Mi mindenre van szükség a külföldi utazáshoz?

  • Miért ne hagyja otthon a jogosítványát, amikor autóval külföldre indul nyaralni?
  • Mi az a zöldkártya és a határátlépési engedély? Kinek mikor lehet szüksége rájuk?
  • Tudja mit tesz majd akkor, ha internet lefedettség híján nem működik a navigáció?
  • Ezt jó, ha tudja: erre is szüksége lesz, ha Franciaországba indul személygépkocsival.

Mire van szükség az autós külföldi nyaraláshoz készpénzen és/vagy bankkártyán kívül? Amiket mindenképpen magánál kell tartania mindenkinek, aki autót vezet: útlevél vagy ahol elfogadják elég a személyigazolvány is, és a jogosítvány. Az uniós állampolgárok útlevél nélkül, érvényes személyi igazolvánnyal is beléphetnek az Európai Unió bármely országába. Azonban a kártya formátumú jogosítvány egymagában a külföldi utazáshoz nem elég. Más országokban nem számít a személyi igazolvánnyal egyenértékű személyazonosító okmánynak. Még akkor sem, ha – utas-beszámolók szerint – a legtöbb uniós tagállamban nem csinálnak gondot abból, ha a magyar utazó a jogosítványával igazolja magát. Az a biztos, ha mindkét okmány nálunk van.

Magyarországon január elseje óta a sofőröknek nem kell maguknál tartaniuk a vezetői engedélyüket. Közúti ellenőrzéskor a rendőrök közvetlenül a nyilvántartásban ellenőrzik, hogy van-e jogosítványa annak, akit bármilyen okból ellenőrizni kívánnak. A lényeg, hogy legyen. A KRESZ ugyanis kimondja: gépjárművet csak az vezethet, aki rendelkezik az adott járműfajtával való közlekedéshez szükséges jogszabályban meghatározott engedéllyel és a jármű vezetésétől nincs eltiltva”.

Az engedély nélküli vezetés elkövetője elzárással sújtható, így a rendőrhatóság őrizetbe veheti a gyorsított bírósági eljárás lefolytatásának időpontjáig. Aki annak ellenére vezet Magyarországon, hogy attól eltiltották, bűncselekményt követ el és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Külföldön sincs ez másképp, az érvényes vezetői engedély megléte ott is előfeltétele a járművezetésnek. Autót kölcsönözni sem lehet sehol jogosítvány nélkül.

Külföldön azonban – még az Európai Unión belül is – feltétlen tartsa magánál a sofőr a jogosítványát. Más országok rendőrei ugyanis nem ellenőrizhetik a meglétét a magyar nyilvántartásban.

Be kell szerezni az indulás előtt egy igazolást – közismert nevén zöldkártyát –, amivel a sofőr igazolhatja, hogy az általa vezetett a jármű Magyarországon rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással. Zöldkártyát ki-ki attól a biztosítótól kérhet, ahol kötelező biztosítást kötött.

A biztonság kedvéért célszerű felírni és a többi okmány között tartani (vagy az okostelefonba lementeni) a biztosító ügyfélszolgálatának elérhetőségét. Letölteni a tudnivalókat, hogy a biztosítónk mit vár el tőlünk a gördülékeny ügyintézéshez baleset vagy más káresemény után. Fotókat, amelyekről kiderül mi történt és mekkora lehet a kár. Az ilyen képeket okostelefonnal is egyszerűen el lehet készíteni.

Amennyiben céges és lízingelt autóval utazik a család, szükség lehet még határátlépési engedélyre. Nem biztos, hogy kérik a határon (már, ha a célországban van határellenőrzés), de baleset vagy bármilyen más probléma esetén szükség lehet annak az igazolására, hogy az adott autót jogszerűen, a tulajdonos engedélyével használják ott és akkor.

Fontos, hogy sok országban nem érik be egy kézírásos sajtpapírral, amilyennel sokan saját cégük nevén lévő autó jogszerű használatát igazolni szokták. A biztosítók, utazási irodák és vállalkozásokat támogató cégek oldalairól letölthetők olyan nyomtatványok, amelyek szabályosan és pontosan kitöltve megfelelnek a legszőrösszívűbb külföldi hatóságok elvárásainak is.

Kivételek mindig lehetnek. Ezért is érdemes utazás előtt tájékozódni az egyes országok speciális elvárásairól, követelményeiről, igazolás, nyomtatvány, esetleges oltás-igényéről a Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatánál, és nemcsak azoknak, akik Európán kívülre készülnek.

Hasznos lehet a regisztráció is. Bárhol, bármikor történhet baleset, természeti csapás – lásd nem is olyan túl régen a görög, olasz, spanyol tengerpartokat is érintő erdő- és bozóttüzeket –, amikor jól jöhet a konzuli szolgálat közvetlen és gyors segítsége.

Legyen a gépkocsi is felkészült / felkészítve az utazásra. Időben szervizbe kell vinni és átnézetni minden tekintetben, ideértve, hogy a kötelező tartozékok megvannak-e és megfelelő állapotban vannak-e. Célszerű „bespájzolni” plusz gyertyákat, ablaktörlőgumikat, ha olyan területre indulunk, ahol nem túl nagy az autósbolt-sűrűség. Legyen elsősegélycsomag (akár plusz egy, tartalékba) és legyen valamilyen tűzoltó készülék (abból sem árt, ha van kettő, főleg, ha hosszabb útra indul valaki).

Mindenkinek legyen saját fényvisszaverő mellénye – az utastérben, és nem a csomagtartó alján vagy a pótkerék mögött. Ne csak azért, mert a legtöbb országban kötelező ma már, hanem azért, mert ha műszaki hiba vagy baleset miatt megállni kényszerülnek, csak abban biztonságos kiszállni az autóból éjszaka vagy rossz látási viszonyok között.

Akik Franciaországba indulnak, szerezzenek be egy, lehetőleg jó minőségű szondát is (ott 2013 óta kötelező tartozéka az autóknak). S ha már van, használják. Magyarországon ugyan nulla tolerancia van érvényben, azaz a sofőrök egy korty szeszesitalt sem fogyaszthatnak vezetés előtt és közben, de a legtöbb országban megengedett kis mennyiségben az alkoholfogyasztás a sofőröknek.

Hasznos lehet valamilyen assistance szerződés, vagy Autóklub tagság is, azok ugyanis segítséget nyújthatnak, ha az autó valamiért a gondos előkészítés dacára megadja magát.

Célszerű ellenőrizni, hogy a célországban, azon belül is ott, ahová indulunk, milyen az internet és a GMS lefedettség. Ma már a legtöbben az autójukba vagy a telefonjukra telepített navigációs rendszerrel tájékozódnak utazás közben. Hagyományos, papír alapú térképet már csak kevesen visznek magukkal.

Elkerülendő, hogy egyszer csak a semmi közepén találja magát valaki – mert megszűnik a térerő, a HSM vagy az internetes kapcsolat – célszerű a tervezett útvonal (és az esetleges menekülő utak) térképét indulás előtt letölteni, hogy akkor is meglegyenek, ha online segítségre nem számíthat a sofőr. És persze jó, ha van az autóban egy papír alapú térkép is.

Indulás előtt hasznos tájékozódni a mobilszolgáltatónál a célország mobil és internetes lefedettségéről, és arról is, hogy milyen tarifákkal kell számolni, ha onnan telefonál, vagy bármiféle internet kapcsolatot létesít valaki Magyarországra. Sokan meglepődtek a nyaralás után kézhez kapott horribilis telefonszámlájukon, ami azért lett olyan magas, mert a navigációs rendszer használata arrafelé luxusnak számít és aszerint is árazták be az ottani szolgáltatók.

Persze ilyenkor tanácsos újragondolni a meglévő mobiltarifát is annak függvényében, hogy mi az úti cél és ott mire akarjuk vagy kell majd (többet) használni a mobilt, mint itthon.

Csak kevesen ismerik be még az anonim felmérésekben is, hogy nem mindig tartják be a szabályokat. Nekik lehet hasznos ez az oldal (persze más forrásokból is tájékozódhatnak), ahol megtalálható, hogy mely országokban mekkora bírságra számíthatnak, ha közlekedési szabálysértést követnek el.

Nem árt tudni, hogy a külföldiekkel szemben mindenütt szigorúbbnak tűnnek a hatóságok.. A legtöbb ország eleve nem tűri el, hogy a szabályszegők ne fizessék be a jogosan és jogerősen kivetett bírságokat. Egyszerűen, mert a turista elmegy, és ha már elhagyta az országot macerás dolog behajtani rajta a büntetést. Még akkor is, ha az adott ország és hazánk között érvényes megállapodás van az egymás területén kiszabott büntetések kölcsönös behajtásáról.

[A környező országok bírságolási gyakorlatáról itt találnak adatokat.]

E tekintetben nincs különbség a hazai és a külföldi gyakorlat között. A magyar rendőrség sem igen engedi tovább a szabálysértő külföldieket, amíg bankkártyával vagy átutalással meg nem fizették a bírságot.

A magyarok által külföldön, illetve a külföldiek által Magyarországon elkövetett közlekedési szabálysértésekért kiszabott 70 euró feletti bírságok egyébiránt már 15 éve kölcsönösen behajthatók. [Erről korábban itt írtunk.]  Az sem nyugodhat tehát meg, hogy megúszta, aki bár túl nagy sebességgel hajtott át egy automata sebességmérő alatt, később senki nem állította meg. Pár hét múlva még utolérheti a bírságcsekk, ami jó eséllyel nagyobb összegről szól majd, mint amit amekkora hasonló esetben a magyar hatóságok határozatában szerepelne, és kiderülhet, hogy mégsem úszta meg a dolgot.

És még valami! Ha külföldön bajba kerül egy autós, a jármű javíttatása, ha az nem lehetséges, a hazaszállítása is tetemes összegbe kerülhet. A legtöbb autómentő el sem indul a járásképtelenné vált autóval Magyarország felé, amíg ki nem fizetik a szállítás költségét vagy legalábbis nem kap előleget. Legyen biztosítása, baleset esetén a hazautazást és a megrongálódott autó hazaszállítására is fedezetet nyújtó felelősségbiztosítása mindenkinek, még akkor is, ha csak „ide a szomszédba” utazik.

F.Gy.A.