Vasúti átjárók: ne csak az áldozatokat hibáztassuk!

  • Az idei Újév úgy indult, hogy egy autó öt fiatallal szorult a tapolcai sebesvonat alá.
  • Az ehhez hasonló, egyre gyakoribb baleseteknél a vétkes sofőrt teszik felelőssé.
  • Olvasónk szerint elavultak az előírások, jobban látható átjárókra van szükség.

Az Újév hajnalán a Tapolca és Kisapáti közötti vasúti átjárónál történt tragikus, négy halálos áldozattal járó baleset arra késztette régi, hűséges olvasónkat, hogy szedje össze és ossza meg velünk gondolatait a vasúti átjárók közlekedésbiztonságával kapcsolatban. Levélírónk ma is aktív, és a területet közelről ismeri, ezért ragaszkodik a névtelenségéhez. Kissé provokatív, de mérlegelésre érdemes álláspontja szerint nem helyes a vasúti átjárókban történt balesetekért kizárólag a szabálysértőket felelőssé tenni. „Kijelenthető, hogy a vasúti átjáróban balesetet szenvedett áldozatok túlnyomó része nem szándékos szabályszegés áldozata” – írta.

Hogy mire gondolt valójában, kiderül, ha megismerjük és végiggondoljuk a helyzet javítására tett javaslatait. Szerinte ugyanis minden vasúti fővonal és bármilyen közút kereszteződését, valamint az összes első és másodrendű közút és vasút kereszteződését félsorompóval és kiegészítő fényjelzéssel kell biztosítani. Minden egyéb átjárót fényjelzéssel kell ellátni, kivéve a jelzőőrös átjárókat.

A vasúti átjárók környezetét és jelzéseit táblákkal, felfestésekkel a környezetből kiemelkedővé, figyelemfelkeltővé, ellenfény esetén is jól láthatóvá kell tenni, legalább az átjáró előtti 50 méteren belül.

A félsorompók ma használt vékony rúdjait le kell cserélni normális méretű és szilárdságú eszközre, ennek szélessége minimum 25 centiméter, teljes felületén fényvisszaverő festéssel. A rúdon az úttest feletti rész 1/3-ánál és 2/3-nál egy-egy, 16-20 centiméter átmérőjű, a közúti jelzőlámpákéhoz hasonló kivitelű piros lámpát kell elhelyezni, amely leeresztett állapotban nappal is világít, méghozzá az országúti viszonyoknak megfelelő fényerővel, tűző napsütés beeső fénye esetén is. Emellett minden átjáró környezetében szükséges a vasúti vonalra való rálátást biztosítani, értelemszerűen a növényzet megfelelő gondozásával.

A fentiek a legfontosabb javaslatok olvasónk csomagjából. Ezekből kitűnik, szerinte számos átjárós baleset azért történik meg, mert a közúton közlekedők nem, vagy túl későn veszik észre, hogy vasúti átjáróhoz közelednek. Mondhatnánk erre, hogy az előjelző KRESZ-táblák világosan közlik a vezetőkkel, mi következik. Olvasónk válasza: a forgalom növekedésével a sofőröket olyan sok impulzus éri pillanatról pillanatra, hogy ami figyelemkeltés korábban elég volt, ma már nem elég. A zebrák biztonságának az erősítését is indokoltnak látják valakik valamiért, akik az utóbbi években hazánkban, és szerte a világon figyelemfelkeltő fényjelzéssel szerelik fel ezeket. Valami hasonló lehet a megoldás a vasúti átjárók biztonságának a növelésére is: minél erőteljesebb, fényes-hangos figyelmeztetést juttatni el a vezetőkhöz: Vigyázz, ha jön a vonat!

N.V.