Parkoláskor a méret a lényeg!

  • Zürich nemrég népszavazáson döntött a súlyalapú parkolás bevezetéséről.
  • Miért csökkent ötödével az autóforgalom Párizsban és San Franciscoban?
  • Lehetnek környezetvédelmi kockázatai a túlsúlyos városi autók üldözésének?
  • Miért váltak közellenségekké a SUV-ok és a nagy méretű elektromos autók?
  • Merre tart a világ, és mire számíthatnak itthon a magyar autótulajdonosok?

 

Zürichben népszavazással döntöttek a súlyalapú parkolás bevezetéséről. Wales fővárosában, Cardiff Városi Tanácsa a tízéves parkolási stratégia keretében döntött arról, hogy a jövőben a gépjárművek megengedett össztömege alapján határozzák meg a parkolásért fizetendő összeget.

Egyre nő, egyre gyorsabban nő azoknak a városoknak és nagyvárosok kerületeinek a száma, ahol közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, közterület-gazdálkodási megfontolásokból átalakítják a megszokott parkolási rendet. Egyre drágább lesz a várakozás a városokban és általában a települések belső területein. És minél nagyobb az autó, annál inkább.

Számos helyen tervezik az ott élők ingyenes parkolásának megszüntetését is, forgalomszabályozási, közterület-gazdálkodási és közlekedésbiztonsági megfontolásokból. Ahol eddig is kellett – még ha csak jelképes összeget is fizetniük a helyieknek az autójuk közterület-használatáért, azaz, hogy az utcán állnak –, várhatóan a jövőben ott is megszűnik a teljes ingyenesség, és az autó hajtásától függően differenciáltan kell majd fizetni a parkolásért. A díjnövekedés mértékét pedig döntően az autó súlya határozza majd meg.

Sok autós egyszerű sarcnak, pénzbehajtásnak tartja a parkolási rendszerek ilyetén átalakítását. Következetlenséggel is vádolják az önkormányzatokat, hiszen eddig ingyen parkolhattak az elektromos autókkal, most pedig hirtelen „kitalálták”, hogy túl nehezek, tönkreteszik az utakat, ezért fizessenek a tulajdonosaik kétszer (de van, ahol háromszor) többet a várakozásért, mint a kisebb súlyú hagyományos motorral üzemelő régi (tehát sokkal környezetszennyezőbb) járművek tulajdonosai.

Való igaz: évekig ingyen parkolhattak nemcsak az elektromos, a plug-in hibrid járművek is a városokban. Nálunk sem volt ez másképp. Aztán épp a plug-in hibridek ingyenes parkolásának megszüntetése volt az első lépés (mondhatni világszerte) az új parkolási rendszer bevezetése felé.

Mi a baj az elektromos autókkal, a hibridekkel és általában a túlsúlyos autókkal?

Nagy méretűek és nehezek (nagy a tömegük). E két tulajdonoságuk miatt az átlagos méretű és súlyú autókhoz képes nagyobb terhet jelentenek az útburkolatokra, a padkákra, a járdákra és a járdaszegélyekre. Gyakrabban és nagyobb költséggel kell javítani azokat, ha túlságosan sok nehéz autó használja azokat.

A nagy SUV-ok és az elektromos autók egy részének nemcsak a súlya, a mérete is jóval nagyobb a Magyaroszágon átlagosnak számító gépkocsikéhoz képest. Nagy számú átlagosnál nagyobb méretű jármű adott városrészben kevesebb parkolási lehetőséget jelent. Emiatt egyfelől csökken az önkormányzatok által eladható parkolóhelyek száma (azaz a parkolási bevétel), másfelől kevesebben tudnak parkolni adott területen. Ami azt is jelenti, hogy a belvárosokba tartók mind messzebb kénytelenek letenni az autójukat.

Nem utolsó sorban a nagy autók balesetveszélyesebbek is a városokban. „Veszélyesen fennhordják az orrukat”, azaz túl magasan, írtuk korábban, emiatt a sofőrök rosszabbul látnak ki belőle még ha ezt ők nem is mindig érzik így, mint az átlagos gépkocsikból. Egyszerűen nagyobb a tükrök holttere, kanyarodáskor könnyebben nekihajthatnak például a mellettük haladó kerékpárosoknak.

Ütközéskor a bent ülőket ugyan jobban védi a karosszéria, mint a kisebb gépkocsikkal közlekedőket, azonban a sérülékenyebb közlekedőkre a nagy méret halálos veszélyt jelent. A magas orr-rész és a nagy tömeg együtt gyalogosgázolás esetén 30%-kal növeli meg a halálos kimenetel valószínűségét. És legalább ennyire veszélyesek a nagy SUV-ok a kerékpárosokra, rolleresekre.

A súlyalapú parkolási díjrendszerek bevezetésével világszerte az a városok legfőbb célja, hogy csökkentsék a nagy autók számát a területükön, azaz rábírják az ott élőket, hogy városon belül kisebb autókat használjanak. Azokat pedig, akik az agglomerációból vagy még távolabbról utaznak a városokba, a súlyfüggő parkolási díjakkal igyekeznek rábírni, hogy a túlsúlyos autójukat még a város határában tegyék le, és alternatív közlekedési módot (közösségi közlekedés, bérelhető vagy megosztott kisautók, kerékpárok, rollerek) választva közlekedjenek a város belső útjain.

Ahol eddig bevezették a súly alapú parkolást, jellemzően 1,5-2,5 tonna között határozták meg azt a határt, ami felett egy autó már túlsúlyosnak száma. Párizsban például a hagyományos motorral működő járművek 1,6, az elektromos autók 2 tonna felett számítanak túl nehéznek, ezért ezek használóinak háromszoros parkolási díjat kell fizetni. Cardiffben 2,4 tonnában húzták meg a túlsúlyosság határát, de jelezték, hogy a nem túl távoli jövőben két tonnára csökkentik majd.

Ahol már alkalmazzák a súlyalapú parkolást, ott jelentős forgalomcsökkenésről számolnak be a közútkezelők. Párizsban és San Franciscoban 20-25%-kal kevesebben használják azokat az utakat, ahol a nehéz autóknak drágább a parkolás. Hasonló forgalmi trendeket tapasztalnak más súlyalapú parkolással kísérletező nagyvárosokban is.

Felvetődik azokban a kérdés: a nehéz autók kiüldözése a városokból mennyire egyeztethető össze a környezetvédelem szempontjaival. A súlyalapú parkoltatással ugyanis nemcsak a hagyományos motorral szerelt nagy méretű és tömegű SUV-okat „üldözhetik ki” a városokból, hanem az elektromos autókat is. Azaz, pont azokat a járműveket, amelyek kevésbé terhelik helyben a környezetet!

Márpedig, ha az amúgy környezetkímélő elektromos autók drágábban parkolhatnak, mint egy közel azonos méretű benzinmotoros autó, csak azért, mert az akkumulátoruk miatt nagyobb a tömegük, könnyen megtörténhet, hogy a vásárlók elfordulnak az elektromos autóktól, ahogy akkor is tették, amikor Európa-szerte csökkentették az elektromos hajtású járművek vásárlóinak támogatását. Ha ez megtörténne, az súlyos veszélyt jelentene a klímacélok teljesítésére.

Számos városban az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenését a súlyalapú parkolási díjak differenciálásával próbálják megelőzni. A nehéz elektromos autókkal ezekben a városokban is drágább ugyan parkolni, mint az átlagos méretű és súlyú gépkocsikkal, de a nem elektromos SUV-oknál olcsóbban.

Az új parkolási trendek már Magyarországon is megjelentek. Nálunk 3,5 tonna össztömeg felett számít túlsúlyosnak egy jármű, de több kerület is szigorításokat tervez. A már megismerhető tervezetek szerint nálunk is a 2 tonnás súlyhatár lesz a választóvonal, ami felett többet kell fizetni majd a parkolásért.

F. Gy. A.