Veszélyes két hét áll előttünk!
- Sokkal jobban megviseli a szervezetet a téliről a nyári időszámításra váltás, mint fordítva.
- A biológiai óra még éjszakai üzemmódban tartja a testünket, de már mennünk kell dolgozni.
- Alvászavart, fáradságot, depresszív tüneteket okozhat az ilyenkor kieső egyórás alváshiány.
- Az előttünk álló 10-14 napban legyen mindenki körültekintőbb és megértőbb az utakon.
Március 26-án hajnali két órakor egy órával előre kell állítani az órákat. Megkezdődik a nyári időszámítás. Hétfőtől a közlekedéspszichológusok, alvásszakértők, közlekedésbiztonsági szakértők szerint emiatt fokozott óvatosságra és türelemre lesz szükség az utakon, mivel az áttérés a nyári időszámításra sokkal inkább megviseli az emberek többségének a szervezetét, mint amikor a nyáriról állunk át a télire.
Az időszámítás-váltás így közvetlen hatással van a közlekedésre és a közlekedésbiztonságra!
Egy órával kevesebbet alhatunk vasárnapra virradóra. De, ami ennél is nyomasztóbb, hogy a legtöbben a nyári időszámítás végéig sem kapják vissza azt az egy órát. Szervezetünk hosszabb-rövidebb idő alatt (ez egyénenként változó) hozzászokik, hogy a belső, biológiai órája nincs szinkronban az órával, de tökéletesen soha nem áll helyre az egyensúly a külső és a belső óránk között, azaz a nyári időszámítás végéig a nagy többség kevesebbet alszik, ha csak percekkel is.
Az ember biológiai órája a téli időszámítás szerint működik. A nyári időszámítást, azaz azt, hogy az órákat az év egy meghatározott napján vasárnap éjszaka állítsák egy órával előbbre, egy másik alkalommal pedig vissza, a XVIII. század végén gazdasági megfontolásokból kezdték alkalmazni a tengeren túl. Ezzel az egyszerűnek tetsző megoldással megnövelték a nappali világosságban munkával tölthető (munkára fordítható) időt, és villamosenergiát takarítottak meg.
Idővel mind több ország csatlakozott az amerikai megoldáshoz, ahogy a számháborúhoz is, hogy az órák évenként kétszeri átállításával mennyi energia spórolható meg.
Azonban az embereknek nem tetszett az óraállítgatás. Sokan panaszkodtak alvászavarra, fáradságra, depresszióra miatta. Statisztikailag kimutathatóan nőtt az orvoshoz fordulók aránya az időszámítás-váltást követő hetekben. Németországban évente átlagosan 8-12 százalékkal többen jelentkeztek orvosuknál az óraátállítással összefüggésbe hozható panaszokkal.
Az óraátállítás időszakában számos országban megugrik az altatófogyasztás és nő a munkából különböző civilizációsnak mondott betegséggel kiesők munkaórák száma is.
Gazdasági elemzők – ha nem is mind, de mind többen – mindinkább arra az álláspontra helyezkedtek, hogy amit nyernek a nemzetgazdaságok az óraátállítással realizálható energia megtakarítással, jelentős részét, ha nem mindet – de az sem kizárt, hogy még többet is – elvesztik az időszámítás-váltással összefüggésben elszaporodó egészségi problémák kezelésén és az ezek miatti termelés-visszaesésen.
2018-ban európai népszavazást tartottak arról, hogy fennmaradjon-e a nyári-téli időszámítás váltakozása vagy sem. Az unió polgárainak nagy többsége az órák évi kétszeri ide-odatologatása ellen voksolt. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb arányban voksoltak az emberek a két féle időszámítás ellen.
Elvileg 2021-ben megszűnt volna a nyári-téli időszámítás váltogatása, azonban a COVID miatt a rendszer végleges megszüntetését 2024-re halasztották.
Most azonban úgy tűnik már tényleg csak az a kérdés, hogy melyik időszámítás maradjon fenn. Nemzeti hatáskörben maradt a döntés joga, hogy az egyes országok mely időszámítást tartják fenn, de még így sem egyszerű letenni a voksot egyik vagy a másik lehetőség mellett.
Felmérések szerint a magyarok a nyári időszámítást tartanák meg. Az emberek biológiai órája azonban évezredek óta a téli szerint működik. Elvileg Magyarország előtt van még egy választási lehetőség: az időzónaváltás. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tavaly februárban a Kormányinfón ugyanakkor azt mondta: minden tekintetben előnyös lenne, ha az unió tagállamai egységesen foglalnának állást ebben a kérdésben.
Bármi lesz is a döntés, még legalább egyszer át kell majd állítani az órákat, ami majd újra alaposan felbolygatja az emberi szervezetben évezredek során kialakult bioritmust. És még mindig nem biztos, hogy az őszi lesz az utolsó.
Számos tanulmány szól arról, hogy a belső biológiai óránk alapján változik nap közben a vérnyomásunk, a pulzusszámunk, testünk hőmérséklete. Már csak ezek miatt sem tanácsos felborítani a külső és a belső óránk közti harmóniát. Ugyancsak a biológiai óránkhoz (s nem az időszámításhoz) igazodik a szervezet alvás-ébrenlét ciklusát szabályozó melatonintermelése. Ahogy a glükokortikoid kiválasztás is, ami a szervezet szénhidrát-anyagcseréje mellett a stressz elleni védelemben játszik fontos szerepet.
Az orvosok szerint sokkal problémásabb az áttérés a téliről a nyári időszámításra, mint fordítva. A nyári (azaz a mostani) áttérés ugyanis azzal jár, hogy már indulni kell munkába, már dolgozni, közlekedni kell, de a szervezetünk még éjszakai üzemmódban van.
Aligha szorul bővebb magyarázatra, mivel jár, ha kialvatlan, félálomban létező emberek kelnek útra reggelente!
A nyári időszámításra áttérés orvosi velejárója az alvászavar, a tartós fáradság, a depresszív hangulat, az ingerlékenység, jelentkezhet még ezek mellett étvágytalanság, emésztési zavar is.
A szakemberek azt javasolják, az elkövetkező tíz napban, két hétben – a nagy többségnél körülbelül ennyi időre van szükség a szervezetnek, hogy – ha nem is maradéktalanul, de jelentős mértékben átálljon a nyári időszámításra – legyen mindenki fokozottan óvatos az utakon és a munkában is. Sokkal körültekintőbben végezzenek balesetveszélyes tevékenységeket.
Aki tudja magáról, hogy terhes számára az átállás, próbálja meg úgy átszervezni a napjait, hogy a kockázatot a minimálisra csökkentse, Induljon el hamarabb az úti- célja felé, és legyen megértő másokkal szemben, lehet, hogy őket még jobban megviseli az időszámítás-váltás.
Máskor is kívánatos lenne empatikusabban viselkedni az utakon egymással, de most különösen indokolt. Mert mindenkit hazavárnak…!
F.Gy.A.