Vigyázz, szorosan követlek!

  • Gyakori jelenség a kétszer egy sávos utakon, hogy a sietősebb jármű nem megelőzi a lassabbat, hanem igyekszik letolni.
  • Persze ez szabálytalan, a követési távolság be nem tartása, és agressziónak nevezhető, ráadásul igencsak balesetveszélyes.
  • Az agresszió minősített esete, ha a sietősebb jármű 38 tonnával terjedelmesebb, mint az utolért autós.

Nem jó érzés, ha az ember mögött sokáig túlságosan közel lépeget valaki. Különösen nem, ha széltében-hosszában kétszer akkora, mint ő maga. Közúton azonban gyakran alakul ki ilyen helyzet.

A történet mindennapos. A raktárban a kamionsofőr beül a 40 tonna áruval megrakott járművébe, átveszi a szállítólevelet, és látja, hogy mi a célpont és mi a határidő. A zsigereiben érzi, tudja, hogy szinte lehetetlen teljesíteni. Ezzel a lendülettel hajt ki a raktárból, rá az országos főútra. Nyomnia kell, ahol lehet, de még, ahol nem is lehet, különben ugrik a bónusz meg ez meg az.

Emberünk nyomja is, azaz csak nyomná, mert lépten-nyomon akadályba ütközik. Itt ezért, ott amazért van sebességkorlátozás. Az egyik közeli településen meg egyenesen VÉDA-kapu. Amikor pedig kikeveredik ezekből a zűrös részekből, és neki lehetne lendülni, behozni valamit a sok elvesztegetett időből, akkor meg ott vannak az úrvezetők. Akadnak köztük is, akik nyomják tiszta erőből, előzgetnek, de sokkal rosszabbak azok, akik ráérnek, akik 90-100 helyett 70-80-nal baktatnak. Nem megy többel az öreg tragacsuk, vagy gyönyörködnek a tájban? Vagy direkt bosszantják a szegény kamionost, akinek pedig időre oda kell érnie!

Előzni? Nem könnyű egy 40 tonnás monstrumot hipp és hopp előzési tempóra biztatni, hogy közben ne váljon foglalttá a szembejövők sávja. Ehhez több kilométeres nyílegyenes szakasz kellene, és persze ritkás forgalom.

Mi marad: megbiztatni egy kicsit a lusta kisautót. Ha kilométereken át két méterre kamion orrát látja a visszapillantójában faltól falig, közben-közben némi kis villogtatással, végső esetben kürtöléssel, akkor előbb-utóbb észreveszi magát. Gyorsabbra fogja a tempót, vagy eltakarodik valamerre. Vagy megijed és ráfékez. Vagy dühbe gurul és azért fékez. Nekiáll visszadudálni, mutogatni. Ne is folytassuk.

Közútjainkon általános probléma a féktávolság be nem tartásából eredő közlekedésbiztonsági kockázat. Mindenki siet, de vannak, akik még jobban sietnek. Személyautók egymás közti versengéseiből is gyakran lesz baleset. Minél nagyobb a járművek teljesítménye és a pillanatnyi sebessége, annál veszélyesebb a helyzet. De ha egy kamion és egy személyautó akad össze, és nincs helyük rá, hogy kikerüljék egymást, akkor ott kő kövön nem marad. És nem azért, mert vannak jó meg rossz fiúk. A fizika az fizika, és a 40 tonna ízzé-porrá zúzza a másfél tonnát. Tudja ezt jó néhány kamionos is, és ezzel él vissza a mindennapi közlekedésben.

Az okos persze nem harcol, hanem az első adandó lehetőségnél félreáll. Jobban jár ő is, meg a kamionos is. Amaz persze csak a következő óvatos úrvezetőig, mert akkor kezdődik minden elölről. Féktáv semmi, villogtatás, tülkölés. Általában használ. De ha csak egyszer nem…

Lennie kell valami megoldásnak a sietős munkásemberek és a szabálykövető úrvezetők konfliktusának a megoldására. Persze, tudom, már régóta van: úgy hívják, hogy a követési távolság megtartása.

N.V.