Valóban rengeteg a baleset?

Az október meglehetősen baleset-centrikusan alakult a közútjainkkal kapcsolatos hírek, valamint a rendőri kommunikáció szempontjából. Ez nem is csoda, hiszen a baleseteknek és haláleseteknek az elmúlt néhány hétben bekövetkezett, váratlanul megugró száma miatt a rendőrség közlekedésbiztonsági vörös kódot adott ki, az ismertetett vasúti átjárós balesetek mellett több gyalogost gázoltak halálra a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken, majd a hónap második felében az M5-ösön bekövetkező, hét ember halálát követelő halálos tömegszerencsétlenség döbbentette meg a közvéleményt. És ami talán a leginkább sokkolóan hatott, hogy egyetlen balesetben három gyermek vesztette életét! Három ártatlan lélek, akik semmiben sem vétkesek, csak éppen a nem megfelelő autóban ültek rossz helyen és időben.

A közúti balesetek és tragédiák számának elmúlt havi növekedését a baleseti számok is igazolják, hiszen október 1. és 31. között 5,1%-kal több személyi sérüléssel járó balesetet okoztak hazánk közútjain, mint tavaly ilyenkor. És ami még ennél is fájóbb: a halálos áldozatok száma 50-ről 71-re nőtt a tavaly októberi adatokhoz képest.

Tényként könyvelhetjük el, hogy ha rendszeresen kapunk híreket súlyos kimenetelű balesetekről, tömegszerencsétlenségekről vagy katasztrófákról, akkor a biztonságérzetünk jelentősen csorbul, és hajlamosabbak vagyunk kedvezőtlenebb színben látni a világot, mint amilyen az valójában. A gyakran emlegetett közlekedésbiztonsági „vörös kód” is fokozhatja bennünk ezt a negatív érzést, holott a valóság ettől némiképp eltér. Az október havi kedvezőtlen baleseti adatokhoz képest ugyanis az egész évi teljesítmény korántsem rossz, sőt, minden eddiginél kedvezőbb! Még a hazai közúti közlekedésbiztonság eddigi legkedvezőbb évében, 2013 első tíz havában is többen haltak meg közúti balesetben Magyarországon, mint 2019 azonos időszakában. Legalábbis erről tanúskodnak azok az előzetes adatok, melyet a rendőrség összesített.

Ezek szerint 2019. január 1. és október 31. között összesen 13 935 személysérüléses közúti balesetet okoztak hazánkban, csaknem 2%-kal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában (akkor 14 198 balesetet regisztráltak). Amennyiben a baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítjuk, akkor az látható, hogy a halálos kimenetelű, a súlyos sérüléses, valamint a könnyű sérüléssel járó balesetek száma egyaránt csökkent, mértékük a felsorolás sorrendjének megfelelően 8,1%, 3,8% és 0,7%.

Idén október végéig 487 fő vesztette életét közúti balesetben, ami 29 emberi élet megmentését jelenti 2018 első tíz havához képest, amikor már 516 halálos áldozatról szóltak a krónikák.

És valahol az is beszédes, hogy tavalyhoz képest 9-cel több olyan napot jegyezhetünk 2019. I-X hónapjaiban, egészen pontosan 103 napot, amikor nem szóltak gyászjelentésről a baleseti krónikák, hiszen aznap egyetlen ember sem vesztette életét a hazai utakon.

2010-hez képest a halálos áldozatok alakulásának trendje – az időszakon belüli hullámzások ellenére – egyértelműen csökkenést mutat, bár annak mértékén el lehetne vitatkozni, hogy az elegendő-e, vagy tenni kellene még egy s mást. Mindenesetre a 2019. első tíz havi eredménynél csak a 2014. évi adatok a kedvezőbbek (egyetlen emberi élettel), a többi évben időarányosan több tragédia helyszínére kellett kimenniük a különböző hatóságok szakembereinek.

Az Európai Unióban a súlyosan sérült személyek számának alakulása is kiemelt baleseti mutatónak számít. Ezen a téren azt láthatjuk, hogy az év eddig eltelt időszakában több, mint 3%-kal kevesebben sérültek meg súlyosan közútjainkon, mint tavaly ilyenkor (4 520 fő a tavalyi 4 669 fővel szemben), és a könnyen sérült személyek száma is csaknem 1,5%-kal csökkent.

A statisztikákban külön jegyzik az egyik hazai közlekedésbiztonsági „sikersztori”, az ittasan okozott balesetek alakulását. Hazánkban az elmúlt időszakban ezen a területen jelentős előre lépések történtek, hiszen 2010 és 2018 között az ittasan okozott balesetek száma csaknem negyedével csökkent. Ez a trend láthatóan 2019-ben sem torpan meg, hiszen továbbra is egyre kevesebben okoztak balesetet ittasan ülve a volán mögött, vagy „borgőzös” állapotban gyalogolva, netán az úttestre fekve (utóbbi előfordulása a hűvösebb, hidegebb időszakokban gyakoribb).

Az előzetes statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya az év eltelt tíz hónapjában 8,3% volt, ami a legkedvezőbb érték az évtizedünkben mért azonos, időarányos adatok sorában (2017-tel együtt). Ezt az értéket elvileg rekordnak is tekinthetjük, ugyanakkor arra mégsem lehetünk büszkék, hogy átlagosan számítva minden tizenkettedik személyi sérüléssel járó balesetet ittas személy okozott.

A közúti balesetek legfőbb okai terén a főbb szabályszegések sorrendjében nincs érdemi változás. A „top 3” kategóriát kiemelve azt láthatjuk, hogy balesetek csaknem egyharmadának, 31%-ának a hátterében a relatív és az abszolút gyorshajtás áll, az elsőbbségi jog megsértésének 25%-os, a kanyarodási szabályok megszegésének pedig 17%-os a részesedése az összes baleseten belül.

Végezetül a balesetek okozóiról röviden: idén január 1. és október 31. között a közúti balesetek túlnyomó részét, 65%-át a személygépkocsi-vezetők okozták, a tehergépkocsi-vezetők a balesetek 7%-ának, az autóbuszvezetők pedig az összes baleset 1%-ának az okozásáért voltak felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya október végén 11% volt (akárcsak 2017 és 2018 első tíz havában).

G.I.