„Úgy látom, nincs neked semmi bajod”

• Elsodorta a kerékpárost, megnézte mekkora kár érte az autóját, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy mentőt hívjon a sértetthez.
• Sokan nem tudják, hogy alapesetben háromszor akkora büntetés jár a segítségnyújtás elmulasztásáért, mint a közlekedési baleset okozásáért.
• A gázoló sofőr utasa ki sem szállt megnézni, segíthet-e az áldozaton, s mivel nem nyújtott semmiféle segítséget, 200 óra közmunkára ítélték.

Sok évvel ezelőtt még a legtöbb autósiskolában azt tanították, hogy a kerékpárosok előzésekor legalább két kerékkel térjen át az autós a baloldali sávba, de úgy, hogy a felezővonal minimum a sebességváltó alatt fusson. Legjobb persze, ha mind a négy kerékkel áttér a szembejövők oldalára, mert úgy akkor sem történhet baj, ha a kerékpáros pont akkor esik el, amikor előzik.

Napjainkban már sok kerékpáros azzal is megelégedne, ha az autósok többsége legalább az elvárt másfél méteres oldaltávolságot megtartaná előzéskor.

Van az autósoknak igazságuk abban, hogy ez nem mindig és nem minden úton teljesíthető elvárás. Azonban a KRESZ (34§. 1) egyértelműen fogalmaz: d) „az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani”. Ha nem lehet, nem szabad előzni, még akkor se, ha hosszabb ideig kénytelen a gyorsabb jármű a lassú mögött araszolni, legyen az utóbbi akár egy kerékpáros, akár busz vagy egy kukásautó a belváros szűk utcáiban. Senkinek nincs joga letolni őket az útról csak azért, mert „siet”.

Olykor azonban elég egy kis figyelmetlenség, vagy éppen jókora nemtörődömség is ahhoz, hogy veszélyhelyzet alakuljon ki. Főleg, ha a közlekedők egyike ittas. 2021. június 25-én egy 40 éves jászladányi férfi Jászladányból Jászalsószentgyörgy felé autózva megelőzött, egy az úton szabályosan kerékpározó 16 éves fiút. Nem tartott azonban kellő oldaltávolságot, s kocsija jobboldali tükrével elsodorta a fiút. A sértett elesett.

A sofőr megállt és visszatolatott. Megnézte, hogy milyen sérülések keletkeztek a tükrön az ütközés következtében, majd a fiúhoz fordult. Nem kérdezett tőle semmit, csak annyit mondott, „Úgy látom, nincs neked semmi bajod”, aztán visszaült a kocsiba és elhajtott.

A segítségnyújtás elmulasztásáért háromszor akkora büntetés szabható ki, mint a közlekedési baleset okozásáért!

A 16 éves gyerek valójában szemmel láthatóan megsérült, méghozzá súlyosan. Álla, felkarja, könyöke, csuklója és keze is zúzódott, a térdén nyílt seb keletkezett és többszörös bordatörést szenvedett. Ha ez utóbbit nem is, de az összes többit látnia kellett volna a sofőrnek, s ezek miatt mentőt hívni még akkor is, ha a fiú a megjegyzésére azt válaszolta volna, hogy „nincs, valóban nincs”.

A Büntető Törvénykönyv értelmében közúti baleset okozását követi el az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak, gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. Ezért az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Önálló bűncselekmény ugyanakkor a segítségnyújtás elmulasztása is, azaz az, amikor valaki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Segítségnyújtás elmulasztásának bűntettéért három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a veszélyhelyzetet ő maga idézte elő, például ő vezette a balesetet okozó gépjárművet.

Szolnoki Törvényszék a közelmúltban hozott jogerős ítéletet az ügyben. Előzőleg a Jászberényi Járásbíróság a felelősségét elismerő, a bűnösségét beismerő vádlottat, aki az eljárás során végig megbánást tanúsított, tavaly októberben közúti baleset okozásának vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre és egy év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A vádlott fellebbezett, a törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet indoklása szerint a baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ azon rendelkezését, mely szerint „előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani”.

A KRESZ szerinti megfelelő oldaltávolság azt jelenti, hogy „jó nagy”. Minél kisebb oldaltávolság tartható, célszerű annál alacsonyabb sebességgel előzni! Vagy nem előzni!

Mivel a kerékpáros és a szabálytalanul előző személygépkocsi összeütközés a sértettnél csonttörést, azaz súlyos testi sértést okozott, a vádlott megvalósította a közúti baleset okozásának vétségét.

A törvényszék ugyanakkor arra is rámutatott, hogy „a KRESZ részletesen szabályozza, mit kell tenni, ha baleset történik. Eszerint: a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Emellett, ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesítenie kell, és lehetőséghez képest gondoskodnia kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt pedig csak az intézkedő rendőr engedélyével hagyhatja el.

„A vádlott baleset bekövetkeztét követően tanúsított magatartása – nevezetesen, hogy megállt ugyan, de nem nyújtott tőle elvárható segítséget a baleset folytán megsérült fiatalnak, nem tett semmit az esetleges további balesetek elkerülése érdekében, a balesetről nem értesítette a rendőrséget, semmit nem tett a nyomok megőrzése érdekében, és a helyszínt mindezek nélkül egy, az általa okozott balesetben megsérült embert hátrahagyva távozott – nem „csak” a KRESZ, hanem a Btk. rendelkezéseibe is ütközött: segítségnyújtás elmulasztása bűntettének minősült”.

Tegyük hozzá: büntetlen előéletének és megbánásának köszönhetően is olcsón megúszta a sofőr az esetet. Hiszen az elkövetett szabályszegéseit egy, illetve három évvel fenyegeti a Btk.

Nem úgy az az ózdi férfi, aki 2020 októberében gázolt halálra egy zebrán szabálytalanul átrohanó ittas gyalogost. Gyorsan hajtott, jóval gyorsabban a megengedettnél, 50 helyett 75-80 km/h sebességgel autózott Ózdon és akkor sem lassított, amikor egy kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez közeledett. A bíróság jogerős ítélete szerint ezért gázolta el ittas áldozatát, aki a helyszínen életét vesztette.

A segítségnyújtási kötelezettség mindenkit terhel, aki egy baleset helyszínén megjelenik. Ha semmi köze nem volt a történtekhez, a tőle elvárható segítséget akkor is meg kell adnia.

Bár a gázoló megállt a baleset után és a sofőr visszament, megnézni az áldozatot, de sem mentőt nem hívott, se a rendőrséget nem értesítette, egyszerűen továbbhajtott. Volt egy utasa is, ő még csak ki sem szállt az autóból, meg sem nézte, hogy tud-e segíteni, ő sem hívott sem mentőt, sem rendőrt.

Márpedig a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét – ezt nem lehet elégszer hangoztatni – nemcsak a gépjárművezetők, vagy a balesetben tevőlegesen érintett résztvevők követhetik el. Azok is felelősségre vonhatók, ha nem nyújtanak tőlük elvárható segítséget egy baleset helyszínén, akik csak véletlenül arra jártak. Ha csak ott bámészkodtak.

Nem árt tudni, hogy aki baleset helyszínén jár, bölcsen teszi, ha körbekérdezi a már ott lévőket, tud-e bármiben is segíteni, hívtak-e már mentőt és a többi. Ha nem, vagy nem meggyőzőek a kapott válaszok, hívja a 112-őt.  Ennyi még egy kis kamasztól is elvárható, ha van mobilja.

Abból nem lehet problémája, ha sokadikként bejelenti ugyanazt a balesetet. Ellenben, ha később kiderül, hogy ott járt és nem csinált semmit, abból lehet. Márpedig a kamerás mobiltelefonok és a katasztrófaturisták korában, előbb-utóbb mindenről előkerül egy felvétel.

A 2020. októberi ózdi halálos gázolás miatt a sofőrt és utasát is a vádlottak padjára ültette az ügyészség. Az Ózdi Járásbíróság mindkét vádlott bűnösségéről büntetővégzéssel döntött. Az utast – ő volt a II. rendű vádlott – a bíróság segítségnyújtás elmulasztásának vétségében bűnösnek mondta ki és 200 óra közérdekű munka büntetést szabott ki rá. Ő tudomásul vette a döntést, ami azonnal jogerőre emelkedett.

Azonban a gázoló – az I. rendű vádlott – tárgyalás tartását kérte, így őt rendes eljárásban ítélte el a bíróság. Halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte és végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől. Bár a bíróság enyhítő körülményként értékelte a gázoló beismerő vallomását és azt is, hogy a sértett magatartása is közrejátszott a balesetben, azonban a vádlott több közlekedési szabályt is megszegett és a közlekedési előélete sem volt éppen makulátlan. Az ítélet már az ő esetében is jogerős.

F.Gy.A.