Ez nem a te történeted, ne osztd meg!

Tavaly 15-en készíttettek méregdrága fotókat maguknak egy súlyos balesetről.

Németország: ezer eurós pénzbírság vagy két év börtön vár a katasztrófafotósokra.

Sokan csak fotóznak, de egyáltalán nem segítenek a sérülteknek, rászorulóknak.

Tavaly nyáron a rendőrség akkori tájékoztatása szerint 15 autós kapott fejenként 80 ezer forintos közigazgatási bírságról szóló határozatot, miután egy az M7-en történt baleset mellett elhaladva kézben tartott telefonnal fotóztak. Korántsem volt tehát előzmény nélküli a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. lépése, hogy tudniillik ezentúl „NO PHOTO” felirattal és számos a fotózást, filmezést tiltó piktogrammal ellátott paravánokkal takarják el a bámészkodók elől a balesetek helyszíneit.

Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a balesetek mellett elhaladók és egy jó fotó miatt lassítók, az előtte haladóra nem figyelő autósok miatt keletkeznek úgynevezett fantomdugók az utakon, vagy éppen újabb balesetek.

A profi fotók készítésére is alkalmas okostelefonok elterjedésével megszaporodtak a közösségi médiában a súlyos közlekedési balesetekről készült amatőr felvételek. Egyre többen vannak, akik nemcsak a barátaikkal osztják meg – „Nézzétek mi történt!” – a felvételeiket, hanem a széles nyilvánossággal is.

Gyakran kommentárt is fűznek a felvételekhez, hogy „szerintük mi történt” – így, kijelentő módban. Később az ő fotójuk és „biztos információjuk” – mert ha ő ott volt és látta, akkor pedig tudja mi történt, ki volt a hibás –, már tényként jelenik meg a közösségi médiafelületeken, és egyes lájkvadász oldalakon mindenféle kontroll és az érintettek arcának, roncsolódott testének vagy éppen holttestének kitakarása nélkül.

Nem magyar jelenségről van szó. A fotótechnika fejlődése, a felvételek gyors továbbításának lehetőségének hatására világszerte virágzik a katasztrófa-fotózás. Néhány évtizede még, ha valaki baleset szemtanúja volt és sikerült pár fotót készítenie, mielőtt a rendőrök lezárták volna a területet és elzavarták volna onnan, legfeljebb valamelyik újság vagy tévé szerkesztőségében próbálkozhatott vele, ahol megszerkeszthették, kitakarhatták a nyilvánosságra jogi, etikai, kegyeleti okok miatt nem hozható részeket.

A közösségi médiában azonban bárki, bármit közzétehet. Szerencsés esetben a platform moderálását végző algoritmus vagy adminok a közösségi alapelvek megsértése miatt még időben kiszűrik az efféle képeket, hogy minél kevesebben tölthessék le és oszthassák tovább. De ez nagyon is esetleges.

A már elkészült képek esetleges törlése a közösségi média felületeiről azonban nem szab gátat a fotózásnak. Nem beszélve arról, hogy egyesek többször is feltöltik „életük fotóját”, ha már olyasmit láttak, amit a barátaik nem. Nemcsak nálunk tapasztalják a mentő, beavatkozó szolgálatok, hogy sokszor járókelők és a szemtanúk egy része fontosabban tartja, hogy fotózzon a helyszínen, mint, hogy segítsen a bajbajutottaknak.

Több oka van annak, hogy a hatóságok, ahol csak tehetik tiltják a balesetek helyszínének fotózását a mentés alatt. Egyfelől, mert kiszolgáltatott, a fotózás ellen tiltakozni nem tudó emberekről készülhetnek felvételek, amelyek elkészítése és a közzététele is súlyosan sértheti az illető személyiségi jogait.

Másfelől, ilyenkor a mentésben közreműködőknek kellene képviselni, védeni a sérültek érdekeit, személyiségi jogait is úgy, hogy közben alkalmasint újra kellene éleszteniük, meg kellene menteni az életét, szállítható állapotba kellene hozniuk, hogy mielőbb kórházba szállíthassák.

Harmadrészt az alkalmi katasztrófa-fotósok miatt lelassul, nem ritkán kilométerekre feltorlódik a forgalom. Ilyenkor aztán elég egyetlen sofőr, aki csak egy pillanatra másfelé pillant, lassabban reagál a fotózási kényszere miatt lassítóra, és máris ott az újabb baleseti helyszín.

2018-ban a holland A-58-as autópályán több tucat autós fotózott és videózott egy baleset helyszínén. Az eset akkor nemcsak a mentésben résztvevőknél verte ki a biztosítékot. Közülük sokan később 230 eurós bírságot kaptak ezért, de ezzel még nem került pont a történet végére.

Egy törvényjavaslat felvetette, legyen akár 21 ezer eurós bírsággal is büntethető, aki balesetek áldozatairól készült fényképeket vagy felvételeket tesz közzé, de a bíróság – az előterjesztő szándéka szerint – akár börtönbe is küldhette volna őket a javaslat szerint. Bár azóta a tervezet jelentősen enyhült, a több száz ezer eurós bírság az ilyen esetekben már napi gyakorlat, és aki túlságosan felkavaró képeket tesz közzé, 9 ezer eurós bírságra is számíthat és a börtönbüntetés lehetősége is ott lebeg a feje felett.

Németországban 2017 óta bűncselekményt követ el, aki vezetés közben katasztrófa-fotózásba kezd, és ezért ezer euróig büntethetők, de akár két évre rács mögé is küldhetik őket.

Svédországban és az Egyesült Királyságban nem büntetik ugyan a balesetek helyszínén videózókat, de a hatóságok mindkét országban igyekeznek minden lehetséges módon megelőzni és megakadályozni, hogy a katasztrófa-fotósok miatt a magánszférát sértő képek jelenjenek meg az áldozatokról, ahogy azt is, hogy a fotózások miatt újabb balesetek történjenek.

Mivel a fotózást a balesetek helyszínén és a képek megosztását már tiltó országok mindegyikében egy-egy nagy port kavart baleset után (és pár tucat túlságosan is vehemens amatőr fotós miatt) minősítették büntetendő cselekménnyé a katasztrófa-fotózást, szakértők szerint csak idő kérdése mikor változtatnak a jelenlegi toleráns gyakorlatukon azok az országok, ahol még nem büntetik őket.

Az Egyesült Államokban például bárki fotózhat bármit, jogában áll, amíg azzal nem akadályozza a mentést – és persze nem sért személyiségi jogokat, mert az sokba kerülhet, ha a bíróságra kerül az ügy. Azonban azt a helyszínen intézkedő rendőr dönti el, hogy egy épp csak arra járó amatőr fotós mikor akadályozza a mentést. Ha a rendőr szerint akadályozza, nem érdemes vitatkozni, ott nem is szokás, mert pillanatokon belül bilincsbe verve a rendőrautó hátsó ülésén találja magát az engedetlen katasztrófa-fotós.

Ezzel együtt az USA legtöbb államában a rendőrség „It’s Not Your Story to Tell” (Ez nem a te történeted, ne meséld el / ne oszd meg) kampányt folytat a rendőrség a katasztrófa-fotózás visszaszorítása érdekében.

F. Gy. A.