A benzineseket már beelőzték az elektromosok

• Korántsem csak a klímaváltozásról szól a gépjármű-közlekedés elektromos átállítása.
• Norvégiában a diesel még vezet, de már több az elektromos gépkocsi, mint a benzines.
• Mennyi idő kell megtanulni elektromos autót vezetni a gyakorlott sofőröknek és miért?

Forrás: https://www.theguardian.com/, fotó: Andreas Werth/Alamy

„A személygépkocsi-flotta villamosítása gyorsan halad, és ezzel Norvégia is afelé tart, hogy a világon az első ország legyen, ahol elektromos autók uralják a személygépkocsi-flottát” – írta a közelmúltban a norvég közlekedési hivatal bejelentését idézve a Guardian.

A norvég közúti szövetség (OFV) tájékoztatása szerint a skandináv országban regisztrált 2,8 millió személygépkocsiból 754 303 teljesen elektromos, míg 753 905 benzinüzemű. A különbség tehát nem túl nagy, ráadásul még a norvégok is messze vannak attól, hogy a közvetlen fosszilis energiával hajtott járműveket kiszorítsák az elektromosok. Azonban az, hogy trendfordulóhoz értek, nem vitatható.

Augusztusban a szövetség a The Guardian által idézett beszámolója szerint a teljesen elektromos járművek tették ki a Norvégiában regisztrált új autók rekordarányát, 94,3%-át, amiben nagy szerepe volt a Tesla eladásai megugrásának is. És történt mindez abban az országban, mely Európa egyik legnagyobb földgáz- és kőolaj-kitermelője.

Azonban – talán épp ennek a biztos gazdasági támasznak a tudatában – a közúti közlekedés elektromos átállítása kiemelt cél az országban. Sikere érdekében Norvégia adókedvezményeket ajánlott fel az elektromos járművekre, amitől azok árban versenyképesek lettek a benzines, dízel- és hibridautókhoz képest.

Különböző okokból az európai országok többsége, élükön Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, mindeközben csökkentették az elektromos autózás állami támogatását és annak minden formáját. Elemzők ezzel magyarázzák az európai elektromos autóeladások 2023 vége óta tartó mélyrepülését, minek hatására az újonnan forgalomba helyezett elektromos autók aránya mára mindössze 12,5%-ot tesz ki.

Túl drágák lettek az elektromos autók a támogatások megszüntetésével, ezért a technológiaváltástól amúgy is idegenkedő, a töltőállomás-hálózat kapacitásával és területi eloszlása miatt kétkedő sokaságból mind többen adták fel elektromos autóvásárlási terveiket és választottak hagyományos üzemű autókat.

Mindazonáltal a norvég példa előbb-utóbb ragadós lesz – vélik az autózás jövőjét kutató elemzők. Számos írás jelent meg az utóbbi években arról, hogy a klímaváltozással kapcsolatos vállalásaik teljesítéséhez előbb vagy utóbb az országoknak lépniük kell a közlekedés terén is.

Bár a norvégok, akik közlekedésbiztonsági szempontból eddig is az európai elsőkhöz tartoztak évek óta, elsősorban környezetvédelmi szempontokkal indokolják az elektromos átállást favorizáló állami támogatásokat, szakértők arra is felhívják a figyelmet, az átállásnak korántsem csak a környezetre lenne jótékony hatása.

Az e-járművek előnyei között említenek több olyan tényezőt is, amelyek közvetve és közvetlenül is hatással vannak, lehetnek a közlekedésbiztonságra, az emberek fizikai és mentális egészségére egyaránt. Egyik legnagyobb előnyük – a nulla helyi károsanyag-kibocsátás mellett – a csendességük.

Az elektromos autók a „maguk részéről” szinte lenullázzák a közlekedés zajterhelését. Csendességük olykor persze a hátrányukat is jelenti, de ez idővel változhat. Ma már a közlekedők – különösen a gyalogosok és a kerékpárosok füle – ahhoz van szokva, hogy jellegzetes motorhangok utalnak arra, ha egy jármű elindul, vagy csak közeledik. Oda se kell néznie egy gyakorlott városlakónak, és még azt is igen pontosan meg tudja mondani, hogy milyen távol van tőle az adott jármű.

Persze, ha tévednek, márpedig sokan tévednek, abból szörnyű balesetek, halálos gyalogosgázolások lesznek.

Az elektromos autók előnye még a minden más hajtást megszégyenítő gyorsulás. Ennek nemcsak előzéskor látja hasznát az e-autóvezető, hanem az új hajtás menetdinamikai tulajdonoságainak köszönhetően az elektromos autók sokkal jobban és biztonságosabban képesek alkalmazkodni a városi forgalom lüktetéséhez.

E tulajdonságaik miatt igen népszerűek az elektromos autók a carsharing szolgáltatók körében. Olcsón fenntarthatók és kezelhetők, városi forgalomban a hatótávolságukkal sem lehetnek elégedetlenek a felhasználók.

Alacsony átlagéletkoruk miatt már valamennyi elektromos autóba beépítették a legmodernebb vezetést támogató és biztonsági rendszereket. Emiatt biztonságosabbnak tartják őket az átlagosnál. (Itt meg kell azonban jegyezni, hogy miután a forgalomban lévő elektromos autók aránya még meglehetősen alacsony mind a diesel, mind a benzines autókéhoz képest, a biztonság kérdésében még nehéz véleményt kialakítani.)

Az elektromos autók helyi környezetkímélő működése azonban magától értetődő.

Kritikusaik elsősorban „gyúlékonyságukat” hangsúlyozzák. Elsősorban a lítium-ion akkumulátorok miatt voltak láthatók az utakon látványosan nagy lánggal égő elektromos autók. Bár ezeknek a tüzeknek az oltására már a tűzoltóságok (a magyar is) rendelkeznek megfelelő eszközökkel, az elektromos autótüzek növelhetik a közlekedési balesetek kimenetelének súlyosságát.

Közlekedésbiztonsági szempontból azt is a hátrányukra írják, hogy „nem vagyunk hozzájuk szokva”, azaz kicsit azért másképp kell vezetni az elektromos járműveket, mint a hagyományos hajtásúakat.

Egy benzin vagy diesel üzemű autó vezetéséhez szokott sofőrnek hónapokba telhet megszokni az új vezetési stílust. Például, hogy az elektromos autók az első perctől maximális nyomatékkal pörgetik a kerekeket, nem kell túráztatni őket, nem kell megvárni, hogy lendületet vegyenek. Induláskor és előzéskor ezek a roppant nagy előnyei.

Azonban amiatt könnyen történhet baleset, ha valaki – bár még nem szokta meg, hogy az elektromos autó bizony kilő – túl „nehéz lábbal” lép a pedálra. Hónapokba telhet – írtuk korábban [cikkünk itt található], amíg egy benzines vagy diesel járműhöz szokott sofőr átáll az elektromos vezetésére.

Megoszlik a közlekedésbiztonsági szakértők és gépjárművezető-oktatók véleménye arról, hogy indokolt lenne-e valamiféle pót- vagy továbbképzéshez, és vizsgához kötni az elektromos autók vezetését. A többség szerint nincs olyan nagy különbség a hagyományos és az elektromos járművek vezetése között, ami ezt indokolná.

F.Gy.A.