A nagy kötélhúzás!
- Európában egyedülálló, hogy személygépkocsik esetében a német autópályákon a haladási sebesség – korlátozás, illetve veszélyhelyzet hiányában – nincs felső határhoz kötve.
- A személygépkocsik ajánlott legnagyobb haladási sebessége 130 km/h – immár több mint négy évtizede.
- Időnként felröppennek olyan hírek, mely szerint bevezetik a sebességkorlátozást a német sztrádákon, majd hamarosan olvashatjuk a hír cáfolatát is.
- Január végén kiemelt hír volt, hogy az ötletet korábban mindig elutasító ADAC már nem zárkózik el a kérdés újra tárgyalásától, a sebességkorlátozás lehetőségétől, ami egy folyamatot indított el.
- A kormányzat szerint ugyanakkor a sebességkorlátozás bevezetése nem napi kérdés.
- A politikai erők hasonlóan megosztottak a kérdésben, mint a német társadalom egésze.
Németország a közúti közlekedés viszonylatában kontinensünkön egyedülálló helyzetben van. Bár a német autópályákon különböző okok miatt (az út jellege, burkolat állapota, a forgalom intenzitása, lakott terület közelsége, vagy éppen útépítés, illetve karbantartás miatt) már jelenleg is sok helyen ideiglenes sebességkorlátozás van érvényben, ahol viszont nincs tábla – tehát az autópálya-szakaszok mintegy 70%-án – ott elvileg nyugodtan lehet száguldozni. Persze, csak bizonyos feltételek mellett.
Németországban a járművek megengedett legnagyobb sebességére vonatkozó szabályokat az StVO (német KRESZ) úttípusonként határozza meg. Az általános korlátozás alól azonban van egy kivétel: az autópályák. Személygépkocsival közlekedve ugyanis a megengedett sebesség felső határa nincs konkrét értékhez kötve. Napjainkban a német autópályákon – korlátozás, torlódás, és egyéb veszélyes körülmény hiányában – az ajánlott haladási sebesség több mint négy évtizede 130 km/h. Ennél azonban jóval gyorsabban is lehet haladni, mindenféle szankció nélkül. Ha azonban a biztonságos közlekedés az ajánlott 130 km/h értéknél nagyobb haladási sebességet már nem tesz lehetővé – kedvezőtlenné válnak az időjárási, látási, vagy útviszonyok, sűrű lesz a forgalom, illetve egyéb veszély jelentkezik – akkor a sebességet csökkenteni kell.
Németországban az autópályákra engedélyezett sebesség korlátozásának gondolata az elmúlt évtizedekben többször is felmerült. Úgy tűnik, eddig az ellenzők voltak többségben, bár kijelenthetjük, hogy ez a „többség” az elmúlt években minimálisra zsugorodott. Olykor hírek reppennek fel, melyek szerint mégis megvalósul a sebességkorlátozás az autópályákon, majd eltelik néhány hónap, és olvashatjuk a hírek cáfolatát is. A 21 millió tagot számláló ADAC (német autóklub), a nagy német autógyártók, valamint a kormányzat eddig ellene voltak a szigorításnak, nagy kérdés azonban, hogy ez az álláspont a biztonsági igények növekedésével szemben meddig lesz tartható.
2017. júniusában egy érdekes kutatási eredmény látott napvilágot. A Német Közlekedésbiztonsági Tanács (DVR) megbízásából a Szonda közvélemény kutató cég reprezentatív felmérést végzett a közlekedők körében, mely egyik fő megállapítása az volt, hogy a német gépjárművezetők többsége (egészen pontosan 52%-a, azaz csekély többségről van szó) a sebességkorlátozás bevezetésével ért egyet. Ezek a válaszolók úgy gondolták, hogy a tempólimit bevezetése csökkentheti a közúti balesetek és a közlekedési halálozások számát (egy évvel korábban, 393 ember vesztette életét balesetben a német autópályákon). A korlátozás támogatói közül a többség (59%) az Európában igen elterjedt 130 km/h sebességhatárt tudta elképzelni kötelező KRESZ előírásként, persze olyanok is voltak, akik ennél alacsonyabb (120 km/h), vagy magasabb sebességértékre, például 150 km/h-ra szavaztak.
Ha egy kicsit mélyebben is megvizsgáljuk a kutatási eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy a férfiak és a nők nézetei jelentősen eltértek egymástól. A válaszadó nők kétharmada (67%-a) a sebességkorlátozás bevezetése mellett tette le a voksát, míg a férfiaknak mindössze 38%-a támogatta ezt az elképzelést. Ugyancsak feltűnő különbség volt kimutatható az egyes korcsoportok vonatkozásában. Amíg az 55 év felettiek 67 %-a az „igen” választ jelölte meg a korlátozással kapcsolatban, addig a 18-34 éveseknél egészen más az arány: mindössze 38%-uk támogatta, 61%-uk pedig ellenezte a szigorítást a sztrádákon.
Aztán eltelt bő két év, és lényegében nem változott semmi, tovább folytatódott a csendes „állóháború” az eltérő álláspontot képviselő felek között, bár a háttérmunkálatok teljesen soha nem álltak le. A DVR képviselői többször hangoztatták, hogy a gyorshajtás az első számú közúti gyilkos a német úthálózaton, s azon belül az autópályákon is. Ezért a biztonsági szempontokat, az emberi élet elsődlegességét alapul véve továbbra is javasolták, hogy Európa más országaihoz hasonlóan Németországban is korlátozzák az autópályákon közlekedő járművek haladási sebességét.
2020. január végén úgy tűnt, hogy egy csapásra hirtelen minden megváltozik, és az ADAC – mely korábban minden esetben határozottan elzárkózott a sebességkorlátozás gondolatától – feladja korábbi merev álláspontját. Történt ugyanis, hogy Gerhard Hillebrand, az ADAC alelnöke úgy nyilatkozott, hogy immár „nem tartja elképzelhetetlennek” az általános 130 km/h megengedett legnagyobb sebesség jövőbeni bevezetését az autópályákon. Az ADAC vezetése ugyanakkor a végleges döntését egy objektív előzetes kutatáshoz kötötte, mely azt hivatott feltárni, hogy a sebességkorlátozás milyen hatást gyakorolhat a klímaváltozásra, valamint a közúti közlekedés biztonságára. A január végi nyilatkozat tehát nem adott egyértelműen zöld utat a szigorításnak, de az elhangzottakat a német közlekedésbiztonsági szakemberek „hatalmas előre lépésnek” értékelték, és bizakodva várták a folytatást. Időközben a „közhangulat” is változott egy kissé, hiszen úgy tűnik, egyre többen vannak azok, akik nem elleneznék a sebességcsökkentést a sztrádákon. Sokan gondolják úgy, hogy a 130 km/h egy kényelmes és biztonságos utazási tempó, az autó ilyenkor lényegesen kevesebbet fogyaszt, mint „talpas gáz” esetén, csökken a káros anyag kibocsátás, és egyáltalán nem jelent nagy időveszteséget, ha az utazók pár perccel később érnek a céljukhoz. Ezen az állásponton vannak a Zöldek és a német Greenpeace is.
Az ADAC szemléletváltása a kormányzati erőkre is gyorsan hatott. A Környezetvédelmi Minisztérium azonnal sürgetni kezdte a közlekedési tárca vezetését, hogy „töltsenek több üzemanyagot” a sebességkorlátozást lehetővé tevő munkálatokba. Azonban hamar kiderült, hogy Andreas Scheuer közlekedési miniszter személy szerint nem híve a szigorításoknak, ő inkább az intelligens forgalomtechnikai megoldásokban látja a megoldást. És hasonló állásponton van Angela Merkel kancellár asszony is, aki szerint a sebességkorlátozás jelenleg „nem kérdés”. A német kormány valóban nincs lépéskényszerben, a politikai erőviszonyok is ezt támasztják alá. Még 2019. októberében a Zöldek indítványoztak egy szavazást a Bundestag-ban a 130 km/h általános bevezetéséről, de a javaslat kudarcot vallott. Mindössze 126 képviselő szavazott mellette, míg a nagy többség, 498 képviselő az indítvány ellen voksolt. A témakörben legutóbb elhangzott kormányzati álláspont az alábbi: „Csak megismételhetem, hogy a szövetségi kormány jelenleg nem tervezi a német autópályákon az általános sebességkorlátozás bevezetését” – nyilatkozta Ulrike Demmer kormányszóvivő.
Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a kötélhúzásnak még nincs vége, és a németországi sebességcsökkentésekről az elkövetkezendő időszakban sokszor fogunk hallani. Hiszen a politikai erők csakúgy megosztottak a kérdésben, mint a német társadalom egésze.
G.I.