Segítsük egymást! Veszélyes manőverek 2.

Sorozatunk első részében az egyik legveszélyesebb, hanem a legveszélyesebb manőverrel, az előzéssel foglalkoztunk.
Most egy két évvel ez előtti dunapataji halálos közlekedési baleset példáján keresztül egyfelől azt vesszük górcső alá, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem figyel az előtte haladók mozgására, ha túlságosan bízik a lóerőiben, másfelől azt, mik a balra kanyarodás írott és íratlan szabályai.

2019. szeptember 6-án reggel egy személygépkocsi Kalocsa irányába haladva utolért egy munkagépet. Az autót vezető hölgy annak ellenére kezdett bele – kissé már balra behúzódva – a lassan haladó munkagép előzésébe, hogy azon az útszakaszon tábla és záróvonal is tiltotta az előzést.

A munkagép vezetőjében a jelek szerint fel sem vetődött, hogy valaki esetleg épp ott akarja majd megelőzni, nem nézett a tükörbe, nem győződött meg arról, hogy nem kezdte-e meg már valaki az előzését mielőtt elkezdett nagy ívben bekanyarodni egy név és szám nélküli mellékútra.

A személygépkocsi vezetője már túl későn észlelte a veszélyt, s bár próbálta balra kikerüléssel elkerülni az ütközést, a manőver nem sikerült. Később a szakértői vizsgálatok azt állapították meg, hogy hozzávetőlegesen 80-85 km/h sebességgel a munkagép elejére szerelt rakodóvillába hajtott.

Az ütközésben a személygépkocsi utasa, egy, a jobb első ülésén utazó hölgy – aki nem csatolta be a biztonsági övét – olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a folyamatos kórházi kezelés ellenére egy évvel később életét vesztette.

Halálos közúti baleset gondatlan okozásáért a napokban emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség mindkét sofőr ellen. Az autót vezető nő ellen azért, mert az előzni tilos tábla és a záróvonal ellenére előzésbe fogott, a munkagép vezetőjének pedig azért kell majd bíróság elé állnia, mert mielőtt megkezdte volna a balra kanyarodást, nem győződött meg arról, hogy nem kezdte-e meg valaki az előzését.

Az ügyész mindkét vádlott esetében felfüggesztett fogházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratában, valamint arra, hogy mindkettőjüket határozott időre tiltsa el a bíróság a gépjárművezetéstől.

A KRESZ 31.§-a részletesen taglalja a kanyarodás szabályait, ezen belül több ponton külön is kitér arra, hogy balra kanyarodás előtt és alatt mit kell tennie, mire kell figyelnie, ügyelnie a manővert végrehajtó járművezetőnek.

Mindenekelőtt időben jelezni kell a kanyarodási szándékot és még a manőver megkezdése előtt a balra kanyarodni szándékozó jármű vezetőjének meg kell győződni arról, hogy nem kezdte-e meg már valaki az ő előzését. Kimondja továbbá, hogy amennyiben a közúti jelzésekből más nem következik, balra mindig nagy ívben kell kanyarodni, úgy, hogy a manőver megkezdése előtt az út felezővonalához, illetve egyirányú utcában az út bal oldalára kell húzódni.
A manőver megkezdése előtt elsőbbséget kell adni a szemből egyenesen érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra kanyarodó járműveknek, valamint az úttest mellett (a bal oldalon) futó kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton közlekedő járműveknek és gyalogosoknak.

Bár a KRESZ betűjéből nem feltétlenül következik (avagy levonható másfajta következtetés is belőle), a manővert akkor sem szabad elkezdeni, illetve abban az esetben is meg kell szakítani, ha a kanyarodó járművet valaki szabálytalanul kezdi meg előzni. Bármennyire is sérti a kanyarodni készülő sofőr igazságérzetét (ha arra jár egy Pofátlan(TAN)ító rendőrautó nyilván azonnal kiállítja a forgalomból a szabálytalanul előzőt), mégsem kezdheti meg körültekintés nélkül a kanyarodást, mert úgy jár, mint a példánkban megemlített erőgépvezető.

Ha már megkezdte az előzést el kell engedni, akkor is, ha szabálytalan, akkor is, ha ott nem is előzhetett volna.

Fontos iratlan szabály, hogy ha utolérünk egy másik járművet és meg akarjuk előzni, mielőtt belekezdenénk, ne csak arról győződjünk meg, hogy a szemből érkezők oldalán lesz-e elegendő hely a manőver befejezéséhez, és hogy más valaki nem kezdte-e meg már a mi előzésünket. Érdemes egy pillantást vetni az út baloldalán távolabbra is, hogy nincs-e a közelben egy útkereszteződés vagy torkolat. Ha látunk ilyeneket, számoljunk annak a lehetőségével is, hogy esetleg az előttünk „gyanúsan lassan” haladó jármű, aminek az előzésére készülünk, esetleg épp oda akar majd bekanyarodni. Lehet, hogy csak az utolsó pillanatban veszi észre az úttorkolatot, és abban a pillanatban már kanyarodik is, ahogy kitette az indexet. De az is lehet, hogy már nem is jelzi a kanyarodási szándékát, csak bekanyarodik.

A balra kanyarodóknak ugyanakkor arra célszerű különösen odafigyelni, hogy időben kezdjenek meg „tapadni” a felezővonalra vagy az út baloldalára. Veszélyes játékba kezd az, aki egyszer csak balra rántja a kormányt, és mivel szemből már túl közel van az érkező, hirtelen intenzív fékezésbe kezd.

És arról sem szabad megfeledkezni, hogy nemcsak a viccekben fordul elő, hogy valaki jobbra húzódik majd balra kanyarodik vagy fordítva! Ezért is érdemes folyamatosan figyelni, és nemcsak a táblákra és az útburkolati jelekre, hanem a körülöttünk lévőkre is.

Ha azt látjuk, hogy az előttünk haladó autóban a sofőr izgatottan ide-oda kapkodja a fejét, láthatóan keres valamit, tartsunk nagyobb, biztonságosabb követési távolságot. Sokan ilyenkor inkább a gázra lépnek, „bizonytalankodjál csak inkább mögöttem” alapon. De mi van, ha a példabéli munkagépvezetőhöz hasonlóan a bizonytalankodó sofőr épp akkor fordítja élesen balra kormányt, amikor előzni kezdjük? Csekély vigasz, hogy ő lesz a felelős. Feltéve persze, ha mi sem  egy előzni tilos tábla mögött vagy a záróvonalon keresztül kezdünk előzésbe.

F.Gy.A.