Hogyan tovább Európa?

  • Adina-Iona Vălean, az EU Bizottság új közlekedési biztosa első nyilatkozatában kijelentette, hogy az évi mintegy 25 ezer közúti halálesetet elfogadhatatlannak tartja, és minden jövőbeni intézkedésével a közlekedés biztonságát kívánja szolgálni.
  • Az elmúlt öt év viszonylatában a közúti halálozások összességében kedvezően, ám mégis mélyen az elvárások alatt alakultak.
  • A következő évtized fő közlekedésbiztonsági célkitűzése a halálos áldozatok, valamint a súlyosan sérültek számának felére csökkentése 2030-ig, a 2020. bázisév adataihoz képest.
  • A „biztonságos rendszer” szemlélet elfogadja, hogy az emberek követnek el hibákat, de annak biztosítására törekszik, hogy ezek a hibák ne okozzanak halálos kimenetelű vagy súlyos sérüléssel járó baleseteket.

Adina-Iona Vălean EU közlekedésért felelős biztos

2019. december 1-től új közlekedésért felelős biztosa van az EU Bizottságnak. Adina-Iona Vălean asszony, a román kormány egykori minisztere, az Európa Parlament képviselője, az Európai Parlament Ipari Bizottságának elnöke a leköszönő Violeta Bulc-tól vette át a tisztségét. Az új biztos mandátumának kezdete megegyezik az Ursula von der Leyen által vezetett új Európa Bizottság működésének megkezdésével.

Az új közlekedési biztos első nyilatkozatában kijelentette, hogy az évi mintegy 25 ezer közúti halálesetet elfogadhatatlannak tartja, és minden jövőbeni intézkedésével a közlekedés biztonságát kívánja szolgálni. A következő évtized egyik legfontosabb politikai-társadalmi feladatának jelölte meg a közúti halálesetek és a súlyosan sérültek számának további csökkentését. Az új biztos kitért az uniós közlekedésbiztonsági célok teljesítésére is, mely szerinte rendkívül nagy kihívást jelent, különösen akkor, ha figyelembe vesszük évtizedünk eddig eltelt időszakának közúti halálozási trendjét. Az elmúlt öt év viszonylatában a közúti halálozások összességében kedvezően, ám mégis mélyen az elvárások alatt alakultak, ennek következtében évtizedünk közlekedésbiztonsági célkitűzése nagy valószínűséggel nem fog teljesülni. Fontos ezért, hogy az Európai Unió és a tagállamok a lehető leggyorsabban cselekedjenek a közlekedésbiztonsági helyzet mielőbbi érzékelhető javítása érdekében.

Adia-Iona Vălean asszonynak és munkatársainak egyik első és legfontosabb feladata lesz, hogy készre formázzák, majd elfogadtassák az Európa Bizottság következő évtizedre vonatkozó közlekedésbiztonsági programját, valamint elmélyítsék a tagállamok körében az úgynevezett „Vision zero” szemléletet. Felmerülhet a kérdés: vajon milyen célkitűzéseket és beavatkozási irányokat tartalmaz majd az új uniós program?

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy az Európai Unió hatályos közlekedésbiztonsági programja 2020. december 31-én teljesíti be küldetését, addig új közösségi szintű program elfogadására van szükség. A 2021-2030. évek közötti időszak főbb feladataira vonatkozó uniós program előkészítése folyamatban van. Bár végleges és elfogadott koncepcióról, célokról, és beavatkozási területekről ma még nem beszélhetünk, ugyanakkor az uniós közlekedési miniszterek 2017. évi vallettai nyilatkozata, az Európai Bizottság 2018. májusában közzétett „Európa mozgásban” („Europe on the Move”) programcsomagja, valamint a legutóbbi, 2019. június 19-én elfogadott Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum (címe: „A 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret – Következő lépések a Vision zero felé”) alapján a következő évtizedben várható irányok jól körülhatárolhatók.

A közúti közlekedés biztonságáról szóló valettai nyilatkozatot az EU tagállamok külügyminiszterei 2017. március 27-én „tanácsi következtetések” formájában hagyták jóvá. Ezáltal az uniós tagállamok nemzeti kormányainak képviselői arról tettek nyilatkozatot, hogy tovább csökkentik a közúti halálozások és a súlyos sérülések számát, egyúttal arra kérték az Európai Bizottságot, hogy uniós szinten koordinálja a fellépést. Felszólították a Bizottságot arra is, hogy „készítsen új közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretet a 2020 utáni évtizedre, beleértve a közúti közlekedésbiztonság teljesítményének értékelését az e nyilatkozatban foglalt célok és számszerű célkitűzések figyelembevételével”. A Valletta Nyilatkozat mérföldkőnek számít az uniós közlekedésbiztonsági dokumentumok sorában abban a tekintetben, hogy először tűztek ki olyan célt, mely nem csak a halálos áldozatok, hanem a súlyosan sérültek számának csökkentésére is irányul. A vállalás egészen pontosan: a következő évtized fő közlekedésbiztonsági célkitűzése a halálos áldozatok, valamint a súlyosan sérültek számának felére csökkentése legyen 2030-ig, a 2020. bázisév adataihoz képest.

Fontos továbbá, hogy uniós szinten valósuljon meg a „Safe System”, azaz a „biztonságos rendszer”. Ennek legfontosabb elemei a következők: biztonságos járművek, biztonságos infrastruktúra, biztonságos közúthasználat (sebesség, józan vezetés, biztonsági övek és bukósisakok viselése), valamint a baleset utáni jobb ellátás biztosítása, melyek mindegyike régóta bevált és fontos tényezőnek számít a biztonságos rendszer tekintetében.

A „biztonságos rendszer” megközelítés szerint a balesetek során előforduló halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó balesetek nem a mobilitás elkerülhetetlen velejárói. Bár ütközések továbbra is lesznek, azok aligha kerülhetők el, a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó balesetek azonban javarészt megelőzhetők. A lényeg egy elnézőbb közútrendszer kialakítása. A „biztonságos rendszer” szemlélet elfogadja, hogy az emberek követnek el hibákat, de annak biztosítására törekszik, hogy ezek a hibák ne okozzanak halálos kimenetelű vagy súlyos sérüléssel járó baleseteket. A gépjárművek jobb felépítése, a fejlettebb közúti infrastruktúra, valamint az alacsonyabb haladási és ütközési sebesség például mind hozzájárulhatnak a balesetek következményeinek mérsékléséhez.

Az EU-n belül a mobilitási mintáknál alapvető változások tapasztalhatók. Egyre többen választják ugyanis közlekedésük során a kerékpározást (többek között elektronikus kerékpárok használatát) és a gyaloglást, akár környezetvédelmi megfontolásból, akár személyes fittségükre, egészségükre tekintettel, ami egyben azt is jelenti, hogy növekszik a veszélyeztetett, védtelen úthasználók száma. A környezetkímélő közlekedési megoldások terjedésének – különösen a városokban – számos előnye van (levegőminőség javítása, zajcsökkentés, forgalmi torlódások csökkenése, parkolási gondok enyhülése stb.), ugyanakkor ezeket a közlekedési alternatívákat ösztönző intézkedéseknek figyelembe kell venniük a biztonsági szempontokat is. Emellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a megosztáson alapuló egyéni közlekedési formák (a közforgalmú autózási, vagy a kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek), melyek ugyancsak gyarapítják a mobilitási lehetőségeket és kedvező környezeti hatásokkal járnak, de új kihívást jelentenek a kerékpárok (elektromos, illetve hagyományos) valamint az elektromos robogók „bárhol otthagyhatóságán” alapuló közösségi közlekedési rendszerek is.

A demográfiai változások megfelelő kezelése azért vált kiemelt feladattá, mert az EU tagállamaiban egyre nagyobb az idősek aránya, akiknek biztonságos mobilitási formákra van szükségük. Az idősek közlekedésének sajátos ismertetőjegyeik vannak, akár gyalogosan, akár járművezetőként vesznek részt a forgalomban, és fizikai, valamint mentális állapotukra tekintettel ők képviselik a közúti közlekedés egyik kiemelten veszélyeztetett csoportját.

Az Európai Bizottság a jövőben a korábbiaknál nagyobb figyelmet kíván fordítani a folyamatok nyomon követésére és az eredmények értékelésére. A tagállamok az adatgyűjtést 2020-ban kezdik meg, és ez az év a jövőre nézve bázisévként is szolgál. A következő években új teljesítménymutatók kidolgozására is sor kerülhet.

Következő lépésként a Bizottság a tagállamokkal is együtt fog működni a mutatókon alapuló eredménycélok kidolgozása során, amennyiben ez lehetséges. E munka során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az eredmények nem hasonlíthatók össze a tagállamok között, amennyiben a nemzeti szabályok eltérők (például eltérnek a véralkoholszintre vonatkozó határértékek, vagy a kerékpárosok számára nem minden tagállamban kötelező a fejvédő viselése, továbbá a jelenlegi szabályozások között eltérések vannak stb.).

A közlekedésbiztonsági folyamatok alakulását egy külön munkacsoport fogja végezni, mely évente egy értekezletet tart a munka átláthatósága, valamint a friss információk rendelkezésre bocsátása érdekében, továbbá a Bizottság közreműködésével kétévente eredményértékelő konferenciák szervezése várható.

(A tanulmány teljes terjedelmében az Elemzések rovatunkban olvasható!)

G.I.