Biztos, hogy olyan az Ön szeme, mint a sasé?
- Október a látás hónapja, most sok helyen ingyen megvizsgálják az ön látását, az autója világítását.
- Egy felmérés szerint a német autósok hatodának olyan rossz a szeme, hogy nem is vezethetne…
- Mik azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy sürgősen fel kell keresnie szemorvosát, optikusát?
Október hagyományosan a látás hónapja. Ilyenkor optikai szaküzletek, szemorvosok ajánlják fel szolgálataikat a járművezetőknek, számos szerviz, egyes benzinkutak és a Magyar Autóklub állomásai és sárga angyalai várják ilyenkor az autósokat, motorosokat a járművük világításának ingyenes átvizsgálására, izzócserére, tanácsadásra.
Sokan élnek az ingyenes szemvizsgálat lehetőségével is, bár a szakorvosok szerint kevesebben, mint amekkora részvételt a lakosság általános egészségi állapota indokolna. Az autósok egy része egyszerűen fél, mint minden szűrővizsgálattól, nehogy találjanak valami problémát a szemével, ami miatt nem vezethet, ami miatt később orvostól orvosig kell járnia és így tovább.
Nem egy tipikusan magyar hozzáállás ez. Németországban a Federal Highway Research (Szövetségi Autópálya Kutatóintézet) tavaly felmérte a német autósok látását. Ugyan a vizsgált autósok általában jónak, sőt, nagyon jónak tartották a saját látásukat, a műszeres orvosi vizsgálatok egészen mást mutattak. Minden hatodik német autós e felmérés szerint alkalmatlan a gépjárművezetésre, annyira rossz a látása.
Magyarországon hasonló felmérésről nem tudni, de félő, hogy az eredménye jelentős eltérést mutatna a közlekedő valós látásminősége és az általuk érzékelt (mondott) között.
A televízió, a számítógépek monitorjai, az élet minden területén jelen lévő okos eszközök mind nagyobb megterhelést jelentenek a szemünknek, és ennek következményei vannak. Ezzel együtt ismerőseim körében csak kevesen vallották be, hogy vezetéshez már szemüveget hordanak, mert kell az a kis segítség, amit az nyújt, nem fárad el olyan hamar a szemük, ha éjszaka vagy hosszabb úton kell vezetniük.
A legtöbben azonban váltig állították: olyan a szemük, mint a sasé!
Mivel az agyunk és az idegrendszerünk hosszú ideig és viszonylag tág határok között képes korrigálni az idő előrehaladtával és a szem túlterheltségével megjelenő látásproblémákat, sokáig észre sem vesszük, hogy valami gond van a látásunkkal. Amíg egy ma már rutinszerűnek számító számítógépes szemvizsgálaton a szakorvos sorolni nem kezdi, hogy ő milyen problémákat lát a szemünkben, a szemünkkel, fel sem tűnnek azok az apró jelek, amik a szem fáradását, nem megfelelő működését jelzik.
Vagy amíg balesetet nem okozunk/szenvedünk, mert valamit nem láttunk meg időben, túl későn azonosítottunk, elnéztünk.
Lapunk összegyűjtötte azokat az apró, de nagyon is árulkodó jeleket, amikre a szemorvosok szerint komolyan oda kellene figyelni, különösen a gépjárművezetőknek. Vezetés közben ugyanis a döntésekhez szükséges információk 90 százalékát látás útján gyűjtjük be. Ezért is lenne fontos, hogy minden sofőr az úton tartsa a szemeit (de legalább a fél szemét, folyamatosan, ahogy mondani szokás).
De mik azok az apró árulkodó jelek, amiknek a szemorvosuk, optikusuk felkeresésére kellene sarkallniuk a közlekedőket. Íme néhány tipikusnak mondható jel.
- Tévénézés közben már nem látja azokat az apróbb betűkkel írt feliratokat, amelyeket korábban még gond nélkül elolvasott.
- Kissé elmosódottan lát mindent, a tévét, a moziban a filmet olykor szellemképesen.
- Színházban már nem látja rendesen a színészek arcát.
- Szürkületben, félhomályban, gyenge mesterséges fény mellett (már-már sötétben) sokkal rosszabbul lát, mint „korábban”.
- Vezetés közben nem tudja leolvasni a körülötte lévő autók rendszámát, se a szemből érkezőkét, sem az előtte haladókét.
- Sokkal később veszi észre és ismeri fel a közlekedési táblákat.
- Szürkületben nehezebben, később veszi észre, mint korábban az út szélén közlekedőket és a haladási irányára merőlegesen közeledőket a kereszteződésekben.
- Olvasás közben összefolynak a szeme előtt a betűk, ha nincs az olvasott szöveg tökéletesen megvilágítva.
- A boltokban nem tudja elolvasni a termékek csomagolásán az apró betűs szövegeket.
Számos más oka is lehet, de akár látáshibára, a szem és az idegrendszer korrekciós képességének romlására is utalhatnak:
- A fáradékonyság. A túlhajszolt életet élők ezt általában nem annak tudják be, hogy a szemük elfáradt, az agy és az idegrendszer egyre nehezebben képes korrigálni a szem rugalmatlanságának éleslátást rontó hatásait. Ezer más okot találnak a kimerültségükre. Pedig gyakori oka, hogy a szervezetnek túl sok energiába kerül a már nem jól működő szem jó (legalábbis annak tűnő) látását fenntartani.
- A fájó, vörösödő szemek.
- A szemünk előtt időnként – főleg, amikor már fáradtnak érezzük magunkat – megkettőződő kép.
- Ha az időjárási frontokra, egy-egy túlontúl kimerítő napra migrénnel reagál a szervezet.
- Ha gyakran érezzük magunkat dekoncentráltnak, ami vezetés közben akár halálos veszélyt jelenthet.
- Ha általában élesen lát az ember, de olykor, látszólag minden ok nélkül a látása hosszabb-rövidebb időre elhomályosul.
- Ha a szemöldökök között függőleges ráncok alakulnak ki, mintha folyamatosan haragos lenne valakire.
A gépjárművezetőknek fontos tudni: a sebesség növekedésével arányosan szűkül a látótér. Egy egészséges ember vízszintesen 200, függőlegesen 125 fokos szögben látja be az előtte lévő területet. Ennek jelentős részét a perifériális látás teszi ki, ám az abban felbukkanó dolgokat is észleljük és érzékeljük, reagálunk rájuk.
80-90-es tempónál már a látásunk már szinte csak az útra és annak közvetlen környezetére korlátozódik. Tovább növelve a sebességet a sofőr csőlátása fokozódik. Egyebek mellett ez az egyik oka annak, hogy „nem látják, hogy valaki, akinek elsőbbséget kellene adniuk épp ráhajtani készül az útra, ahol haladnak. És ez a magyarázat arra, miért célszerű betartani az előírt sebességhatárokat, túl azon, hogy a gyorshajtás szabálysértésnek minősül.
A Látni és látszani! kampányok persze nemcsak a látásról szólnak. Cikkünkben most azért tértünk ki a látásra, a szemegészségre részletesebben, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az „Úgy vigyázz rá, mint a szemed világára!” felszólítás mostanság épp a szemünk világára nem érvényesül úgy, ahogy kellene. Amiben szerepe lehet persze annak is, hogy az látszik, ha egy autónak nem működik az egyik izzója, ha koszos a lámpabúra, sérült és emiatt elvakítja a többi közlekedőt. Könnyű észrevenni, és persze a rendőr is szól, ha meglátja.
A látásunk megőrzése, „karbantartása” azonban a saját felelősségünk!
Ezzel együtt az is fontos, hogy mindig legyünk láthatók. Nemcsak járművezetés közben, és ne csak a járművünk. Gyalogosan is! Viseljünk olyan fényvisszaverő öltözéket, amiben távolról felismerhet és gyalogosként azonosíthatnak minket a közeledő gépjárművek vezetői. Vagy legyen nálunk, rajtunk valamilyen fényforrás.
Ma már pár százasért kaphatók olyan apró, ruhára csíptethető lámpák, amik messziről feltűnnek az éjszakába. Sportolók, szabadtéri futók, kerékpározók is gyakran aggatnak magukra efféléket. Akik anyagilag megengedhetik maguknak, járhatnak világító talpú cipőkben, amik főleg a fiatalok körében népszerűek. Messziről látszanak, így az autósoknak van idejük kellő körültekintéssel megközelíteni őket és elhaladni mellettük.
F.Gy.A.
