Segítsük egymást! Veszélyes manőverek 3.

A kép illusztráció.

Megdöbbentő, mi több elképesztően ön- és közveszélyes jeleneteket rögzített egy aktív vonulós tűzoltó fedélzeti kamerakánt használt mobiltelefonjával. Híradós rendező módjára pörgette a fél és egy perc közötti felvételeket, s mire a végére ért az előző néhány hét termésének, meggyőződhettem róla, hogy az emberi felelőtlenség és nemtörődömség nem ismer határokat.

Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy vajon hova sietett és mit gondolhatott például az az autós, aki hajnali kettőkor padlógázzal száguldott át a Róbert Károly körút és a Lehel út kereszteződésén, méterekkel csupán a kéklámpa-szirénával közeledő tűzoltóautó előtt. Ő nem tudhatta, amit nekem a tűzoltó a telefonján megmutatott és elmagyarázott. Hogy tudniillik azért hajtanak, ha tehetik, mindig a belső sávban a tűzoltók (is), nehogy elgázoljanak egy „én még átérek a túloldalra szirénázó autó előtt” gondolkodású gyalogost, és, hogy legyen esélyük szabad utat adni a hasonló szellemben vezető autósoknak.

Még a nem éppen HD minőségű felvételen is tisztán látszott, hogy a Lehet úti kocsi nem lassít – végül is neki zöldet mutattak a lámpák. Nehezen hihető, hogy hajnali kettőkor a gyér forgalom mellett ne hallotta volna a visító szirénát, vagy a sötét éjszakában ne verődött volna vissza az épületekről és a táblákról a megkülönböztető jelzés kék fénye. Úgy tűnt, ezek nem érdekelték a sofőrt, biztos volt a dolgában, és különben is: neki volt zöld jelzése!

Egy másik felvételen egy gyalogos látszik, aki csak az utolsó pillanatban döntötte el, hogy mégsem indul el, elsőbbséget ad a tűzoltókocsinak. A tűzoltókocsi vezetője már elkezdett lassítani, amikor a gyalogos végül mégiscsak megállt.

A következőn pedig a pofátlanság csimborasszója: Nappal, a kétszer kétsávos úton közlekedők balra-jobbra húzódva nyitottak utat a tűzoltóautónak, mikor valaki úgy döntött, kihasználja a kínálkozó lehetőséget, és a menekülősávon beelőz mindenkinek, a megkülönböztető jelzést használó tűzoltónak is.

„Alig van olyan szolgálat, amikor ne történnének ilyen vagy hasonló esetek. Nem tudják az emberek, hogy mit tegyenek, ha jön egy mentő, tűzoltó vagy rendőrautó”, mondja a tűzoltó.

Pedig a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben az ilyen manőverek több okból is veszélyesek, főleg, ha egy 15-20 tonnás, vagy még nagyobb tömegű tűzoltóautóról van szó. Egyfelől, mert könnyen baleset történhet, és a tűzoltóautóval való ütközés nagyon tud ám fájni! Másfelől, mert, ha a tűzoltó-, a rendőr- vagy a mentőautó egy balesetben érintetté válik, ugyanúgy a helyszínen kell maradnia és a személyzetének segítenie kell a rászorulókon, mint a civileknek. Ilyenkor egy másik tűzoltó-, mentő- vagy rendőrautót kell küldeni helyette oda, ahová tartott. Bármilyen gyorsan is pótolják – ha tudják egyáltalán – a balesetet szenvedett autót, a késlekedés akár emberéletekbe is kerülhet.

A nekünk nyilatkozó tűzoltó nem kívánt állást foglalni abban, hogy akik hirtelen fékezésre kényszerítik őket, akik látványosan nem adnak elsőbbséget nekik, vagy ha mégis, akkor is csak vonakodva, úgy, hogy előtte indokolatlanul lassításra kényszerítik őket, vajon nem ismerik a KRESZ-t, vagy csak figyelmetlenek, netalán rosszindulatúak.

Lapunk is beszámolt már nem egy olyan esetről, amikor fejhallgatóján hangos zenét hallgatva a zebrán (amúgy szabálytalanul) átkerekező fiatalt gázolt halálra egy mentő. A konkrét esetben az emberek igazságérzete a mentős mellett tört lándzsát, a jog már nem annyira. Mindjárt szó lesz róla, hogy miért? Arra is van azonban nem is egy példa szinte minden évben, amikor a szirénázó rendőr- vagy tűzoltóautó szenvedett balesetet – az esetek döntő többségében nem a vezetőik hibájából.

A szakemberek szerint a KRESZ e tekintetben egyértelmű. Egyértelműen kimondja, hogy minden járműnek – az érkezési és haladási irányától függetlenül – elsőbbséget kell adnia a megkülönböztető jelzéssel (a fény és a hangjelzést szabályosan, azaz egyszerre használva) érkező járműveknek, és a megkülönböztető jelzést használó járművek által kísért vagy közrefogott konvojban haladóknak. (KRESZ 28.§ 2/a) Megkülönbözető jelzést használó járművek használhatják a buszsávot (KRESZ 36.§ bb.), és haladhatnak az autópályán a leállósávon is (KRESZ 37.§ 4.e.)
A gyalogosoknak a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművekkel szemben nincs elsőbbségük a gyalogos-átkelőhelyen! (KRESZ 21.§ 7.)

Mindenkire érvényes (tehát a motorosokra, kerékpárosokra, e-rolleresekre és a gyalogosokra egyaránt), hogy a megkülönböztető jelzést használó járműnek lassítással, félrehúzódással, szükség esetén megállással szabad utat kell biztosítani (KRESZ 42.§). Az ilyen járműveket tilos megelőzni, különösen óvatosan kell mellettük haladni, és akkora követési távolságot kell tartani mögöttük, hogy se a megkülönböztető jelzést használó, se más jármű ne kerüljön veszélybe.

A KRESZ azt is előírja, hogy megkülönböztető jelzést csak az arra jogosultak használhatnak. Eljárást indítanak az ellen, aki a feketepiacon vásárolt kéklámpát és engedély nélkül felszereli, illetve használja az autóján, motorján. De még azok sem száguldozhatnak kedvükre kéklámpával és szirénával, akiknek joguk és engedélyük van használni azt. A KRESZ ugyanis azt is előírja (KRESZ 49. §), hogy a megkülönböztető jelzést csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

Egyes fontos tisztségek betöltői hivatalból kapnak kéklámpát, hogy azt működtessék, ha konvojban haladnak. Ez azonban így még nem megkülönböztető jelzés! Ezzel együtt előfordult, hogy valaki kéklámpával hangjelzés nélkül autózott a buszsávban. Megtehette, hiszen a forgalmat felügyelő kamerák nem hallották, hogy nem szirénázik. Egy, a híresség mögé vetődött rendőr azonban hallotta, és ennek meg is lettek a következményei.

Van azonban még egy szabály, amivel a kéklámpával rendszeresen közlekedők véleménye szerint sokan visszaélnek: A KRESZ 49. paragrafusa azt is kimondja, hogy a megkülönböztető jelzéssel közlekedőnek minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a többiek megadták-e neki az elsőbbséget, biztosítottak-e neki szabad utat. Akkor, és csak akkor hajthat gyorsabban a megengedettnél, hajthat át a piroson és az olyan kereszteződésen is, ahol nem neki volna elsőbbsége.

Itt hadd jegyezzem meg: Ahogy a tűzoltó ismerősöm felvételeit elnéztem, sokak szerencséjére a készenléti szolgálatok munkatársai nemigen készítenek felvételeket munka közben más közlekedőkről, vagy ha mégis, nemigen küldik el a Budapesti Autósok Közösségének vagy a rendőrségnek. Ezért nem indul annyi eljárás elsőbbség meg nem adása miatt azokkal szemben, akik indokolatlanul akadályozzák őket abban, hogy mielőbb oda érjenek, ahol várják a segítségüket. Senki ne bízzon azonban abban, hogy ez a jövőben is így lesz…

Egyébiránt a rendőr és a vasúti átjáró fénysorompójának tiltó jelzésén kívül a megkülönböztető jelzéssel közlekedőknek semmiféle szabályt nem kell betartaniuk, ha a többiek megadják az elsőbbséget és ha másokat nem veszélyeztetnek.

Mi a teendő, ha megkülönbözető jelzést használó járművel találkozunk?

Mindenekelőtt lassítsunk. Nem kell padlófékkel megállni, hacsak nem az orrunk előtt halad már a mentő, a rendőr vagy a tűzoltó. Először elég csak lassítani, hogy meggyőződhessünk, arról, valójában merről merre halad a megkülönböztető jelzést használó jármű! Nagyvárosokban ez koránt sem egyértelmű, főleg nem a zsúfolt belvárosokban.

Célszerű minden irányba figyelni és nemcsak a kéklámpa fényének visszatükröződését keresni a tekintetünkkel, hanem azt is, hogy a körülöttünk lévők merre próbálnak húzódni. Sokszor mások mozgását figyelve hamarabb észrevesszük honnan is jön, akinek elsőbbséget kell adni, mint sem, hogy meglátnánk. Egy soktonnás tűzoltóautó értelemszerűen hamarabb feltűnik, mint egy sürgősségi vérszállítást végző autó vagy motor! Próbáljunk egy kicsit kreatívak lenni, a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetőjének fejével is gondolkodni. Kétsávos úton előfordult már, hogy a kéklámpával, szirénával közlekedő rendőrautó előtt haladó autós jó szándékúan megállt, hogy szabad utat engedjen a rendőrnek, ám a vele szemben közlekedő autós ugyanezt tette. Ráadásul úgy, hogy a két – egymással szemben haladó jármű alig valamivel egymás mellett állt meg, így – hiába próbáltak segíteni a megkülönböztetett járműnek – az éppen nem fért el közöttük. Erre gondoltam, amikor a kreativitást hoztam szóba.
Fontos! Ha már elhajtott mellettünk a megkülönböztető jelzést használó jármű, ne eredjünk meggondolatlanul a nyomába. Először is, mert lehet, hogy mások is erre készülnek és akkor csúnya karambol lesz a vége. Másodszor, mert amikor több autó vezetője igyekszik minél gyorsabban, minél szélesebb sávot nyitni a mentőnek, tűzoltónak, bárkinek, nem olyan körültekintően és szabályosan állnak félre, mint amikor mondjuk parkolnak.

Akkor is tanácsos lassítani, ha a kéklámpás szirénázó jármű a többször többsávos úton a szembe jövő sávok egyikén közeledik. Óhatatlanul megtörténhet, hogy a szemből érkezők közül valaki áthajt valamelyest a mi sávunkba.

Ha gyalogosan közlekedünk figyeljünk másokra. Sokan hallgatnak zenét jártukban-keltükben, s emiatt sokszor későn, olykor túl későn veszik észre a közeledő veszélyt. Rájuk kell szólni, meg kell fogni a ruhájukat és nem hagyni, hogy lelépjenek az útra. Ezt célszerű lenne persze akkor is megtenni, ha történetesen nem egy kéklámpás autó elé készülnek éppen lelépni!

F.Gy.A.