Hogyan lesz a 20 kilóból egy tonna?

• Jobb, ha abból indulunk ki, hogy az őz nem ismeri a KRESZ-t, a szerelmes őzet pedig nem is érdekli.
• Évente körülbelül 4500 őzet gázolnak el a magyar utakon – sokat épp ilyenkor, a párzási időszakban.
• Az őz jogilag veszélyes üzemnek számít, ezért a vadásztársaság nem fizeti meg az autóban az őzgázolás miatt keletkezett kárt és az autós sem fizet nekik.
• Ha már megállni nem tud, inkább gázolja el, mint, hogy fának rohanjon miatta, mert az sokkal veszélyesebb.

Mostantól nagyjából augusztus végéig tart az őzek párzási időszaka – figyelmezteti az autósokat honlapján az Országos Magyar Vadászati Védegylet. Ilyenkor az ország szinte bármelyik pontján feltűnhetnek az utakon kisebb-nagyobb csapatokban üzekedő őzek, a nőstényekért csatázó bakok vagy éppen magányos állatok.

Fontos hangsúlyozni: nemcsak a Vadveszélyre figyelmeztető táblákkal bőven ellátott utakon, hanem bárhol!

375 ezresre becsült egyedszámával az őz Magyarország legelterjedtebb nagy vadja, amely az ország egész területét belakta. És bár jellemzően kerüli az embert és a forgalmas utakat, a párzási időszakban erre nem érdemes számítani. Az elkövetkező hetekben ott és olyan napszakban is feltűnhetnek az állatok, ahol és amikor máskor nem találkoznak velük soha, még az adott utat jól ismerő autósok sem.

Jogi értelemben az őz veszélyes üzem. Pont, mint a gépjármű. Néhány speciális szabályt épp ezért fontos felidézni a későbbi hosszú és felesleges jogviták elkerülése érdekében. Mert ez a veszélyes üzem, mármint az őz, kicsit mégiscsak másabb az autónál!

Nem ismeri a KRESZ-t, nincs kötelező felelősségbiztosítása, és nem perelhető! (A kivétel erősíti a szabályt. Van olyan állat, amelyik – a filmen látható némely autósokkal ellentétben – ismeri a KRESZ-t.)

A 2015-ben módosított Vadvédelemről és vadgazdálkodásról szóló törvény alapján a vadászatra jogosult a vadászható állat által az erdő- és mezőgazdaságon kívül másoknak okozott kárt köteles megtéríteni. Elvileg tehát, ha például egy, a párzási időszakban magáról megfeledkezett őz „figyelmetlenül az úttestre fut” és emiatt baleset történik, a területen illetékes vadásztársaságnak kellene az autós kárát megtérítenie.

Csakhogy a fenn hivatkozott törvény azt is kimondja, hogy mivel a vadgazdálkodás fokozott veszéllyel járó tevékenység, a vad és egy másik veszélyes üzem (például egy autó) ütközése esetén a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenki maga viselni a saját kárát. A vadásztársaság nem téríti meg az autóban keletkezett károkat és a sofőr sem fizet az elgázolt vadért, amit persze haza sem vihet pörköltnek – ha mégis megteszi, az lopásnak minősül és aszerint is járnak el vele szemben.

Ilyen jogszabályi keretek között az autósok két dolgot tehetnek. Egyfelől még óvatosabban vezetnek, mint máskor, különösen az olyan utakon, ahol nemcsak dísznek tették ki a vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Másfelől, hogy megteszi a szükséges óvintézkedéseket arra az esetre, ha mégis bekövetkezne a nem kívánt találkozás egy őzzel.

Óvintézkedés gyanánt sokan javasolják a vadrács (hivatalos nevén gallytörő rács) felszerelését vagy valamilyen vadriasztó készülék felszerelését és üzemeltetését a vadveszélyes útszakaszokon. Egyik sem nyújt azonban kellő védelmet.

A vadráccsal azonban legfeljebb csökkenteni lehet (már amikor és már amennyire) a vad elütése folytán az autóban keletkező rongálódást és ez által az autós kárát. Ami pedig a vadsípokat és hasonló magas frekvencián működő eszközöket illeti, nem találtunk olyan tudományosan megalapozott vizsgálati jelentést, ami igazolná azok hatékonyságát a párzási időszakban vagy akár azon kívül.

Máskor az őzek ab ovo kerülik az embert, a gépjárműveket, a forgalmas utakat. Olyankor is előfordul azonban, hogy a táplálék után kutató állat hirtelen kiugrik az útra egy közeledő autó elé. Azt is sokan megtapasztalhatták meg, hogy éjszaka sok állatot megbűvölnek és ledermesztenek a közeledő járművek fényszórói.

Nem véletlen, hogy a Magyarországon évente regisztrált mintegy 6000 nagyvad-elütés háromnegyedében őz az áldozat.

A párzási időszak azonban még veszélyesebb, mert a vadak még annyira sem foglalkoznak a külvilág veszélyt sejtető zajaival, mint máskor. Hiába, a szerelem az állatok eszét is elveszi.

Miután nem létezik tökéletes védelem (vad-elriasztás), sem elektronikai, sem mechanikai, az autósok számára az óvatos (értsd: a szokottnál is lassúbb) vezetésen kívül nemigen tehetnek mást, mint hogy külön biztosítást köznek vadkárra. A Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás kiegészítő biztosításaként 5000-7000 Ft/év díj ellenében kínálnak ilyet a biztosítók. Ennek hiányában az autó tulajdonosának kell megfizetnie a szélvédőben és/vagy a karosszériában keletkezett ma már igen gyakran több százezres kárt.

Márpedig egy kis őz is tud nagy kárt okozni. Ha egy 20 kilós őzet elgázol egy a megengedett sebesség maximuma közeli sebességgel haladó autó, az ütközés akár egy tonnás erőhatást is kifejthet az autóra, ami csúnya nyomot hagy a karosszérián.

Hogyan kerülhető el az őzbaleset, vagy ha már elkerülhetetlen mit tehet az autós a kár minimalizálása érdekében?

A közlekedésbiztonsági szakemberek évek óta hangoztatják: a vadkár, a vaddal való ütközés sok esetben még körültekintő vezetéssel sem elkerülhető. Arra ugyanis nem lehet felkészülni, hogy egy bokorból vagy fás-ligetes területről két szökkenéssel az autó elé pattan egy állat.

Mit tehetünk akkor mégis?

• Erdős-ligetes területen célszerű lassabban hajtani és nagyobb követési távolságot tartani az előttünk haladótól arra az esetre, ha véletlen az egy őz miatt hirtelen fékezésre kényszerülne.
• Amikor csak lehetséges húzódjunk egészen közel a felezővonalhoz, így egy kis időt nyerhetünk, ha az út szélén felbukkant egy állat.
• Aki hisz benne, szereljen fel vadriasztó sípot vagy más eszközt, soha nem lehet tudni, előfordulhat, hogy épp egy olyan őz kerül az útjába, aki meghallja a jelét és el is menekül előle. Pár ezer forint egy ilyen kütyü és pont annyi az esélye, hogy használ, mint annak, hogy nem.

Éjszaka sok állatot ledermeszt a közeledő fényszóró fénye. Autósok körében régóta tartja magát az a vélemény, miszerint, ha az úton áll egy őz vagy egy szarvas, és az a reflektorba néz, rántsuk a kormány egy kicsit az út közepe felé, majd azonnal vissza. Ilyenkor ugyanis az állat épp az ellenkező irányba (az út széle felé) fog elugrani, mint amerre először megvillant a fényszóró.

Lehetséges, hogy így van. Személyes tapasztalataim szerint sok őz nem ismeri ezt a szabályt. De nem is ez a fő érv az efféle őz-elriasztás ellen. Általában sem szerencsés hirtelen kormánymozdulatokat tenni. Megcsúszhat az autó, a hirtelen mozdulat miatt elveszítheti a sofőr az uralmát a jármű felett és nem utolsó sorban értékes időt veszíthet a sofőr, amit akár vészfékezésre is fordíthatna.

A szakemberek abban egyetértenek: ha áll vagy átfut az úton egy őz, jó eséllyel követi őt egy másik vagy akár több is. Az ide-oda kormányzás helyett célszerűbb inkább erősen a fékre lép és rátenyerelni a dudára. Így, ha a balesetet nem is sikerül elkerülni, legalább az állat becsapódásának erejét csökkentheti a sofőr. Ezzel pedig még akár életet is menthet. Nem beszélve arról, hogy az autóban keletkező kár is mérsékelhető.

Pláne ne kezdjen senki hirtelen manőverekbe akkor, ha az állat nyilvánvalóan féktávolságon belül ugrik az autója elé. Olyankor már az autó és az őz sorsa is megpecsételődött. Sajnáljuk Bambit, de ilyenkor az emberi élet védelme az első. Satufék és egyenesen tartott kormány.

Az őz gyors, és ha csak nem fordul meg azonnal, amire kicsi az esély, mert a fizikai törvényeit azért ő sem hághatja át minden határon túl, az ütközés így is, úgy is bekövetkezik. Ám, ha frontálisan  történik, jobbak az esélyeink, mint ha egy oldalirányú manőver közben ütközünk az állattal és végül egy vastag fa törzsére felcsavarodva vagy egy szakadékban áll meg az autó.

Volt már rá példa, hogy a vadat kikerülni próbáló kocsi megcsúszott és az árokba kötött ki, utasai súlyosan megsérültek (halálos kimenetelű eset is történt a hírek szerint, akkor egy fának rohant az őzet védeni próbáló sofőr), az állat pedig békésen elsétált.

Ennyire azért nem kell védeni a vadat.

Ha elütöttünk egy állatot, akár a helyszínen elpusztult, akár elmenekült, rendőrt kell hívni. A vadgázolás közlekedési balesetnek minősül, és a későbbi ügyintézéshez is szükség lesz a rendőrségi jegyzőkönyvre.

Fontos tudni, hogy az évnek ebben az időszakában az ország bármely területén, azaz a közkedvelt nyaralóhelyek környékén és az oda vezető utakon is találkozhatnak az autósok vadakkal. Legyenek minden úton óvatosak, hogy ne a biztosítónál és egy karosszérialakatos műhelyében kezdődjön a nyaralás.

F.Gy.A.