Csúszás, kőfelverődés, vad- és fertőzésveszély!

• A dunai árvíz még hetekig éreztetheti hatását egyes területeken a közúti közlekedésben.
• A víz levonul, a hordalék azonban az utakon marad! – takarítás előtt behajtani veszélyes!
• A szarvasok párzási időszakában érkezett az ár – hogyan hat ez a közlekedésbiztonságra?

Forrás: https://www.facebook.com/budapestmindenkie

A Dunán levonuló árvíz még napokig, sőt, akár hetekig hatással lesz a közlekedésre. Ezért a szakemberek azt javasolják, most egy ideig még tényleg senki ne vezessen rutinból és megszokásból. Nem feltétlen és nem minden utat nyitnak meg azonnal, ahogy a folyó visszatért a medrébe. Akár négy öt napba, néhol többe is beletelhet, mire egyik-másik árvíz borította utat visszakaphatják a közlekedők.

Legyen mindenki türelmes és óvatos, még a megtisztított utakon is!

Az árvíz hatalmas mennyiségű hordalékot terített szét a partokon, az elárasztott területeken, utakon. Ágakat, limlomot, törmelékeket, olykor állati tetemeket, növénycsomókat. Szinte bármit, ami az útjába került és nem tudott ellenállni a víz nyomásának, vagy amit kimoshatott a folyó az elárasztott területeken.

Ezek a hulladékok, tárgyak és egyebek most, amíg el nem takarítják őket, természetellenes akadályokat képeznek az utakon. Potenciális veszélyforrások, amelyeknek – különösen szürkülettől hajnalig, rossz látási viszonyok közepette – könnyen nekiütközhet az óvatlan autós. Ha nekik hajtanak és az ütközéstől nem is rongálódnak meg túlságosan a gépkocsijaik, a karosszérián keletkezhetnek ronda sérülések, melyek miatt hosszabb távon csak tovább romlik majd a jármű műszaki állapota. Legalábbis a karosszériáé.

Sokkal nagyobb problémát is okozhatnak azonban az úton, de akár az út szélén maradt uszadék fák és más árvízi hordalékok. Például, ha egy autós túl későn veszi észre azokat és emiatt hirtelen fékezésre, kikerülő manőverre kényszerül, könnyen megcsúszhat és jobb esetben árokba, rosszabb estben fának, betonoszlopnak vagy egy szemből közlekedőnek csapódhat.

Legyünk türelmesek – kérik a Magyar Közút munkatársai és javasolják a vízügyi és a közlekedésbiztonsági szakemberek egyaránt. Ugyanis a hordalékoktól látszólag mentes – vagy azoktól már nagyjából megtakarított – utak sem feltétlen olyanok még, mint régen. A víz nemcsak jól látható tárgyakat, törmelékeket, hanem filmszerűen az útburkolatra tapadó iszapot is szállított, ami egy rendkívül „ragaszkodó” fajta valami. Nem könnyű eltávolítani, általában egy slagos mosás nem elég – még akkor sem, ha azt kellően nagy nyomású gőzborotvával végzik el. Le kell áztatni az útburkolatról.

Még a közútkezelő úttisztító járművei mögött sem elég biztonságos autózni. Meg kell várni, amíg az útról eltakarítják az összes hordalékot és alaposan megtakarítják a felületét. Lemossák, vagy jön egy kiadós eső. Bár ez utóbbi esetben is tanácsos körültekintően vezetni. Esőben amúgy is célszerű az óvatosság, most azonban még inkább az. Az úton maradt iszappor, vagy amit a szél, a járművek kerekei visszaszállítottak oda, esőben rendkívül csúszóssá teheti a burkolatot.

https://www.facebook.com/budapestmindenkie

Némely utakon még napokkal az árvíz levonulása és az úttest megtisztítása után sem lehet úgy közlekedni, mint az árvíz előtt lehetett. Azok az utak maradnak továbbra is veszélyesebbek, amelyeken az árvízi védelemhez használt anyagokat, homokot, használt homokzsákokat és hasonlókat szállítják.  Ezeken az utakon még egy-két hét múlva is előfordulhat finom hordalék, por vagy – eső után – iszapfilm.

A népegészségügyi szolgálat arra is felhívja az autósok figyelmét, hogy a korábban vízzel borított területeken átvezető utakon lehetőség szerint egy ideig fokozott óvatossággal húzódjanak az út szélére, és ne gázoljanak a növények közé, ha valamiért ki kell szállniuk. Az áradó Duna sok helyen kimosta az ülepítőket, árnyékszékeket, elpusztult állatok tetemeit sodorta magával.

Az elmúlt napokban vízzel elborított területeken emiatt nagy a fertőzésveszély. Aki árvíz sújtotta területeken autózik, jobban teszi, ha egy ideig gyakrabban mos kocsit, főleg a kereket és az alvázat célszerű megtisztítani a ki tudja miféle mikroorganizmusokat tartalmazó felfröccsenésektől, a rájuk tapadt idegen anyagoktól. Főleg, ha gyermek is van a családban!

Az árvíz nemcsak a Duna mentén élők mindennapjait forgatta fel fenekestől, hanem a folyó közelében élő állatokét is. Ráadásul, most van a szarvasbőgés időszaka! [Erről korábban itt írtunk.] Magyarország legnagyobb testű kérődző vadállatait most egyszerre hajtják a hormonjaik és a félelem az árvíztől, kisebb, de azért nem elhanyagolható mértékben a védekezésben résztvevő nehézgépek és egyes szakaszokon több száz ember zaja.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője lapunknak elmondta: egy-egy szarvascsapathoz akár 10-20 tarvad – tehenek, ünők, borjak – és a „háremmel” tartó, azt terelgető bika tartozik.  Elöl megy a vezértehén, ha ő veszélyt érez, például árvizet, menekülőre fogja és a többiek követik.

Földvári szerint reális az esélye annak, hogy az árvíz hatására most megváltozik a szarvasok bőgési időszakban megszokott mozgása és olyan területen is megjelennek, ahol úgymond „nem szoktak”. Még lakott területekre is betévedhetnek.

Fontos tudni, hogy egy-egy kifejlett szarvasbika másfél-két mázsa is lehet, de a tehenek testtömege is 100 kilogramm körül mozoghat. A szarvas nem ismeri a KRESZ-t, de a tömegére és a futási sebességre tekintettel mindenki jobban jár, ha elsőbbséget ad neki.

Lakott területen nem kell tőlük tartani, nem támadnak emberre, se gyalogosra, se kerékpárosra. Persze az útjukba állni és fenyegetni őket nem tanácsos, mert annak súlyos következményei lehetnek, ha egy szarvas veszélyt érez és feladja emberkerülő magatartását!

A szakemberek arra számítanak, hogy ez a szarvasbőgési szezon már nem lesz olyan, mint a korábbiak – nagy árvíztől mentesek – voltak. Különösen a Duna alsó szakasza mentén, Pest-, Tolna és Baranya vármegyék folyóhoz közeli útjain kell arra készülniük az arra járóknak, hogy ott is felbukkanhatnak kisebb-nagyobb szarvascsapatok, ahol máskor nem.

Az árvíz ugyanis feláztatta azokat az erdőket, ahol a szarvasok élnek, és egy ideig nem tudnak majd oda visszatérni a vizes, süppedős, azaz vész esetén menekülésre alkalmatlan talaj miatt. Az általunk megkérdezett közlekedésbiztonsági szakemberek azt javasolják, az ősz végéig jobb, ha nemcsak a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblák láttán vezetnek az autósok óvatosabban, hanem mindenhol, ahol erdős, bokros területen halad át az út.

F.Gy.A.