A vonat mindent visz! Még az útját keresztező kamiont is!

• Az első félévben kevesebb baleset történt Magyarországon út-vasút kereszteződésben, mint az elmúlt év azonos időszakában.
• Az újabb balesetek megelőzése érdekében még legalább egy hónapig közösen akciózik a rendőrség és a MÁV.
• A legfőbb baleseti ok a figyelmetlenség: Sokan úgy érzik, ők még simán átérnek a vonat előtt, de azt már nem mindenki tudja meg, hogy tévedett.

Még legalább egy hónapig tart a rendőrség és a MÁV közös akciója a vasúti átjárók biztonságának javításáért. A nyári turistaszezonra tekintettel elsősorban a balatoni és a Velencei-tó környékén lévő út-vasút kereszteződésekben számíthatnak a közlekedők fokozott rendőri ellenőrzésre, de azért senki ne vegyen mérget rá, hogy csak ott.

Senki ne feledje: mint korábban megírtuk, 40 civilnek látszó spéci Pofátlan(TAN)tanító rendőrautó járja az ország útjait, és még további 104 kevésbé felszerelt, de alaposan felkamerázott szintén civilnek látszó rendőrkocsi is.

Fontos, ezért hangsúlyozzuk: nemcsak az autósoknak kell bírságra számítani akkor, ha például nem törődnek a lámpa piros jelzésével, vagy ha kikerülik a sorompót, ha átbújnak alatta. A KRESZ, benne a vasúti átjárók megközelítésére és az azokon való áthaladásra vonatkozó rendelkezéseket is, nemcsak az autósokra vonatkoznak, hanem a motorosokra, a biciklisekre, de még a gyalogosokra is!

Az első félévben 30 baleset történt út-vasút kereszteződésekben Magyarországon, 11-gyel kevesebb, mint tavaly. Kettő volt halálos kimenetelű, 12-ben sérültek meg – döntően a figyelmetlenül a sínekre hajtó autósok és utasaik. 18 esetben csak anyagi kár keletkezett.

A múlt héten megkezdett ellenőrzéssorozat célja, hogy az év második felében még kevesebb halálos és személyi sérüléses baleset történjen azokban a csomópontokban, ahol a köz- és a vasút keresztezi egymás útját.

Az elmúlt tíz évben (egészen pontosan 2010 és 2019 között) eddig 2015 volt a bezzeg év, amikor is országosan 57-szer ütközött vonat valamilyen közúti járművel. Ezek közül is csak kettő volt halálos. Ugyanakkor tavalyelőtt volt az út-vasút balesetek tekintetében az elmúlt tíz esztendő fekete éve: 88 baleset történt a vasúti útjárókban. 21-en haltak meg.

Egyetlen olyan baleset sem történt az elmúlt tíz évben, amiért a vasúttársaságot terhelte volna a felelősség. Valamennyi balesetért a többi közlekedő volt a felelős. A baleseti ok pedig szinte kivétel nélkül a közúton haladók figyelmetlensége volt.

A rendőrség tapasztalatai szerint sok autós egyáltalán nem foglalkozik a vasúti átjárót jelző táblákkal, s ha nincs sorompó, többnyire lassítás és körültekintés nélkül hajtanak rá a sínekre. Ez olykor még akkor is előfordul, ha már közeledik a vonat. Sokan – tévesen – abból indulnak ki, hogy a sínen közlekedő monstrumok nem elég gyorsak ahhoz, hogy elérjék a kereszteződést még az előtt, hogy ők áthajtanának rajta.

És épp ez az, ami igen gyakran súlyos, olykor halálos tévedésnek bizonyul!

Sokan azzal a felfogással hajtanak rá a sínekre is, mint amilyen szemlélettel az út-út kereszteződésekbe: „Lassítson a másik, én nem félek!” Csakhogy a vasúti szerelvénynek, de még egy szóló mozdonynak is száz méterekben mérhető a féktávolsága. Esélye sincs a mozdonyvezetőnek megállni a kereszteződés előtt, akkor sincs, ha a sínek felé hajtó járműről esetleg már a távolból sejtik, hogy megpróbál átmenni előtte.

Nem egy esetben megtörtént, hogy a vonatvezető látta, vagy inkább csak érezte, hogy a sínek felé tartó autó nem fog megállni, vészfékezett, ennek ellenére sem sikerült elkerülnie a balesetet. Ráadásul még a vonat néhány utasa is megsérült az intenzív fékezés miatt!

A vasúttársaságnak évente 100 milliós kárt okoznak a figyelmetlen autósok, busz- és kamion-sofőrök. Mint korábban írtunk róla, a társaság mindinkább perre megy a neki kárt okozókkal és/vagy a biztosítójukkal. Volt már rá példa, hogy a felelőtlen autósnak a rendőrség által kiszabott bírság sokszorosáról kiállított számlát küldött a biztosító az általa okozott kárról.

A KRESZ szerint a vasúti átjárót kellő körültekintéssel kell megközelíteni! Tilos áthajtani, ha a lámpa piros jelzést ad és/vagy a sorompókat leengedték. De akkor sem szabad körültekintés nélkül áthajtani az út-vasút kereszteződésen, ha a lámpa fehér fénnyel világít, villog. Az ugyanis nem azt jelzi, hogy szabad az út, mint a közúti forgalomban a lámpa zöld jelzése, csupán azt, hogy a fénysorompó működik, tehát elvileg nem jön éppen a vonat.

De ettől még jöhet. Ezért írja elő a KRESZ, hogy az átjárót a közúton közlekedőknek fokozott óvatossággal kell megközelíteniük. Lassítsanak, nézzenek körül (hátha mégis jön a vonat), majd folyamatosan haladva (minimum 5 kilométer per órás sebességgel kell menni és megállni tilos!) hajtsanak át a kereszteződésen.

Ennek ellenére gyakran megesik, hogy a sorompó előtt veszteglők egyike megelégeli a várakozást, és egy hirtelen elhatározástól vezérelve megkerüli a fénysorompót és amolyan „ha eddig nem jött a vonat, úgy se jön amíg átérek, van ebben az autóba elég paci hozzá” alapon elindulnak. Aztán vagy átjutnak, vagy nem. De készültek már felvételek olyan balesetekről is, amikor egy autós végigelőzte a vasúti átjáró előtt várakozó sort, és a baloldali sávban próbált meg áthajtani a kereszteződésen. Nem jutott át…

Még gyakrabban járnak el így vagy ehhez hasonlóan motorosok, kerékpárosok és persze gyalogosok is. Utóbbiak közül sokaknak meggyőződésük, hogy akármilyen közel jár is a vonat, ők azért még két szökkenéssel átérek a túloldalra, mire az odaér, és így nem kell kivárniuk, amíg a ki tudja milyen hosszú szerelvény áthalad a kereszteződésen. Sajnos volt már rá példa, amikor a gyalogos tévedett, bár ezt ő már nem tudhatta meg.

Bármilyen járművel ütközzön is egy vasúti szerelvény, akkor is, ha egészen lassan halad, abban mindenki biztos lehet, hogy „ő az erősebb”. Az úton közlekedő járműben ülők túlélése jószerivel csak azon múlik, hogy a jármű melyik pontját találja telibe a vonat.

Pár perc előnyért senki ne kockáztassa az életét, az autóját…mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.