Újabb kerékpársávokat alakítanak ki Budapest főútjain

  • Tovább „építik” az ideiglenes kerékpársávokat a Nagykörúton.
  • Kerékpárúttá alakítják a Hegyalja út egyik sávját kísérletképpen.
  • A szelídebb közlekedési formákat preferáltatná a főpolgármester.
  • Karácsony Gergely szerint így lesz biztonságosabb Budapest közlekedése.

Újabb busz- és kerékpárossávok kialakításával próbálja az úgymond „szelídebb közlekedési módok” használatára ösztönözni a budapestieket és az agglomerációból bejárókat Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Budapesti Városháza Facebook oldalán futó Budapest Restart című műsorban beszélt.

Kerékpársávot alakítanak ki a Hegyalja úton, a Baross utcában egészen az Orczy térig, és a Nagykörút azon szakaszán, ahol még nincs. A Bartók Béla út után a jövőben a vágányokon közlekednek majd a buszok, ezen felül további kerékpársávokat is kialakítanak.

Az autósok már előre aggódnak, mi lesz a nyáron és főleg a nyári hétvégéken szinte mindig beduguló Hegyalja úton, ha a meglévő két sávból csak egyet használhatnak.

Karácsony Gergely az eddig megvalósult és a még csak tervezett változásokkal kapcsolatban azt mondta, szerinte minden rosszban van valami jó, a járvány miatt kialakult helyzet most lehetőséget ad a főváros közlekedési rendszerének újragondolására. Mind ehhez szerinte vitákra van szükség, amiket ő maga el is indított a még a kijárási korlátozás előtt beterjesztett közlekedési koncepciójával, ami egyebek között az autók sebességének 30 kilométer/órára csökkentését vagy például 10 év alatt a magáncélú autózás 16 százalékos csökkentését kezdeményezte.

Szerinte Budapest közlekedésének átalakítása három célt kell, hogy szolgáljon.

  • A közlekedésbiztonságot
  • A főváros levegőtisztaságának javítását
  • Élhetőbb legyen a város

Budapesten a járvány előtti utasszám 15 százalékára csökkent a közösségi közlekedés járatait használók száma a kijárási korlátozások bevezetését követően, és a korlátozások feloldása óta sem emelkedett a békeidők béli szint 30 százalékánál magasabbra, mondta Karácsony Gergely.

Szerinte az emberek még mindig tartanak a közösségi közlekedéstől, noha bebizonyosodott, hogy a járvány terjedése szempontjából az nem jelent komoly kockázatot. Manapság a járműveken még az ülőhelyek sem telnek meg, zsúfoltságról nem beszélhetünk, és a BKK folyamatosan fertőtleníti minden járatát.

Ezek miatt sokan autóba ültek, még akkor is, ha korábban a közösségi közlekedést preferálták, mások kipróbálták a városi kerékpározást, ami a főpolgármester szerint igen népszerűvé vált. Ezért is tartotta fontosnak a biztonságos kerékpározáshoz a biztonságos kerékpárutak kialakítását, még ha azok többsége csak ideiglenes is.

A Nagykörúton kialakított ideiglenesen kerékpársávokról szólva Karácsony Gergely megerősítette, hogy a fővárosi főutakon kialakított ideiglenes sávok fennmaradásáról vagy megszüntetéséről, így a körútiakéról is, szeptemberben dönt a közgyűlés.

Csakhogy épp a nagykörúti ideiglenes kerékpársávok váltották ki a legnagyobb a felháborodást az autósok körében. Már ma is olyan dugók alakulnak ki a körúton, mint a járvány előtti időkben szinte bármikor, noha most a közúti forgalom még nem érte el a járvány előtti átlag 80 százalékát sem.

A műsorban megszólaltak a kerékpárosklub és a közlekedő tömeg civil szervezetek képviselői is. Karácsony Gergelyhez hasonlóan a kerékpárosklub is úgy látja, a Nagykörút hetek alatt Budapest legnépszerűbb kerékpáros útvonalává vált.

Ezzel szemben a Budapesti Autósok Közösségének a képviselője (és az Autóklub korábban lapunknak is nyilatkozó vezetése) szerint azonban túlságosan alacsony a körúti ideiglenes kerékpársávok kihasználtsága ahhoz képest, amennyi bosszúságot okoznak sok ezer autósnak. Nem beszélve arról, hogy a dugóban a normál időszakhoz képes jóval lassabban haladó autók lényegesen több káros anyagot bocsátanak a levegőbe.

Azaz a kerékpárutak révén nemhogy javulna, sokkal inkább romlik a főváros levegőminősége, állítják az autós érdekvédők.

A műsorban felvetődött, ahelyett, hogy az egyik sávot elveszik az autósoktól, alakítsanak ki kerékpársávot a körút amúgy is széles járdáin. „Korán sem sétálnak már ott annyian, mint korábban, amióta egymás után épültek a plázák a belvárosban”, vélte a Budapesti Autósok Közössége képviselője. Ötletét azonban sem a főpolgármester, sem a kerékpárosok nem támogatják.

Karácsony Gergely szerint mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy milyen funkciót szán a város a Nagykörútnak! Egy a városi főközlekedési út szerepét, és akkor jó esély van arra, hogy idővel eltűnnek a boltok, a kávézók és minden más kereskedelmi és kulturális létesítmény is onnan, ahogy az a Kossuth Lajos utcában is történt a nagy autó és buszforgalom miatt, vagy megőrizzük a kávézókat, a teraszokat, a kisboltokat és hasonlókat, s ehhez elviselhető levegőminőséget és biztonságot, azaz kisebb forgalmat teremtünk.

A főpolgármester szerint a főváros útjai nem bírnak el több autót. Már ma is nehéz haladni, az autóban töltött idejük jelentős részét pedig már most is parkolóhely vadászattal töltik az autósok.

Karácsony Gergely szerint mielőbb vissza kellene szoktatni a budapestieket a közösségi közlekedésre, és el kellene érni, hogy az emberek (és ez nemcsak a budapestiek vonatkozik, hanem az agglomerációból ingázókra is), tudatosabban tervezzék meg a napi közlekedésüket. Csak akkor üljenek autóba, csak oda utazzanak autóval, ahová feltétlen szükséges. Ahol és amikor tehetik kombinálják a különböző közlekedési formákat: tegyék le a kocsit és üljenek át egy kerékpárra, BKV járatra, sétáljanak.

Ehhez persze meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Például olyan mobilitási pontokra van szükség, ahol ott lehet hagyni az autót vagy a kerékpárt, és ahol át lehet szállni a közösségi közlekedésre.

Karácsony Gergely elismerte, hogy a BKK és a BKV szolgáltatásai ma még nem elég vonzóak a tudatosan tervezett kombinált közlekedéshez. Nemcsak azért nem, mert sok járaton még nincs légkondicionálás, olykor gyakran nagy a zsúfoltság. A főpolgármester szerint is túl drágák a hazai viszonyokhoz képest a jegyek és a bérletek. Ráadásul a rendszer meglehetősen bonyolult, nehezen követhető, hogy melyik jeggyel meddig lehet utazni, mikor kell új vagy másfajta jegyet váltani.

Budapest főpolgármestere szerint agglomerációs szinten kellene olyan egységes jegyeket és bérleteket kínálni, amelyek többféle közlekedési szolgáltatásra felhasználhatók. Valószínűleg nőne a Bubik kihasználtsága, ha a buszbérlet kerékpárhasználatra is alkalmas lenne – és persze, ha a jobban karbantartanák a bringákat, mint manapság.

 F.Gy.A.