban ugyanaz. Azokon az utakon, ahol gyakran és tömegesen hajtanak a megengedettnél gyorsabban a közlekedők és ahol emiatt rendszeresen történnek személyi sérüléssel járó balesetek, a rendőrség több sebességmérőt is felállít egymás után, így akár egy néhány tíz kilométeres úton három-négy, vagy még több bírságot is begyűjthet az, aki túlságosan nehéz lábú sofőr vagy kemény kezű motoros.

Hogy miért érdekelné Ön, hogy mi a koordinált sebességmérés? Mert ma van!

Ma tartja a rendőrség hosszú idő után az első országos koordinált sebességmérését. Ami azt jelenti, hogy bárhol az országban egymás után akár több ponton is megállíthatják a gyorshajtókat. Az egymással szomszédos kapitányságok, főkapitányságok összehangolják a sebességméréseik helyét és idejét. Így ma még annyira sem lehet biztos senki abban, hogy mikor és hol ellenőrzik a sebességet a rendőrök, mint máskor.

És azok se lehetnek nyugodtak, akik bár egész nap száguldoztak, sehol sem állították meg őket. Néhány napon belül azért még kaphatnak a száguldozásaikért egy szép nagy összegről kiállított csekket!

A hétfő óta tartó összeurópai ROADPOL akcióval párhuzamosan a rendőrség ma országos koordinált sebességmérést is tart. Ez az akció azonban most nem olyan, mint a gyorshajtók kiszűrésére, vagy inkább csak a megbírságolására elrendelt szokványos akciók.

Ez most tényleg egy Lavina!

Most egy-egy útvonalon akár több sebességmérőt is felállíthatnak, így aki azt hiszi, hogy ha egyszer már elkapták és megbüntették, nyugodtan padlóig nyomhatja a gázpedált, mert a mert nem valószínű, hogy a közelben még egy sebességmérő pontot felállítottak, lehetséges, hogy nagyot fog csalódni.

Előfordulhat ugyanis, hogy csak a szomszéd megyében, de az is, hogy már csak pár kilométerrel távolabb belefuthat egy újabb sebességmérőbe, aztán még egybe.

2018 szeptembere óta a rendőrség nem hozza nyilvánosságra, hogy mikor és hol mér sebességet. Ez most sincs másképp. Találgatni lehet, de nem érdemes. Túlságosan sokba kerül ugyanis a tévedés. És őszintén, ki számítana arra, hogy egyes rendőrök a VÉDA-kaputól alig egy kilométerre állították fel egy romos épület udvarán a lézeres sebességmérőjüket. Sokan nyomják padlóig a gázt a fix sebességmérő pontokat elhagyva, nekik nagyon sokba került az a pár óra, amíg a rendőrök éppen ott mértek.

És mindeközben folyamatosan dolgoznak a Pofátlan(TAN)ítók is, és ezeken a civilnek látszó, jól felszerelt, nagy teljesítményű rendőrautókon is van sebességmérő.

Rendőri vezetők nyilatkozataiból már sejteni lehetett, hogy fogytán a türelem, és bár a koronavírus sok más feladattal is terheli a rendőrséget, előbb-utóbb azért csak tesznek valamit az országúti száguldozókkal szemben. Végül is 30-ról 36 százalékra nőtt augusztus végére a gyorshajtás miatt bekövetkezett sérüléses balesetek aránya!

Bár nem szorulnak a rendőrök ez ügyben védelemre, nem árt tudni: a gyorshajtók elleni határozott (még határozottabb) fellépés nem a magyar rendőrség nyüzükéje! Az Európai Bizottság e témában kiadott összegzése szerint az Európai Unióban az autósok 40-50 százaléka hajt gyorsabban a megengedettnél és a halálos balesetek 30 százaléka épp a gyorshajtás miatt történik.

A bizottság a közlekedésbiztonságról készült elemzésben felhívja a közlekedők figyelmét, hogy a gyorshajtás nemcsak azért különösen veszélyes, mert megnöveli a balesetek bekövetkezésének a valószínűségét, hanem azért is, mert minél nagyobb sebességgel történik meg az ütközés, általában annál súlyosabbak lesznek a balesetet szenvedett sofőrök és utasaik sérülései.

Egy másik jelentős baleseti ok, az ittas vezetés. A MABISZ minap közzétett felhívásában, amit a Biztonság hete jegyében adtak ki, az olvasható, hogy az Európai Unióban minden negyedik közlekedési balesetben szerepe volt az alkoholnak és a balesetben elhunytak negyedét is az ittas vezetés vitte a sírba. (Ebbe bele értendők az autósokon és a motorosokon kívül a kerékpárosok, és a gyalogosok által okozott balesetek is.)

Nálunk a helyzet messze jobb az európai átlagnál, igaz nálunk egyáltalán nem ihat(na) az, aki vezet, míg sok országban egy bizonyos – országonként változó mértékű – véralkoholszintig az is vezethet, aki ivott. Magyarországon a legfrissebb, 2020 első nyolc hónapjának adatait összegző baleseti statisztika szerint minden tizedik balesetet ittas közlekedők okoztak.

A hétfő óta tartó Biztonság hete rendezvénysorozatot az idén a koronavírus-járványra tekintettel az online térben rendezi a MABISZ és az ORFK-OBB, a központi témája pedig: az ittas vezetés veszélye. Talán nem véletlen. Ahogy a gyorshajtások és a gyorshajtással összefüggő közlekedési baleseték aránya megugrott az év első nyolc hónapjában, ugyanúgy nőtt, 8,6-ról 10 százalékra az ittas közlekedők okozta balesetek aránya is. (A statisztika szerint 100 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset közül hármat a gyalogosok okoznak, és az esetek többségében ők egyben a legsúlyosabban megsérült áldozatai is a baleseteknek.)

Az eseményről bővebben a MABISZ rendezvények oldalán olvashatnak.

A MABISZ idén, a helyzethez alkalmazkodva, több projekttel készült erre a hétre. A 9-14 éves korosztálynak szól a szövetség képregény sorozatának legújabb része (https://mabisz.hu/oktatasi-segedletek), amely a fiatalok buli utáni ittas vezetésének a kockázataira hívja fel a figyelmet. A biztosítási ismeretek mellett az önismeretet is fejleszti a főként a középiskolásoknak szánt Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! online társasjáték (www.biztonsagkerek.hu), amelyet végigjátszva értékes nyeremények nyerhetők.

A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztéseit. Ezek alapvető célja, hogy könnyítsék a károk bejelentését (bővítve a bejelenthető káresetek típuslistáját) és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók a könnyebb kárrendezéshez.

F.Gy.A.