Ön ért GPS-ül?

• Veszélyes lehet a navigáció nem megfelelő beállítása, a szoftverfrissítés elhanyagolása.
• A GPS alapú rendszernek tulajdonított balesetek zöme is emberi hibára vezethető vissza.
• Hogyan ne tévedjünk el és hogyan ne szenvedjünk balesetet, ha GPS-t használunk?

Nemrég lapunk is beszámolt arról a balesetről, ami még tavaly történt a 67-es úton, de csak most emelt vádat az ügyészség az okozója ellen. A számára ismeretlen útvonalon Szekszárd felé autózó sofőr egy jól kitáblázott csomópont előtt annyira belefeledkezett GPS-ének a tanulmányozásába, hogy az összes előjelző, majd a STOP táblát is figyelmen kívül hagyva hajtott a kereszteződésbe. Nekiütközött egy jobbról szabályosan érkező autónak, amit azzal a lendülettel nekirepített a kereszteződésben álló busznak. A vétlen jármű vezetője súlyosan megsérült.

Nem ez volt az első eset – és nagy valószínűséggel nem is az utolsó –, hogy a navigációs rendszer nem kellően átgondolt és körültekintő használata miatt történt baleset. Számos példa van a közelmúlt hazai közlekedéstörténetében is, hogy azért kerültek igen nagy bajba sofőrök, mert túlságosan bíztak a navigációs rendszerükben.

Előfordult, hogy egy több tíztonnás kamiont a GPS az M3 autópályáról egy szőlőskerten átvezető földútra navigált. Rendszeresen megtörténik nálunk is, hogy kis híján folyóba, jellemzően a Dunába hajtott valaki, mert a navigációja szerint ott volt híd. Nem volt. És olykor nemcsak „kis híján” hajtott valaki a folyóba.

Gyakran megtörténik az is, hogy a navigációs rendszer ott ad utasítást balra kanyarodásra, ahol az tilos vagy egyáltalán nincs utca, ahová a sofőr bekanyarodhatna. Esetleg – ez sem számít ritkaságnak – az adott utca szemből egyirányú.

Az általunk megkérdezett közlekedésbiztonsági szakértők szerint az ilyen estek mind emberi hibára vezethetők vissza, még akkor is, ha egyes esetekben valóban „a technika tévedett”. Pausz Ferenc, az ORFK nyugalmazott közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a legmodernebb navigációs technika sem indokolja, hogy ne hallgassunk a józan eszünkre.

„Ahol nincs út, oda ne kanyarodjon be senki csak azért, mert egy méregdrága kütyü azt mondta”, jegyezte meg némi malíciával Pausz.

Szavait már csak azért is érdemes megfontolni, mert baleset esetén a vétkes sofőr felelősségét nem menti, hogy „a GPS azt mondta, erre menjek”. Bármilyen vezetést támogató eszköz működjön az autóban, a végső döntést mindig a sofőrnek kell meghoznia. (Az önvezető autóknál majd nem így lesz, de amíg nem veszi át teljes egészében technika a gépjárművek irányítását, addig a sofőr felel mindenért.)

Bár a navigációs rendszerek számos új, a vezetésben korábban nem ismert kockázatot hordoznak magukban, egy felmérés szerint összességében 9 százalékkal kevesebb balesetet okoznak a GPS használók, mint akik hagyományosan (ölben tartott térkép és/vagy az útjelzések, az utcanév táblák alapján) próbálnak tájékozódni. Ezzel együtt, érdemes figyelni a navigációs rendszerekről szóló híreket mindenkinek, akik használnak ilyeneket!

Bradford Parkinson, akit mind máig „a GPS atyjaként” emlegetnek a navigációs rendszerek világában, néhány éve a Daily Mail-nek nyilatkozva azt mondta, a navigációs rendszerek sérülékenyek, ezért veszélyesek lehetnek. Ma már tudjuk: nemcsak a krimikben fordulhat elő, hogy valaki távolról egy számítógép segítségével meghekkeli kiszemelt áldozata autójának navigációs rendszerét így okozva a benne ülők halálát.

Alig egy hónapja adott ki nálunk is figyelmeztetést a mások mellett magyar titkosszolgálatok és a rendőrség titkos megfigyeléseihez és más műveleteikhez technikai hátteret biztosító Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet egy konkrét navigációs eszköz sebezhetőségéről. Annak hibáit kihasználva lehetőség nyílt arra, hogy ismeretlenek kikapcsolják a jármű riasztó rendszerét vagy például akár menet közben is leállítsák a motor üzemanyag-ellátását. Ez utóbbi támadással akár halálos baleset is könnyen előidézhető.

Ennek ellenére ma még döntően nem azért okoznak balesetet a navigációs rendszerek, mert kiberbűnözők megtámadták, manipulálták azokat. Többnyire abból adódnak problémáik, hogy használóik nem frissítik kellő gyakorisággal a navigációs rendszer szoftverjét, emiatt az nem képes nyomon követni a forgalmi rendben bekövetkezett változásokat, legyen szó akár egy új út átadásáról vagy a korábbi forgalmi rend megváltoztatásától.

Sokan nem is tudják, hogy frissíteni kellene a navigációs rendszert. Vannak, akik tudják ugyan, ám a frissítés jellemzően pénzbe kerül – minél drágább a berendezés annál többe –, és nem kívánnak erre a célra még olykor tízezreket költeni.

Ettől még a navigáció működhet jól, legfeljebb a vadonatúj városrészekben és útvonalakon tévedhet el a rendszer. Lovas Károly Róbert közlekedésbiztonsági szakértő azonban egy másik tévedési lehetőségre is felhívja a figyelmet.

„Akár jelentősen eltérhet a különböző navigációs rendszerek érzékenysége” – mondta. – Némelyik az egymástól pár méterre párhuzamosan futó utakat sem képes megkülönböztetni. Az ilyen eszközökkel történhet meg, hogy a Hősök terétől az Oktogonig »be nem áll a szájuk«, folyton azt ismételgetik, hogy »használd a külső sávot«. Mindenáron a szervizútra akarják terelni az autóst, mert majd, az Oktogonnál jobbra kell kanyarodniuk”.

Ugyancsak gyakori „navigációs rendszerhiba”, hogy az eszköz némi időeltolódással jelzi, ha túlmentünk azon a kereszteződésen, ahol kanyarodni kellett volna valamerre. Többnyire a sofőr akkor már nem tehet semmit, mint hogy követi a GPS újratervezett útvonalát, ami viszont nem biztos, hogy visszavezet minket oda, ahol eltévedt. Az újratervezés sokszor teljesen új útvonal felajánlását is jelenti egyes berendezéseknél.

Ezért nem szabad vakon követni a navigáció utasításait. Olykor jobb, ha a szemünkre hagyatkozunk és felülbíráljuk az utasításait. Ha úgy érezzük, a GPS is elvesztette a fonalat, érdemes leállítani (kiadni az utasítást, hogy az útvonal végére értünk), majd újraindítani a navigációt. Ilyenkor már abból a pozíciónkból tervezi meg az útvonalat, ahol éppen vagyunk. Különösen a régebbi, kevésbé fejlesztett rendszerek esetében ezzel a módszerrel az autós könnyebben visszatérhet a számára legelőnyösebb útvonalra, mint hogy hagyná a folyamatos újratervezést.

De mit csináljunk akkor, ha ismeretlen helyen autózunk?

Lovas szerint nem szabad soha kizárólag a GPS-re hagyatkozni. Ha ismeretlen útvonalon autózunk, célszerű előzetesen tájékozódni. Beállítani a navigáción a célállomást, kiválasztani az útvonalat a felkínált lehetőségek közül, majd virtuálisan végigmenni rajta. Ott, ahol bonyolultnak tűnik a forgalmi rend, érdemes felnagyítani a képet, hogy jobban szemügye vehessük milyen forgalmi szituációk várnak ránk.

Ha a navigációs eszköz lehetőséget ad rá. Azonban ha nem, az okostelefonon érdemes műholdkép-állásba kapcsolva is megnézni a térkép alapján kritikusnak ítélt csomópontokat. Megfigyelni, hogy milyen épületekkel, szobrokkal és hasonlókkal találkozunk majd ott, és melyek előtt vagy mellett kell majd elhaladnunk.

Sűrűn beépített településrészekben gyakran megeshet a navigációs rendszerekkel, hogy két, egymáshoz közeli utca közül nem a megfelelőbe navigálják az autóst. Ha egy régi, kacskaringós utcákkal teli óváros, jó időbe beletelik, míg visszatalálunk a helyes útra. Ha előzetesen, mint valami régi térképen végigmegyünk a navigáció képernyőjén a tervezett útvonalon, mindez elkerülhető, vagy legalábbis kisebb valószínűséggel történik meg, mintha csak a »most kanyarodj jobbra« utasításra reagálunk egy olyan helyen, ahol két közel párhuzamos utcába is behajthatunk…

Fontos ismerni és érteni a GPS nyelvét. A »használd a baloldali sávokat« parancs mindenki számára egyértelmű. Sokakat összezavar azonban »a tarts balra« utasítás, főleg, ha közben az út jobbra kanyarodik. Értelemszerűen ez is a baloldali sávokban maradást jelenti az adott esetben, de azért itt már érdemes jobban körülnézni és a szemünk alapján vezetni.

A GPS legnagyobb kockázata a szoftverek frissítésének elmulasztása mellett abban áll, hogy időről időre – és épp a fentebb tárgyalt kritikus helyzetekben – a sofőr a GPS-t figyeli és kevésbé az utat. Még lassú tempó mellett is métereket tesz meg ilyenkor szinte vakon.

Már létezik az a technológia – jobbára azonban csak a prémium kategóriás autókban –, ami a navigációs rendszer képét kivetíti a sofőr elé a szélvédőre. Így nemcsak, hogy nem kell egy pillanatra sem levenni a tekintetét az útról, de azt is pontosan láthatja a sofőr, hogy »mire gondolt a GPS«, amikor azt mondta, »most kanyarodj balra«.

F.Gy.A.