A platina 10 perc és az aranyóra

  • Kiknek a kezében van valójában baleset helyszínén sérültek élete?
  • 90 perc elteltével már kevés a remény, hogy a sérült életben marad.
  • Olykor a látszólag nem súlyosan sérültek is életveszélyben lehetnek!
  • Mire jó a biztonsági gyermekülés azon túl, hogy abban utazik a gyerek?

Az „aranyóra” fogalmát sokan inkább a szülést követő első órával azonosítják, amikor az újszülöttet pillanatokkal világra jötte után az anya vagy az apa mellkasán pihentetik, amivel megnyugtatja a babát, emellett számos más pozitív hatása is van babára és mamára egyaránt.

Van azonban egy másik definíciója is, ami a sürgősségi orvoslásból származik. A tapasztalatok és a statisztikák egyaránt azt mutatták, hogy a közlekedési balesetekben súlyosan megsérültek, többszörös traumát elszenvedők vagy akiknél belső vérzés alakul ki, segítségnyújtás nélkül igen rövid időn belül meghalnak.

Ez esetben az igen rövid idő nem több egy óránál! Ahhoz, hogy túléljék a balesetet elengedhetetlen, hogy egy órán belül műtőasztalra kerüljenek.

Egy 1983-ban készített tanulmány szerint Kaliforniában a közlekedési balesetek többszörös traumán átesett áldozatainak

  • az 50%-a a helyszínen belehalt a sérüléseibe,
  • 30%-uk az azt követő négy órában vesztette életét,
  • 20%-uk pedig egy héten belül meghalt, több szervük gyógyíthatatlan a károsodása, leállása miatt.

Az első 10 percben minden eldőlhet

Az első órában tehát lényegében eldőlhet egy súlyos állapotban lévő sérült élete. Prof. dr. Szokoly Miklós, a Péterfy Sándor utcai Kórház vezető főorvosa a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési balesetek és a közlekedő ember címmel megrendezett szakmai konferenciáján „A baleseti ellátás a platina 10 perctől az aranyóráig” címmel tartott előadásában egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „A sérültek sorsa először is a laikus civilek kezében van”.

Azokéban, akik a baleset idejében, vagy közvetlenül utána a helyszínen voltak, vannak, és akik segíthetnek a rászorulókon. A segítségnyújtás az ilyen esetekben nem választható opció, humanitárius viselkedés, hanem törvényi kötelezettség.

Már alapesetben is két év szabadságvesztéssel fenyegeti a Büntető törvénykönyv azokat, akik nem nyújtanak tőlük elvárható módon és mértékben segítséget sérült vagy más olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.

Az elvárható segítségnyújtás kortól és felkészültségtől függően kimerülhet abban, hogy a segítő nem sérültek mentőt hívnak, fizikai és/vagy lelki esősegélyt nyújtanak, defibrillátort keresnek a közelben és azt a helyszínre viszik, elkezdik az eszméletlen sérültek szakszerű újraélesztését.

Ha csak nem egy arra járó mentőautó személyzete előtt történik a baleset, tíz percen belül csekély az esélye, hogy mentő érkezzen az áldozatok segítségére.

Ha már a csattanás pillanatában hívja valaki a 112-őt és a mentők a protokollnak megfelelően egy percen belül útnak tudnak indulni…

Ha út közben mindenki megadja nekik az elsőbbséget… Ha nem kerülnek dugóba, nem éri őket baleset, mert ilyesmire is volt már példa, nem is egyszer…

És, ha elég közel van a riasztott mentő vagy a mentőállomás, ahonnan a segítség érkezhet, akkor sem biztos, hogy a mentő időben érkezik.

Laikus civilek kezében a sérültek élete

Légzés és vérkeringés hiányában a halál már 5 percen belül beállhat. Ezért figyelmeztetett Prof. dr. Szokoly Miklós a Közlekedéstudományi Egyesületben elmondott előadásában, hogy az első tíz-tizenöt percben a civil laikusok kezében van a sérültek élete.

Amíg a mentők meg nem érkeznek a legjobb, ha válaszolnak a sürgősségi szolgálat diszpécserének a kérdéseire és követik az utasításait.

Saját testi épségükre ügyelve felkutatják a sérülteket. Előfordulhat, hogy valaki kirepült egy karambolos autóból, mert nem kötötte be magát. Már csak azért is érdemes alaposan körülnézni a helyszínen.

Alapszabály, hogy általában a legcsendesebb sérült van a legrosszabb állapotban, a legnagyobb bajban. Szólítsa meg, akit csak lehet! Kérje meg, hogy nézzen Önre! Kérdezze meg, mije fáj, tud-e mozogni, szédül-e, vérzik-e. Közben azért Ön is keresse a vérzésre utaló jeleket, mert lehetséges, hogy az illető nem érez fájdalmat, de folyik belőle a vér!

A platina tízpercben különösen fontos, hogy a sérültnek legyen (helyreálljon) a légzése és a keringése, s ha nyílt, vérző sebe van, csillapítsák a vérzést a mentők megérkezésig.

„A legrosszabb, ha nem teszünk semmit!” Egy sokat tapasztalt vöröskeresztes vezető tanácsai a balesetek vétlen tanúinak, kevésbé sérült részeseinek.

Azzal is sokat segíthetnek azonban a tanuk és a nem túl súlyosan sérült érintettek, ha pontosan elmondják a mentősöknek, hogy mi történt. Prof. dr. Szokoly Miklós előadásában külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a mentősök általában nem tudják mi történt, hogyan zajlott le a baleset. Igen gyakran még a rendőrség sokat látott helyszínelői is csak hosszabb vizsgálódás után tudják rekonstruálni a történteket.

Sokat segíthet az elsőként orvosi segítséget nyújtó szakembereknek, a mentőknek, ha már a kezdet kezdetén tudják mi történt pontosan. Milyen előzményei voltak a balesetnek, ki kivel ütközött és pontosan milyen irányból érkezett. Márpedig ezek az információk is növelhetik a sérültek túlélési esélyeit.

Olykor kiderül, hogy egy látszólag nem túl súlyosan sérült áldozat valójában élet-halál közötti állapotban van, csak még ő maga sem érzi mekkora bajban van. Ezért különösen fontos, hogy már a helyszínen – ahol a diagnosztikai eszközök többsége nem áll rendelkezésre – a lehető legpontosabban fel tudják mérni a sérültek állapotát. Vagy legalább a lehetséges állapotát.

Bár minden baleset más, a mentők egy világos protokoll szerint dolgoznak a helyszínen. Egy percük van rá, hogy felmérjék a helyzetet; hány sérült van, milyen fokú sérüléseket szenvedtek és így tovább. Elvégzik az életmentő beavatkozásokat, stabilizálják a rászorulók életfunkcióit, és 20 percen belül elindulnak a sérültekkel a kijelölt kórházba.

Olykor helikopterrel, gyakrabban mentőautóval szállítják a sérülteket. A szállítás módja a beteg állapotától, a kórház távolságától is függ, no meg attól, hogy milyen az adott kórház megközelíthetősége légi úton. Ha a leszállóhely s az ellátó hely között túl nagy a távolság, előfordulhat, hogy biztonságosabb és gyorsabb közúton szállítani a beteget, mint helikopterrel, amiből aztán ki kell emelni és még kézzel vagy mentőautóval tovább szállítani, aztán újra kiemelni…

Az első a beteg biztonsága

Ebből a megfontolásból szokták a mentők biztonsági gyermekülésestől kiemelni és elszállítani a sérült kicsiket a balesetek helyszínéről.  Kevesebb trauma érheti őket így, mintha kicsatolnák, kézbe vennék ágyra fektetnék őket, hogy aztán a kórházban újra emelgetni, mozgatni kelljen őket. Már csak azért is érdemes megfelelő méretű és minőségű ülést választani a gyermeknek.

Csodákra persze a mentők sem képesek. Kicsi az esélye annak, hogy meg tudják menteni annak az életét, aki nem kötötte be magát, kirepült az autóból és fejjel előre egy fának csalódott. Prof. dr. Szokoly Miklós azonban azt is hangsúlyozta, hogy ma már az autók sokkal nagyobb védelmet nyújtanak a bennülőknek, mint „a Trabantok korában”. Szerinte nemcsak a mentősöknek és általában az egészségügyi dolgozóknak, a mérnököknek is vannak még lehetőségeik és tennivalóik, hogy ne következzenek be olyan súlyos sérüléssel járó balesetek, amelyek áldozatait már nem lehet megmenteni.

F.Gy.A.