Van az Ön táskájában láthatósági mellény?

• Hiába jelentette be előre a rendőrség a múlt heti sebességmérő akciót, mégis több ezer gyorshajtót mértek be az utakon.
• Hiába kötelező a gyalogosoknak is lakott területen kívül láthatósági mellényt viselni, tragédiák sora bizonyítja, sokan mégsem veszik fel.
• Hiába kötelező 1976 óta a biztonsági öv az első ülésen (2001 óta a hátsón is) utazóknak, még mindig nem mindenki tartja be a szabályt.

Két órán és húsz kilométeren belül két gyalogost gázoltak halálra szombat este Bács-Kiskun megyében. Háromnegyed nyolckor az 5-ös úton egy 77 éves férfi lelte halálát, miután egy ott közlekedő autó vezetője túl későn vette észre és már nem tudta kikerülni az úttesten gyalogló férfit.

Két órával és egy perccel később az 5402-es úton Jászszentlászló és Kiskunfélegyháza között egy kerékpárost gázolt el egy autós. Igaz, akkor már gyalogosként közlekedett. Az áldozat ugyanis nem messze onnan, ahol elgázolták, leállította a kerékpárját az úton, a világítást is felkapcsolva hagyta rajta, majd gyalog indult tovább, talán soha nem derül ki hova és miért indult gyalogosan.

A két tragédiában közös, hogy egyik áldozat sem viselt láthatósági mellényt, sem mást, karszalagot, pántot, övet, ruhára erősített lámpást, amelyek kellő távolságból észrevehetővé tehették volna őket az úton közlekedő autósok számára.

Mindkét esetben eljárás indult a baleset pontos körülményeinek tisztázására. Önmagában ugyanis az még egyetlen autós sem ment fel az esetleges felelősség alól, hogy a gyalogos vagy a kerékpáros nem viselt láthatósági mellényt. Akkor sem, ha ezzel az áldozatok sajnálatosan maguk is nagyban hozzájárultak a tragédia bekövetkeztéhez.

Pedig a láthatósági mellény viselése nem holmi ajánlás a gyalogosok számára, amit, aki akar betart, aki nem nem, hanem kötelező előírás. „A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.” [KRESZ 21. § 12.  bekezdés].

Vajon hány gyalogos van tisztában ezzel a szabállyal?

Az autósokat a rendőrség szúrópróbaszerűen ellenőrzi és megbírságolja, ha az autójuk kötelező tartozékai közül valami hiányzik. Efféle ellenőrzésre és bírságra a gyalogosoknak egyáltalán nem kell számítaniuk, és ellenőrzésre (bírságra már nem annyira) a kerékpárosoknak is csak akkor, ha sötétedés után találkoznak velük a rendőrök az úton két település között.

Vannak, akik ezt a gyakorlatot úgy értékelik, hogy a rendőrség nem azonos mércével méri a különböző járművekkel, illetve gyalog közlekedők szabálytalanságait. Mások szerint – különösen vidéken és az idősek körében – eleve betarthatatlan szabály, hogy a lakott területen kívül kötelező a láthatósági mellény viselése. „Józsi bácsi a szőlőből haza felé kerekezve biztos nem vesz fel semmiféle mellényt. Rózsi néni sem fog láthatósági mellényben haza gyalogolni kapálás után”, mondják.

Mindkét tábornak van igazsága. A múlt szombati két eset azonban a szomorú bizonyíték arra, hogy az életével játszik az a gyalogos, aki láthatatlan az autósok számára. Este, sötétedés után, sötét ruhában, ráadásul a forgalommal azonos irányba gyalogolni felér egy öngyilkossági kísérlettel. Csak a véletlenen múlik a végkimenetele.

Nem lehet minden közlekedő mellé rendőrt állítani, hogy világítsa ki a járművét, viseljen láthatósági mellényt, vagy erősítsen valamilyen fényforrást a ruhájára, táskájára. Erről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Nemcsak azért, mert előírja a KRESZ, hanem mert sok esetben ez ad esélyt a túlélésre!

Vannak sufnituning megoldások, amikkel helyettesíthető a láthatósági mellény – bár a KRESZ határozottan a mellény használatát írja elő. E sorok írója látott már vesszőkosárra, sőt, az úgynevezett banyatankra rögzített bicikli hátsólámpát és ahhoz hasonló, elemes villogót. Azt legalább nem hagyja otthon a mama/papa, és – feltéve, hogy bekapcsolják, bőven elég fényt ad ahhoz, hogy egy autós már messziről kiszúrja, ott valami mozog. Volt, aki két túralámával a fején gyalogolt két falu között – „mégiscsak kisebb helyet foglalnak a táskában, mint a mellény”. Az egyik fehér fényével megvilágította maga előtt az utat, a másik pedig hátrafelé piros fénnyel „pislogott”. Aligha van olyan rendőr, aki kifogásolná az efféle megoldásokat.

Persze nemcsak a gyalogosokra és a kerékpárosokra jellemző a felelőtlenség, és nemcsak a „Látni, de nem látszani” helyzetekre igaz.

Hiába jelentette be például a rendőrség jó előre a múlt heti országos sebességmérő akciót – amin belül csütörtökön még egy külön „Önök kérték” akció az akcióban programot is beiktattak ott, ahol a lakossági bejelentések szerint elviselhetetlenül sokan száguldoznak rendszeresen –, most is tévedtek, akik azt hitték, legalább az ellenőrzéssorozat hetében, vagy legalább csütörtökön, a dupla akció alatt kicsit visszafogják magukat a száguldozók. A még nem végleges adatok szerint nem ez történt. Bőven háromezer felett van ugyanis már most a bemért gyorshajtók száma.

A múlt hétvégén 131 személyi sérüléses baleset történt, ezek közül hat volt halálos, melyekben heten vesztették életüket, köztük a két elgázolt gyalogos. Országosan 35-en sérültek meg súlyosan és 90-en könnyebben az utakon. A rendőrség mindemellett 51 ittas sofőr ellen indított eljárást.

S ha már az emberi tényezővel kezdtem az írást, nem maradhat ki egy példa arra, hogy az autósok felelőtlensége sem ismer határokat.

A Magyar Közút a napokban tette közzé a M4 gyorsforgalmi út egyik forgalom figyelő kamerájának március 16-i felvételét. Az akkor éppen láthatóan gyérforgalmú úton nagy sebességgel érkező autó a felvételről egyértelműen nem megállapítható okból a két pályát elválasztó korlátnak csapódik, majd a jobboldali korlátnál landol. Tisztán látható, hogy az ütközés hatására az utasok mindannyian kirepültek a járműből.

Egyikük sem volt bekötve.

Ketten a szalagkorláthoz szorultak, egy utas pedig a rézsűbe esett. Ketten az útpályára zuhantak. Szerencséjükre képesek voltak lábra állni és lesietni az útról, így nem történt nagyobb baj. Az egyik szalagkorláthoz szorult férfit és azt, aki az árokba esett, mentő vitte el. Mivel az autó karosszériája ép maradt, okkal feltételezhető, hogy kisebb sérülésekkel is megúszhatták volna, ha bekötik magukat és nem repülnek ki az autójukból.

Magyarországon 1976 óta kötelező a biztonsági öv használata az első üléseken, és 2001 óta hátul is, igaz, ez utóbbi szabályozás megalkotásakor még csak lakott területen kellett bekötni magukat a hátsó ülésen utazóknak. Pedig ott is fontos, hogy az utas rögzítve legyen, s baleset esetén ne zuhanjon ki a kocsiból vagy élő ágyúgolyóként ne törje el az előtte ülő nyakát.

„Sok esetben azonban ez történik. Ütközéskor egy vagy több utas kirepül autóból pedig köztudomású tény, hogy az övhasználattal – a jármű ütközési sebességétől függően – akár el is kerülhető a sérülés, de legalábbis jelentősen mérsékelhető a súlyossága”. Erről beszélt lapunknak adott interjújában Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője.

Óberling az interjúban jelezte, 2022-ben a rendőrség egyik célkitűzése az övhasználat arányának 95 százalék fölé emelése, amit figyelemfelhívó kampányokkal, közúti ellenőrzésekkel, és ha más már nem használ, bírságokkal tudatosítják majd az autósokkal, hogy az övhasználat nemcsak életet menthet, kötelező is!

Berzai Zsolt alezredes, az ORFK balesetmegelőzési osztályvezetője az RTL Klub televízió március 27-i híradójában bejelentette: az április 4-ével kezdődő héten a rendőrség országosan ellenőrzi, használják-e az autósok a biztonsági övet.

Az első üléseken tízből kilencen, hátul azonban csak az utasoknak alig több, mint a fele köti be magát. Annak ellenére, hogy nem egy közlekedési balesetben a hátul ülő be nem kötött utas azért vesztette életét, mert nem volt bekötve és kirepült az autóból. Gyermek is halt meg már ilyen körülmények között.

A rendőrség az idén szeretné elérni, hogy 95 százalék fölé emelkedjen az övhasználat az autósok körében Magyarországon.

Csak, hogy senkit ne érjen meglepetés, aki kizárólag utasként autózik! A rendőr azt bünteti meg, aki nem köti be magát, nem a sofőrt! (Gyermekek esetében a szülő, gondviselő felel azért, hogy be legyen kapcsolva az öve!) Mert, mint korábban már írtunk róla, sokan még mindig azt hiszik, hogy a sofőr dolga, az ő felelőssége, hogy mindenki bekösse magát. Csakhogy ez a szabály már 14 éve megváltozott!

A bírság ellenben fix: lakott területen 10, azon kívül 20, autópályán 30 ezer forint. Feltéve, ha a megbírságolt utas egy napon belül rendezi a számlát. Azon túl ugyanis már 16, 32 vagy éppen 42 ezer forintot kell fizetni.

F.Gy.A.