Új veszélyek az utakon!

• Traktorral vontatott járműszerelvények, kombájnok és más célgépek lepik el az utakat.
• A gyorsforgalmi utakon a turizmus, az alsóbb rendűeken a betakarítás miatt lehet torlódás.
• Egy mezőgazdasági gép előzése nagyobb körültekintést igényel, mint egy átlagos kamioné.

Új veszélyforrásokkal találkozhatnak a közlekedők mostanában az utakon, és ez a helyzet várhatóan októberig fennmarad! Az autópályák és gyorsforgalmi utak kivételével immár szinte bárhol, bármikor nagy számban közlekedő mezőgazdasági munkagépekkel, a megszokottnál lényegesen nagyobb méterű terményt szállító vontatókkal kell osztozni az úton, amik azért is követelnek fokozott óvatosságot mind e gépek vezetőitől, mint pedig a többi közlekedőtől, mert hatalmas méreteik miatt nehezebb megelőzni, de még kikerülni is őket. Ugyanakkor viszont lassúak, ezért – főleg az amúgy sem túl széles több számjegyű utakon – könnyen, gyorsan feltorlódik mögöttük a forgalom.

Mindezekre tekintettel kérnek mindenkit a mezőgazdasági vállalkozók, a mezőgazdaságban dolgozók, a közlekedésbiztonsági szakemberek és a rendőrség egyaránt, hogy legyen a szokásosnál is körültekintőbb, óvatosabb és előzékenyebb az utakon.

Az egymást követő hőhullámok, időjárási frontok amúgy is erősen megterhelik az emberi szervezetet, emiatt mostanság sokan még a szokásosnál is dekoncentráltabbak és fáradékonyabbak, vagy éppen idegesebbek, türelmetlenebbek, olykor kifejezetten agresszívek. Mindenkire másképp hatnak az időjárási frontok. Elméletben ugyan mindenki tudja, hogy elég egy pillanatnyi figyelemkihagyás ahhoz, hogy beleset történjen! A gyakorlat azonban más képet mutat.

Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság adatai szerint az utóbbi időben 250 körül mozog évente a mezőgazdasági munkagépeket érintő közúti közlekedési balesetek száma. Ezek kétharmadát a vizsgálatok szerint a munka- és szállítógépek vezetői okozták. Jellemzően szabálytalan kanyarodásukkal, az elsőbbségadás szabályainak megsértésével, a járművük nem megfelelő kivilágításával és a jobbra tartási kötelezettségük figyelmen kívül hagyásával.

Gyakran okoznak még balesetet nem megfelelő oldaltávolság tartásával (erre még külön is visszatérek), a termény, a rakomány nem megfelelő rögzítésével, és azzal is, hogy eső után nem kellő alapossággal tisztítják meg a sártól a kerekeket, mielőtt a közútra hajtanának.

„Az aranyból is cseppen”, mondják a gazdák, ha az útra szóródott termény okozta balesetveszély körül szóba. Való igaz! És az is, hogy baleset esetén őket terheli a felelősség, ha a kiszóródott termény vagy az útra felhordott sár miatt baleset történik. Más, ha kiderül és ha bizonyítható, hogy pontosan melyik traktorról került a termény vagy a sár az aszfaltra. De ez nem mindig bizonyítható.

Már csak ezért is felelőtlen az a sofőr, aki például egy búzával vagy hasonló terménnyel púposra pakolt leponyvázott vontatmány mögött nem tart a szokásosnál is nagyobb követési távolságot és nem számol azzal – legalább a kanyarokban –, hogy leszóródhat egy kevés a rakományból az úttestre, ami már akár pár maroknyi gabonától is csúszóssá válhat. Nem beszélve arról, hogy a motor vagy netán az utastérbe jutó gabonatörmelék kellemetlenségeket, de akár műszaki hibát is okozhat

Ugyanez igaz a sárfelhordásra is. A szabály egyértelmű és a mezőgazdasági vontató, illetve munkagép vezetők kötelezettségeként írja elő a kerekek megtisztítását a sártól mielőtt az aszfaltozott közútra hajtanának vele. Csakhogy a földút-közút torkolatban, kereszteződésben nemhogy autómosó nem üzemel, a legtöbb helyen kikövezett, aszfaltozott várakozóhely sincs, ahol ez a művelet úgy lenne elvégezhető, hogy utána, amikor a gép elindul, a hatalmas gumiabroncsok ne szednének fel újra egy halom sarat.

Sajnos vagy sem, a realitás az, hogy esős időben a sárfelhordás szinte elkerülhetetlen. Nem igen tehetnek mást a közlekedők a balesetek elkerülése végett, mint hogy óvatosabban vezetnek a sárfelhordásos szakaszokon. Mérséklik a sebességet és kerülik a hirtelen, intenzív kormánymozdulatokat. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem esik az eső, hanem hétágra süt a nap. A szántásból az úttestre hordott, majd az autók kerekei által porrá taposott föld is csúszóssá teheti az utat. Ráadásul, ha felkapja a szél, a finom por korlátozhatja a látótávolságot. Ahogy a szántóföldről felkapott por is egy-egy erősebb széllökés, szélvihar után. Nálunk is történt már emiatt tömegbaleset.

Évente 8-10 halálos kimenetelű, 30-35 súlyos, és 60-65 könnyű sérülésekkel járó balesetben érintettek mezőgazdasági járművek. A többi kizárólag anyagi káros baleset. Meg kell azonban jegyezni, hogy sokszor kész csoda, hogy egyes balesetekben senki nem hal vagy sérül meg. A számok nem tükrözik híven a helyzet veszélyességét.

Nemrég Mezőkövesd közelében egy kombájn szabályosan leborotválta egy személygépkocsi tetejét és fél oldalát. Szerencsére senki nem sérült meg. Az elsődleges adatok szerint elsősorban a kombájn vezetője hibázhatott. De vélhetően nemcsak ő. Mint megtudtuk, az eljárás során a rendőrség választ vár arra a kérdésre, hogy miért nem szerelték le a kombájnról a vágóasztalt, mielőtt kihajtott a közútra?

A válasz borítékolható: mert csak a következő tábláig akart eljutni a kombájnos, ezért is sietett, azaz ezért is volt figyelmetlen. Bár a vonatkozó előírások szerint a vágólapot le kellett volna szerelni, és azt egy külön erre a célra szolgáló vontatón kellett volna magával vinne a kombájnnak, nem ez a gyakorlat. Ettől persze még lehetne biztonságosan közlekedni (szabálytalanul) fennhagyott vágóasztallal is, ha például van legalább egy kísérő jármű, ami eltereli a kombájn útjából az autókat.

Kísérőautóra azonban a jog szerint csak akkor van szükség a hatályos szabályozás szerint, ha a jármű szélessége meghaladja a 4,5 métert. A 3 méternél szélesebb gépek esetén például már elegendő a sárga villogó fény használata is.

Fontos, hogy a mezőgazdasági munkagépeket különösen óvatosan és a szokásosnál is nagyobb oldaltávolság tartásával előzzék vagy kerüljék ki a többiek. Ne úgy, ahogy a kerékpárosokat szokták.

• Egyfelől, mert a kerékpárossal való ütközéssel ellentétben a kombájnnal való találkozás utóbbinak fáj majd kevésbé!
• Másfelől, mert a mezőgazdasági munkagépek jó része hátsó kerék kormányzású, amiből egyebek mellett az következik, hogy a faruk kanyarodáskor nagyobb mértékben foglalja el a sávot s akár a szemből érkezők oldalára is átnyúlhat.

Fontos, hogy a gyakran két pótkocsit is vontató traktorok a vontatmányaikkal együtt hosszabbak is lehetnek egy kamionnál, amiről nem szabadna megfeledkezni, ha valaki egy ilyen járműszerelvény előzésébe kezd. A betakarítás időszakában amúgy is célszerű alaposabban meggondolni hol és mikor kezd valaki egy mezőgazdasági munkagép vagy vontató előzésébe!

Még a gyér forgalmú vidéki utakon is hamar feltorlódhat mögöttük a forgalom. Biztonságos előzésre viszont alig van hely és alkalom. Ilyenkor a legfontosabb a türelem. A tapasztalt és segítőkész traktorosok jelzik a mögöttük haladóknak, ha előzhetők. Sőt, ha van rá lehetőség félreállnak és elengedik a mögöttük összegyűlt járműveket.

Az esetek többségében azonban a munkagép és vontatóvezetők minden jó szándéka ellenére is araszolni kell, olykor kilométereken keresztül is akár. Fontos, ha valahol lehetőség nyílik az előzésre, a traktor/munkagép mögött sorakozó járművek érkezési sorrendben kezdjenek előzni. Senki nem kezdjen előzésbe a második, a harmadik vagy még távolabbi pozícióból mondván: az ő autója elég erős ahhoz, hogy pillanatok alatt maga mögé utasítson mindenkit.

• Egyrészt, mert udvariatlanság.
• Másrészt, mert így sokkal nagyobb távolságot kell tartani a szembe jövők oldalán, ami önmagában is veszélyes, hiszen a jellemzően kanyargós utakon bármikor feltűnhet ott valaki.
• Harmadrészt, mert előzés közben még akár az is kiderülhet, hogy az elöl haladó munkagép „egy kicsit szélesebb”, mint amekkorának a manőver megkezdésekor tűnt és emiatt esetleg még a baloldali padkát is igénybe kell venni az előzéshez. Meglehet, hogy a több autó, a vontató és a két pótkocsi előzéséhez választott sebesség ehhez már túl nagy lesz.

A mezőgazdasági munkagépeket és járműveket érintő, a „többi közlekedő által okozott” balesetekben (az összes ilyen baleset harmadában) épp az előzési szabályok megsértése az első számú baleseti ok. Nem tartottak kellő oldaltávolságot, túl merészek voltak az előzés megkezdésekor.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a rendőrség mind gyakrabban vizsgálja a „vétlen” járművek szerepét a balesetben. Az idézőjelet az indokolja, hogy számos esetben megfogalmazódott már a gyanú, és nem egyszer be is bizonyosodott, hogy a szabálytalan (túl merész, vagy arra alkalmatlan helyen megkezdett) előzés ellenére elkerülhető lett volna a baleset, ha az előzésben lévő járművel szembe közlekedő időben fékez, félrehúzódik.

Sajnálatos módon azonban az ilyen szituációkban sokan inkább az egójukra hallgatnak („fékezzen, szakítsa meg az előzést, hát nem látja, hogy jövök és nem fogja tudni befejezni, különben is: nekem van elsőbbségem”), ahelyett, hogy a józan ész szavát követve fékeznének, félreállnának.

F.Gy.A.