Amikor még mindenki ideges (A tanévkezdés margójára)

• Miért különösen veszélyes a szeptember a gyerekekre a közlekedésben?
• Mitől veszélyeztetettebbek az iskolások minden más korosztályhoz képest?
• Mit kellene tudni azon kívül, hogy megmondják a közlekedési tábla nevét?

Tudta, hogy 2023-ban 1232 – 14 évesnél fiatalabb – gyermek szenvedett közlekedési balesetet? Közülük 152-en súlyos sérüléseket szenvedtek, nyolcan életüket vesztették.

Egy baleset, amit nem a tévében látott a gyermek, még nem is csak szemtanúja volt, hanem átélője, elszenvedője, akkor is hosszú ideig, akár évekig hatással lesz az életére, lelki-szellemi fejlődésére, ha végül egyetlen karcolás nélkül megúszta az esetet.

Sokéves tapasztalatok szerint azonban az iskolakezdés hetei közlekedésbiztonsági szempontból a legveszélyesebb időszak, ilyenkor jóval nagyobb eséllyel történnek gyermeket is érintő balesetek, mint az év más időszakaiban. Ilyenkor ugyanis sok olyan stresszhatás éri a gyerekeket, amiktől az elmúlt bő két hónapban elszoktak. És ami a leginkább veszélyeztetetté teszi őket, a teljesség igénye nélkül

Ez az időszak a felnőttek számára is fokozott terhelést jelent. Lássuk be, mi sem könnyedén zökkenünk vissza a munkahelyünkön a megszokott kerékvágásba egy hosszabb szabadság után. A tanévkezdéskor viszont még hirtelen egy sor új vagy plusz feladat is a felnőttek nyakába szakad, amikkel már rég nem kellett foglalkozniuk és amiktől elszoktak, ahogy a gyerekek az iskolától.

Megint csak a teljesség igénye nélkül

Minden szülő szeretné biztonságban tudni a gyermekét és ennek érdekében a lehető legközelebb megállni az iskola kapujához, ha egy mód van rá pont a kapuban, hogy a gyermeknek ne kelljen az utcán gyalogolnia. Nem készültek felmérések arról mennyivel terheli túl az iskolák környéki utakat ez a szülői mentalitás, de tapasztalati tény, hogy a reggeli tülekedés nemcsak a gyerekek, a felnőttek idegeit is megviselik.

Sőt, az utóbbiakét talán jobban. Ritkán, de kiderül, hogy a reggeli stresszes iskolába indulással kezdődött az a folyamat, aminek a végén, órákkal később a papa/mama balesetet okozott vagy baleset részesévé vált.

„Mert az a másik pont ott állt meg és tartotta fel ezzel a forgalmat az iskola kapujában… ahol, legyünk őszinték, mi is megálltunk volna és feltartottuk volna a mögöttünk haladókat, ha az a másik nem foglalja el pont azt a helyet…”

Így viszont nekünk kell várni, vagy ha türelmetlenek vagyunk tülekedni, kikerülni, és valahol a közelben megállni, hogy ott már mi (is) elálljuk a többiek útját. Pontosabban nem kell elállni tülekedni, de megtesszük. Pedig sok iskola előtt már tábla jelzi, vigyázat, itt egy búcsú puszi erejéig megállnak majd az autósok, hogy kitegyék a gyereket az iskola kapujában! Nem parkolnak, nem kísérik be a szülők – már, aki betartja a szabályt – csak megvárja, amíg a gyerek kiszáll és megy tovább.

Kérdés persze, hogy életkortól függetlenül minden gyermeket mindig az iskolakapuig kell fuvarozni?

Azonban a gyerekeket a fennemlítetteken túl más, korukból adódó hiányosságaik is különösen veszélyeztetetté teszik az utakon.

Ezért kell a szokásosnál is körültekintőbben megközelíteni az iskolák környékét!

Nemrég a Közlekedésbiztonság külön cikkben foglalkozott azzal, hogyan készíthetik fel az iskolakezdésre, a kísérővel, majd a kísérő nélküli iskolába járásra a szülők gyermekeiket. [Cikkünk innen érhető el.]

Közlekedésbiztonsági szakemberek és pedagógusok egyöntetű véleménye, hogy a közlekedésre nevelést soha nem késő elkezdeni, és nem szabad abbahagyni sem, amíg a gyerek teljes magabiztossággal nem képes önállóan közlekedni. De olykor, bizony, még a nagy kamaszoknak is érdemes felhívni a figyelmét azokra a szabályokra, amiket nem vesznek kellően komolyan. Például, hogy a roller – a hagyományos és az elektromos is – egyszemélyes eszköz, amin ketten utazni veszélyes, nem mellesleg tilos is, és hasonlók!

Az évnek ebben a szakaszában rendőrök és közlekedésbiztonsági szakemberek győzködik a felnőtteket, figyeljenek, vigyázzanak a gyerekekre, mert ők még figyelmetlenek, szertelenek, tapasztalatlanok. Csakhogy a gyerekek minden rosszat, szabálytalant és mindent, amit veszélyes a felnőttektől láttak, lestek, lesnek el!

Aki rendszeresen átvonszolja a gyermekét a piroson, mondván, „nem látod, hogy nem jön semmi”, ne csodálkozzon, ha a gyerek később sem mutat majd túl nagy érdeklődést a közlekedési lámpák jelzése iránt. Talán nem véletlen, hogy felmérések szerint a gyerekek közlekedési tudásszintje folyamatosan csökken. Minél idősebbek lesznek, annál kevesebbet tudnak abból, amit életkoruk szerint tudniuk kellene. [Erről korábban itt írtunk.]

A rendőrség az idén Iskolapélda néven indított új kampányt a tanévkezdés apropóján a gyermekek biztonsága érdekében. Abban arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az elmúlt évek kampányai, folyamatos ellenőrzései és a felemelt bírságok együttes hatására javult a biztonsági öv és a biztonsági gyermekülés használata, minden tizedik gyermek még ma is védtelenül utazik a szülei autójában.  Annak ellenére is, hogy a statisztikák szerint a balesetet szenvedett 0-13 évesek gyerekek több mint a fele utasként sérül meg súlyosan vagy veszíti életét az utakon.

… pedig mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.