Egyenesen a sivatagból: a por bajt okoz a sofőrnek és az autójának is

  • A finomra őrölt liszthez hasonló, 2–62,5 µm átmérőjű szemcsék rátapadnak a karosszériára, bejutnak az autók pollenszűrőibe és a sofőrök tüdejébe is.
  • A szennyeződés rontja az ablakok átláthatóságát, a fényszórók, stoplámpák észlelését, ezzel közlekedésbiztonsági kockázatot jelent.
  • Aki teheti, tegye fedél alá, aki nem, gyorsan mossa le jó alaposan kívül-belül az autóját, és cserélje a pollenszűrőt.
  • A sivatagi eredetű anyag nem fertőző, de mivel a por az ember élete során lerakódik a tüdejében, az idősebbeknek, asztmásoknak mégis kellemetlen napokat szerezhet.

Forrás: https://www.adac.de/

A finom sivatagi por időről időre megjelenik Európában, nemcsak a mediterrán vidékeken, de bejut a kontinens fölé a magas légrétegekben, és a szelek szárnyán elszáll akár a skandináv országokig is. Amikor a meteorológusok jelzik a porfelhők érkezését, az autósok akkor járnak a legjobban, ha a garázsban hagyják az autójukat. Sok tulajdonosnak azonban az utcán alszik a járműve, ezért a német autóklub, az ADAC számukra összegyűjtötte, mi a teendője ilyenkor a felelős gépjárműfenntartónak.

Ha megtörtént a baj, mielőbb érdemes eltávolítani a porréteget az autó külső részeiről, mert a piszkos ablakok, fényszórók és hátsó lámpák ronthatják a látási viszonyokat, és így veszélyeztethetik a közlekedésbiztonságot. A tisztítás során az autótulajdonosoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a mosáskor igencsak sok vízre van szükség, különben a homokszemcséket a szivaccsal belemasszírozzák a fényezésbe, vagyis összekarcolják. Sokkal jobb megoldás a lándzsás autómosó.

De nem elég kívül rendbe tenni a járművet, a finom por behatol a réseken az utastérbe is. Próbaképpen ki-ki törölje át a műszerfalat. Ha a kendő besárgul, akkor nincs mese, ki kell takarítani a jármű belsejét is. Először porszívózzák ki, ahol lehet, majd nedves kendővel tisztítsák meg a felületeket. Ha a pollenszűrőt egy ideje nem cserélték, akkor ideje ellenőrizni és szükség esetén kicserélni. Ha ugyanis már szennyezett volt, és most a szaharai pornak is ki volt téve, akkor elkerülhetetlen a csere. Ellenkező esetben a szűrő az utastérbe juttatja a tartalmát.

Évente 10-12 alkalommal éri el Magyarországot a sivatagi port tartalmazó légtömeg, amit akkor észlelünk leginkább, ha magas koncentrációban van jelen a légkörben, és csapadék hatására a poranyag kiülepszik. A homok Afrikából érkezik, délkeleti irányú széllel, ami jellemzően tavasszal, de ritkábban télen is előfordulhat, ilyenkor a csapadék vörösre festi a fehér havat. Sokan úgy képzelik el, hogy a por a Szahara homokdűnéiből származik, de ez tévedés. Valójában az időszakos tavak vagy vízfolyások, esetleg hegységek törmelékkúpjai a legfőbb porkibocsátók. Itt nagy mennyiségben halmozódott fel a szél által könnyen mozgatható finomszemcsés törmeléktömeg.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint a PM10, szálló porból és a levegőből álló aerozol – bejutva a légzőrendszerbe – légúti irritációt, köhögést okoz. Ez az asztmában, tüdőtágulásban és idült hörghurutban szenvedőknél rohamokat okozhat. Az NNGYK javaslata szerint az ilyen időszakban érdemes minimálisra csökkenteni a szabadban tartózkodást, a fizikailag megterhelő tevékenységeket. Az FFP2-es maszk hatásos védőeszköz.

N.V.