Van egy jó és egy rossz hírünk!
- Most kisebb mértékben nőhet a közlekedési balesetek száma az óraátállítás miatt, mint tavasszal.
- A következő hetekben több lehet a fáradt, az esti csúcsforgalomban félig már alvó sofőr az utakon.
- Ha nem akar kialvatlanul ébredni, délutánra kimerülni, feküdjön le időben, akkor is, ha nem álmos.
- Alvászavar, emésztési problémák, szédülés, indokolatlan kimerültség és lehet az óraátállítás hatása.
Forrás: https://www.bbc.com
Október 27-én hajnali három órakor egy órával visszaállítjuk az órákat. Kezdődik a téli időszámítás. Ez volt a – sokak számára – rossz hír. A jó pedig az, hogy a nemzetközi tapasztalatok és egyes országok kutatásai szerint kevesebb közlekedési baleset történik a nyáriról a téli időszámításra átálláskor az időszámítást váltogató országok, mint amikor a téliről a nyárira váltanak.
Ennek ellenére fokozott óvatosságra intenek mindenkit az orvosok és a közlekedésbiztonsági szakemberek, mivel az óraátállítás átlagosan 4-14 nap fokozott kockázatot jelent a közlekedésben.
Az időszámítás-váltás különböző mértékben, de mindenkinek megterheli a szervezetét. Különösen a gyermekekét és az idősekét, valamint a szív- és keringési betegségekben szenvedőkét. Ez a legfőbb oka annak, hogy Magyarországon tízből kilencen ellenzik az óra előre-hátra tekerését.
Gazdasági, energiatakarékossági megfontolásokból vezették be 1916-ban – előbb az Egyesült Államokban, majd a világ mintegy felében – a tavasztól őszig tartó nyári és az ősztől tavaszig tartó téli időszámítás váltogatását. Akkoriban úgy számoltak, így egy órával több idő marad az irodákban, gyárakban dolgozóknak és az iskolásoknak, hogy természetes fényben lehessenek a munka vagy a tanítás után.
Egy órával meghosszabbodott így a szabadban végzett – mezőgazdasági, építőipari – munka időtartama is.
Soha nem volt azonban a rendszer támogatottsága maradéktalan. A tejtermelők már a kezdetekben tiltakoztak, mivel a tehenek nem voltak hajlandók alkalmazkodni az időszámítás-váltogatásokhoz, és ez problémát okozott nekik a friss tej tárolásánál, szállításánál. És ez csak egy gazdasági ellenérv a sok közül.
A gyárak a munkások kimerültségére, figyelmetlenségének fokozódására figyeltek fel az óraátállítások utáni napokban. Később számos felmérés, célzott kutatás készült arról, vajon az óraátállítások gazdasági előnyei arányban állnak-e az általuk okozott problémákkal, az időszámítás-váltást követően megnövekvő munkahelyi és közlekedési balesetek számának növekedésével, a mentális problémák okozta munkaidő-kieséssel, egyes betegségek súlyosságának fokozódásának következményeivel.
Az időszámítás-váltogatás szülőföldjén, az Egyesült Államokban 1996-2017 között a nyári időszámításra való úttérés utáni másfél két hétben hat százalékkal nőtt a közlekedési balesetek száma. Más országokban, például az Egyesült Királyságban a 10%-t is elérte a balesetszám-növekedés az óraátállítást követő napokban, bizonyíthatóan annak hatására.
A vizsgált gépjárművezetők az interkontinentális repülőjáratokon utazók által ismert jetleghez hasonló tüneteket tapasztaltak magukon. Később a vizsgálatok kimutatták: az óraátállítás után, ameddig szervezetünk nem alkalmazkodik az új életritmushoz, pontosan a jetleg-jelenség miatt, nagyobb eséllyel hoztak rossz döntéseket a gépjárművezetők.
Nemcsak az alvásmennyiséget befolyásolja azonban az óraátállítás és nemcsak a kialvatlanság miatt történnek egy ideig legalábbis ilyenkor gyakrabban baleseteket. A belső óránk csak lassan képes igazodni az időszámításhoz. Szervezet még melatonint termel, amikor már vagy még ébren kell, kellene lennünk, és alacsonyan tartja a vércukorszintünket, ami miatt erőtlenebbek, fáradékonyabbak leszünk, holott a külső óra alapján nem így kellene „működnünk”.
Most, amikor a nyáriról áttérünk a téli időszámításra, a legtöbben úgy érzik majd, késő délutánra, kora estére jobban elfáradnak, mint pár nappal korábban. Belső órájuk ugyanis már kezdi átállítani a szervezetüket az „éjszakai üzemmódra”, miközben nekik még dolgozniuk kellene. Vagy éppen biztonságosan közlekedni és ahhoz jó döntéseket hozni.
Az őszi óraátállítás legkedvezőtlenebb hatásai épp a délutáni csúcsban jelentkeznek az autósokon. Akkor kezdenek látszólag minden ok nélkül dekoncentráltabbak lenni, amikor éppen maximális koncentrációra lenne szükségük.
Több olyan egészségügyi probléma ismert, amelyeket ma már összefüggésbe hoznak az óraátállításokkal és amelyeknek jelentős (és negatív) hatásuk van a közlekedésbiztonságra. Ezek az alvászavar, a mással nem indokolható fáradság, jelentkezhetnek emésztési panaszok, étvágytalanság, ezekkel összefüggésben, de ezektől függetlenül is ingerlékenység, koncentrálóképesség-csökkenés, ingadozhat a szívfrekvencia, aminek a következtében gyengeség, fáradtság, szédülés léphet fel, de mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet is kísérheti.
Magyarországon nem szokás mini jetlag okozta panaszokkal orvoshoz fordulni. Németországban ellenben a lakosság 15 százaléka kér segítséget ahhoz, hogy minél könnyebben túljusson az óraátállítás okozta egészségügyi problémákon.
A szakemberek azt javasolják, mindenki készüljön fel az óraátállítás következményeinek kezelésére. Törekedjen rá, hogy a biológiai órája mielőbb igazodhasson az aktuális időszámításhoz. Egy ideig még álmosak lehetünk már este kilenckor, noha mindig tízkor fekszünk le. Próbálja meg kihúzni azt az egy órát, valamilyen gyenge vagy közepes aktivitást igénylő tevékenységgel. Sétáljon vagy ilyesmi. Csak ne aludjon el.
Így könnyebb lesz az új időszámításnak megfelelően elaludni, reggel felkelni és hamarabb szokik hozzá a szervezet az új életritmusához.
Fontos, hogy az elkövetkező hetekben senki ne csak abból induljon ki, hogy őrá miképpen hat az óraátállítás. Meglehet, neki meg se kottyan! Ám sokakat megvisel, és ők esetleg tétovábbak, vagy ellenkezőleg, ingerültebbek lesznek az utakon. Legyünk most még megértőbbek egymással.
… mert mindenkit hazavárnak!
F.Gy.A.
