A katasztrófaturisták 80 ezer forintos fotói

• Miért lassul le a forgalom az autópályán azon az oldalon is, ahol nem történt semmi?
• Németországban 2021 óta bűncselekmény a balesetek helyszínén az áldozatokat fotózni.
• A magyar katasztrófaturistákat azért büntetik, mert a kézben tartott telefonnal filmeztek.

Lelassul a forgalom, kisebb-nagyobb torlódások, dugók alakulnak ki – minden baleset természetes velejárói ezek. Még az autópályákon is. De hogyan és miért alakulnak ki torlódások a gyorsforgalmi utaknak azon az oldalán is és miért lassul le a forgalom ott is, ahol nem történt baleset és még csak a túloldalon történtek miatt alkatrész- és karosszériadarabok sem hullottak az aszfaltra?

A Magyar Koncessziós Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a közelmúltban nyilvánosságra hozott egy felvételt, ami választ ad a fenti kérdésre.

Az MKIF Facebook oldalán megosztott egy felvételt az M7-en július végén történt balesetről. Látható, hogy a forgalom azon a pályán is jelentősen és tartósan lelassult, amelyet a baleset nem érintett.

Már kint voltak a beavatkozó egységek, a katasztrófavédelem, a mentők, a rendőrség, az autópálya-fenntartó munkatársai (ők készítették a felvételt), semmi nem indokolta tehát, hogy a túloldalon lépésre lassítsanak a közlekedők.

De a felvétel tanúsága szerint nem is azért lassított a túloldalon senki, hogy meggyőződjön arról, segítségre szorul-e még bárki is a baleset érintettjei közül! Több lépésben haladó járműből a túloldali balesetet fotózták. Volt olyan sofőr, aki mindkét kezével elengedte a kormányt a felvétel kedvéért. Mások láthatóan nem akartak látványosan fotózni, filmezni, és igyekeztek eltakarni a mobiltelefonjukat.

Amióta léteznek „kamerás telefonok” és a közösségi médiában bárki, bármilyen felvételt közzétehet, sokszor szinte következmények nélkül, elszaporodtak az ilyen és hasonló jelenetek. És nemcsak az utakon.

Tavaly, a viharkárok idején az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelmeztette (nemcsak) az autósokat, hogy akár milliós bírsággal is járhat, ha segítségnyújtás helyett fotóznak, filmeznek a balesetek helyszínén, természeti csapásoktól sújtott területeken. A leginkább akkor, és ebben az esetben kell a legnagyobb összegű bírságra is számítaniuk, ha olyan helyen lábatlankodnak egy-egy felvétel kedvéért, ahol akadályozzák a beavatkozó egységeket az élet- és kármentésben!

Az utakon filmezők, fotózók azonban eddig legfeljebb akkor számíthattak valamiféle szankcióra, ha az általuk közzétett felvételeken valaki felismerte magát és személyiségi jogai megsértéséért perre vitte az ügyet. Ehhez persze meg kellett találnia a kép vagy a videó készítőjét, ami nem mindig egyszerű.

A katasztrófaturistáskodás, és az ezzel összefüggő fotózás, filmezés önmagában nem bűncselekmény. Nálunk legalábbis ma még nem az.

Néhány éve nagy port kavart a hazai sajtóban is annak a meg nem nevezett magyar kamionsofőrnek az esete, akit egy német rendőr meglehetősen indulatosan vont kérdőre egy baleset helyszínén, hogy miért fotózza az elhunytat. Alighanem nem akkor találta magát először ilyen helyzetben a rendőr, mert a történteknek – nyilván a számos hasonló esettel együtt – súlyos következményei lettek.

Németországban egy évvel a magyar kamionos és a német rendőr afférja után módosították a Btk-t (Strafgesetzbuch-ot) és pénzbüntetéssel, valamint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé nyilvánították, ha valaki elhunyt vagy magatehetetlen állapotban lévő személyről engedély nélkül, durván sértő módon képi felvételt készít, továbbít, bemutat, illetve azt harmadik személy részére tudatosan hozzáférhetővé teszi. Erről korábban részletesen beszámolt a Közlekedésbiztonság, de hírt adott róla a rendőrséghez közelálló kreszvaltozás.hu portál is.

Miután a németországi változások híre az egész magyar sajtót bejárta, az értő olvasók sejthették, hogy a hatóságok előbb-utóbb véget vetnek a hazai katasztrófaturistáskodásnak, vagy legalábbis kísérletet tesznek rá. Mivel a hazai jogban kegyeleti és személyiségi jogot sérthet ugyan és erkölcsileg, etikailag is aggályos az efféle felvételek készítése és közzététele, a közútkezelő és a rendőrség a hatályos jogszabályokból kiindulva keresett fogást az autós katasztrófaturistákon.

A KRESZ 3§ 2. bekezdése egyértelműen kimondja: A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. Csakhogy az MKIF felvételein jól látható volt az, aki nemcsak az egyik, hanem mindkét kezével fogta a telefont, miközben fotózott, filmezett.

A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint 15 autós kapott fejenként 80 ezer forintos közigazgatási bírságról szóló határozatot, amiért az M7-en történt baleset mellett elhaladva kézben tartott telefonnal felvételeket készített.

Több médium is megszólaltatott pszichológusokat az eset kapcsán, akik a felvételek készítőinek alacsony önértékelésével magyarázták, hogy saját biztonságukkal sem törődve, fontosnak tartották lefotózni a helyszínt, mintegy bizonyítandó a későbbiekben barátaiknak, ismerőseiknek, családtagjaiknak, hogy „milyen súlyos baleset helyszínén jártak”.

Ez önmagában még inkább csak az ő problémájuk. Az azonban könnyen sokak problémájává is válhat a közúti fényképezés, főleg vezetés közben, ha a felvétel készítés miatt koccannak – például az előttük haladóval, mert annak a sofőrje is fotózott, és emiatt lassított is, amit a mögötte haladó későn észlelt. Szerencsés esetben csak két megrongálódott autó látja kárát a sofőrök figyelmetlenségének. Ám, ha az egyikük – elkerülendő az ütközést – hirtelen félrerántja a kormányt, annak súlyosabb következményei is lehetnek.

Annak is súlyos következményei lehetnek, ha a sofőr kizárólag a fotózás kedvéért, azaz a KRESZ szerint indokolatlanul csökkenti a sebességét jelentősen, a mögötte érkezők pedig nem, vagy csak túl későn veszik észre.

Fontos nem megfeledkezni arról sem, hogy ma már, mint esetünk is bizonyítja, olykor „a kamerázókat is kamerázzák”. Nem mindegy ki és milyen céllal készít felvételt, ahogy az sem, hogy azt hol, milyen céllal és miképpen hozza nyilvánosságra!

Emlékeztetőül: A rendőrség is kitakarja a balesetmegelőzési céllal nyilvánosságra hozott felvételeken a rendszámokat. Nemcsak az éppen arra közlekedő vétlen autókét, hanem a vétkesekét is. Ahogy a legtöbb veszélyesen közlekedő és szabálysértő autósról készült amatőr felvételt bemutató, és azok egy részét a rendőrséggel is megosztó Budapesti Autósok Közössége is kitakarja a rendszámokat a közzététel előtt.

Az M7-en történt eset várhatóan nem az utolsó, ami után az ott fotózó katasztrófaturisták bírságra számíthatnak.

F.Gy.A.