Villámláskor ne nyúlj fém alkatrészhez az autóban!

• Zivatarban a legjobb otthon maradni, erre azonban nincs mindig lehetőség.
• A villámláskor a gépkocsi Faraday-kalitkaként működik, az elektromos kisülést a jármű fém részein keresztül elvezeti.
• Néhány biztonsági szabályt mindig szem előtt kell tartani.
• Villámcsapás esetén semmilyen fém alkatrészt nem szabad megérinteni, fel kell húzni valamennyi nyílászárót, és kerülni kell a parkolást a dombtetőn, magaslatokon.
• A kabrió tetejét le kell zárni, lakóautóban tilos a mosogatót és a zuhanyzót használni!
• Motorosként, kerékpárosként, vagy gyalogosként kerülni kell a hegyeket és a dombokat, valamint a fák, oszlopok, illetve kerítések közelségét. Ha a közelben van alagút, vagy híd, be kell húzódni alá, azok alapvetően védelmet biztosítanak!
• A veszélyt lebecsülni nem szabad! Magyarországon a földet ért villámcsapások gyakorisága egy négyzetkilométerre vetítve évente kettő!

Nyáron gyakran fordulnak elő heves zivatarok. A meteorológiai feljegyzések szerint hazánkban elsősorban május közepétől augusztus végéig lehet számítani olyan viharokra, amelyeket villámlás kísér. A villámlás természeti jelenség, egy rendkívül nagy energiájú légköri elektromos kisülés. A villámcsapástól és annak következményeitől az ember ősidők óta fél, ami érthető, hiszen áramerőssége általában 20-30 000 amper között mozog, de szélsőséges esetben akár a 300 000 ampert is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy bármely villámcsapás által okozott áramütés azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet. A villámlást megelőzni ugyan nem tudjuk, de az ellene való védekezéshez megvannak a megfelelő technikák, eszközök és módszerek.

Villám becsapódási nyoma a karosszérián. A kimenőnyílás a felniknél volt (fotó: ÖAMTC)

Tény, hogy zivatarban a legjobb otthon maradni. Ám erre nincs mindig lehetőség, hiszen vezetés közben bármikor bele lehet futni egy-egy váratlan, heves zivatarba. Gépjárműben utazva alapvetően nem kell félni a villámlástól. Egyrészt azért, mert annak igen csekély az esélye, hogy az autóba belecsap a villám. Másrészt pedig a gépkocsi úgynevezett Faraday-kalitkaként működik, az esetleges elektromos kisülést a jármű külső részein, az utasokat kikerülve elvezeti.

Faraday-kalitka; Kísérlet mesterségesen előidézett villámmal (fotó: Carmada)

Néhány biztonsági szabályt azonban mindig be kell tartani. Fontos, hogy az autóban ülők semmilyen fém alkatrészhez ne nyúljanak villámláskor, illetve ha arra számítani lehet. Ez manapság nem jelenthet nagy problémát, hiszen a gépkocsik belsejének túlnyomó része műanyagból – részben szövetből, bőrből, esetleg fából – készül, és néhány modelltől eltekintve a gyártók a műszerfalon is mellőzik a fémek alkalmazását. A villámcsapás hatalmas ijedtséget, sokkhatást válthat ki az bent ülők esetében, a pillanatnyi vakság és halláskárosodás mellet ugyanakkor ritkán okoz komolyabb személyi sérülést. A nagyfeszültségű laboratóriumokban végzett kísérletek során a villámcsapást követően égési nyomokat alapvetően a karosszérián és a gumiabroncsok falain találtak. A gépkocsi fémvázára erősített, legalább 0,5 mm vastag alumínium és műanyag karosszéria elemek ugyancsak Faraday-kalitkaként működtek. Fontos továbbá, hogy zivatar idején ne válasszunk magasan fekvő, illetve a környezetéből kiemelkedő helyeket a parkoláshoz. Fel kell húzni az ablakokat, be kell zárni a napfénytetőt, és be kell húzni az antennákat is (amennyiben ez lehetséges).

Kabrió esetén sincs ok a túlzott aggodalomra, hiszen a lenyitható tetővel készült gépkocsiknál a bukórudak, a szélvédőkeret, a fém test, és a karosszériaelemek ugyancsak a talajra terelik az esetleges becsapódást, tehát a Faraday-kalitka elve ez esetben is működik.

Faraday-kalitka hatás kabrió esetében

Mindössze annyit kell tenni – ami azonban nagyon fontos -, hogy feltétlenül, és a lehető leggyorsabban le kell zárni a kabrió tetejét. A leírtakat laboratóriumi kísérletek is kigazolják. Villámcsapáskor a kabrió tetejének puha szövetanyagában keletkezett ugyan égési nyom, de az utasokat helyettesítő próbabábuk minden egyes kísérlet során érintetlenek, sértetlenek maradtak.

Bár hazánkban a lakóautók és lakókocsik használata kevésbé elterjedt a nyugat- és észak európai országokhoz képest, mégis egyre több család választja a „mobil szállással” járó előnyöket a nyári szabadság idején. Nekik arra kell ügyelniük zivatar esetén, hogy csukják be a nyitott ablakokat, ajtókat és a lehajtható tetőket, kerüljék a mosogatást és a zuhanyozást, valamint a túlfeszültség veszélye miatt húzzák ki a 230 voltos kábelt a csatlakozóból. Ezenkívül ők se érintsék meg a jármű fémrészeit , és tartsák távol a fejüket a tetőtől. A vezetőfülke általában biztonságosabb tartózkodást kínál, mint a mobil lakrész.

A motorkerékpárosokat és a kerékpárosokat sajnos nem veszi körül a gépkocsik által nyújtott védőkalitka. Zivatar esetén őket nem is a villám fenyegeti leginkább, hanem az úttestre kerülő tárgyak (pl. leeső faágak), a jégeső, és a hirtelen rendkívül kedvezőtlenül megváltozó látási- és útviszonyok.

Villámlással és mennydörgéssel járó zivatar esetén a kétkerekű járművek vezetőinek (továbbá a gyalogosoknak) kerülniük kell a magas helyeket, a hegyeket, dombokat, magaslatokat és bukkanókat, de kerülniük kell a fákat, oszlopokat és a fémszerkezeteket, például a kerítéseket és a rácsokat is. Fontos továbbá, hogy tartsanak nagy követési távolságot egymástól, és amint tehetik, húzódjanak híd, felüljáró, alagút, vagy egyéb építmény alá.

Bár szerencsére csekély az esélye annak, hogy egy közlekedőt menet közben villámcsapás érjen, különösen akkor, ha a fenti biztonsági szabályokat megtartja, ugyanakkor a veszélyt lebecsülni mégsem szabad. Az adatok szerint Magyarországon a földet ért villámcsapások gyakorisága egy négyzetkilométerre vetítve évente kettő!

G.I.