Életre szóló élmény és tapasztalat

• 25 éve az egész világot bejárta a hír: Gerhard Berger adta át a Hungaroringen kialakított vezetéstechnikai centrumot.
• Évente átlagosan tízezren vesznek részt a Groupama Tanpálya különböző tréningprogramjain, ötödük magánszemély.
• A vezetést segítő „okos kütyük” akár veszélyes helyzeteket is előidézhetnek, ha az autósok nem tudják használni azokat.

Amikor 25 évvel ez előtt Gerhard Berger Forma 1-es pilóta átvágta a szalagot és ezzel átadta az akkor róla elnevezett vezetéstechnikai centrumot a Hungaroringen, a hír bejárta a világsajtót. A Tanpálya 2011-ben felvette fő támogatója, a Groupama nevét s ma már Groupama Tanpályaként működik, a küldetése mit sem változott az óta, hogy 1998-ban alapítói, Frank Tamás és Gerstl Péter, akik akkor a Hungaroring résztulajdonosai voltak, osztrák mintára életre hívták.

Gazsi Júlia, a Tanpálya ügyvezetője a létesítmény fennállásának 25. évfordulója apropóján nyilatkozott lapunknak. Elöljáróban emlékeztetett rá, 1998-ban még nem létezett a Gerhard Berger Vezetéstechnikai Centrumhoz fogható felszereltségű tanpálya Magyarországon.

Náluk már akkor nemcsak rántópad és műgyantapálya volt, amin nyáron is lehetséges volt téli útviszonyokat szimulálni, tette hozzá, hanem jól képzett instruktorok is várták és várják a mai napig mindazokat, akik fejleszteni kívánják vezetési képességeiket.

Még ma is csak két olyan vezetéstechnikai tréningpálya működik az országban, amelyek felszereltségüket tekintve a Groupama Tanpályához foghatók. Budapesten a Magyar Autóklub üzemeltet egyet, azon kívül már a 2013-ban átadott Drivingcamp felel a vezetéstechnikai pályákkal szemben támasztott nemzetközi elvárásoknak.

Létezik néhány kisebb nem-épített „pálya”, ahol oktatók vezetéstechnikai tréningeket tartanak azoknak, akik hozzájuk fordulnak, és megfizetik a szolgáltatásaikat, azonban megfelelő technikai háttér, azaz jól kiépített és felszerelt pálya nélkül kétséges, hogy mennyi pluszt tudnak nyújtani az autósoknak.

„Nálunk sajnos nem kötelező vezetéstechnikai tréningpályán is tanulni, gyakorolni, bizonyítani a felkészültségüket a friss jogosítványt szerzőknek, pedig fontos és a közlekedésbiztonság javítása érdekében rendkívül hasznos is lenne”, állítja a Tanpálya ügyvezetője. Szerinte a tanpálya, és a hozzá fogható felszereltségű tréningpályák semmi mással nem pótolható előnye, hogy biztonságos körülmények között próbálhatják ki magukat rajtuk a gépjárművezetők olyan a közúton rendkívül veszélyes helyzetekben is, amiket sehol máshol nem gyakorolhatnak.

A legtöbben a jogosítványuk megszerzését követő első hóesésben tanulnak meg csúszós úton vezetni, vagy éppen koccannak össze másokkal, csúsznak árokba. Pedig egy tréningpályán, akár augusztusban is megtapasztalhatnák a téli útviszonyokat, megtanulhatnák és gyakorolhatnák, hogy olyankor mit és hogyan kell tenni, hogy az autó ne kezdjen önálló életet élni az úton.

„Nálunk a tréningek alatt az instruktorok az elméleti felkészítés után, azonnali visszajelzést adnak a résztvevőknek, hogy mit kell a következő körben másképp tenniük és pontosan hogyan. Ezek nem mindig evidensek, sőt, általában nem azok, és nem is mindenki képes utólag, segítség nélkül rekonstruálni, hogy mit kellett volna másképp tennie. Mivel az instruktorok állandó rádiókapcsolatban vannak a pályán lévőkkel, nem a célba érkezés után kell felidézniük, hogy mi történt pontosan, mire nem ügyeltek, miken kell változtatni a vezetési gyakorlatukban, hanem másodpercekkel az után, hogy kicsúsztak, megpördültek, elvesztették uralmukat a jármű felett”, tette hozzá Gazsi Júlia. „Így sokkal könnyebb tanulni. Ez az igazi élmény alapú tanulás”.

Évente átlagosan tízezren vesznek részt a Groupama Tanpálya megannyi tréningprogramján. Szinte bármit lehet gyakorolni, túlzás nélkül a megrendelő igénye szerint. És a kínálat folyamatosan bővül.

„A résztvevők 80 százaléka vállalati ügyfél. Cégek küldik hozzánk a vállalati flotta vezetésére jogosult munkatársaikat, vagy azokat, akik szerintük túl lassan, túl gyorsan, túl sok koccanással, vagy túl sok üzemanyagot használva közlekednek. Egy tréning ára töredéke annak, amit egy szállítmányozással foglalkozó cég megspórolhat azzal, ha a sofőrjei képesek adott távolságot ugyanannyi idő alatt kevesebb üzemanyag elégetésével megtenni.

Tempós vagy éppen üzemanyag-kímélő vezetési tréningtől sávtartó, vagy éppen a defenzív vezetésig széles a paletta. Külön programokkal várják azokat, akik az autójukban lévő vezetést támogató eszközök használatát szeretnék megtanulni és begyakorolni.

„Az autó felszereltsége még nem elég, a vezetést segítő „okos kütyük” ismerete nélkül, komoly galibákat okozhatnak és akár veszélyes helyzeteket is előidézhetnek, ha a gépjárművezetők nem tudják mikor, milyen helyzetekben lépnek működésbe és hogyan befolyásolják a jármű további mozgását”, figyelmeztetett Gazsi Júlia. Őt saját szolgálati Skodájának  vészfékasszisztense lepte meg egyszer, amikor az  váratlanul működésbe lépett.

„Másnap megkértem a munkatársaimat, tanítsák meg, hogyan kell vezetni ezzel az eszközzel. Mikor, milyen körülmények között lép működésbe és ha „bekapcsol” mit kell tennem, még inkább mit nem szabad tennem a biztonságom és mások biztonsága érdekében? Fontos az emberi tényező a balesetmegelőzésben. A legmodernebb eszköz sem sokat ér, ha a gépjármű vezetője nem tudja használni azt.”

Felvetésemre, hogy a legtöbben már az új autójuk átvételekor kikapcsoltatják az összes vezetést segítő kütyüt, Gazsi Júlia úgy fogalmazott, szerinte csak azok járnak el ilyen felelőtlenül, akik szeretik fitogtatni a saját tudásukat.

„Akiknek fontos a biztonság, minden segítséget elfogadnak és használnak. A vezetést támogató berendezések akkor és azokat a gépjárművezetőket segítik, akik tudják, hogy az autójukban lévő eszközök mire valók, hogyan működnek, hogyan működnek egymással összehangolva, és így tovább”.

A Groupama Tanpálya tréningjein résztvevő magánszemélyek közül sokan épp azért jelentkeznek valamelyik programjukra, mert már felismerték, hogy vezetési képességük fejlesztésére szorul. De Gazsi Júlia tapasztalatai szerint sok friss jogosítvánnyal rendelkező fiatal is regisztrál náluk, akik ajándékba kapták a tréninget a Groupama Tanpályán, hogy olyasmiket is kipróbálhassanak, olyan helyzetekben is próbára tehessék magukat, amilyen helyzetekbe a tanfolyamon már csak a biztonságuk érdekében sem kerülhettek, de amilyen szituációk a valóságban bármikor bekövetkezhetnek.

Aki nyáron tanul vezetni, a tanpályán és a másik két pályán élheti át, milyen amikor az autó nem arra megy, amerre szeretné, és bármerre tekeri is a kormányt, az autó semmire sem reagál.

Megkérdeztem Gazsi Júliát, nem tart-e attól, hogy az egyre korszerűbb és egyre valóságosabb vezetési élményt kínáló szimulátorosok elveszik a tanpálya, és minden hasonló tréningpálya kenyerét. „Nem vagyok ab ovo szimulátor ellenes, bár lehetnék, hiszen magam és az instruktoraink is az élmény alapú tanulás hívei vagyunk. Aki a tréningpályáról kicsúszik, itt is újrakezdheti, mint a szimulátorban, ám egy olyan élménnyel gazdagodva, amit túlzás nélkül állíthatom, amíg él nem felejt el. Nagyon más a vizes műgyantán pörgő-csúszó autóban ülve megélni milyen az, amikor valaki elveszti az uralmát a járműve felett, mint a legprofesszionálisabb szimulátorban. Ezzel együtt szerintem megvan, meg lenne a szimulátorok helye és szerepe a gépjárművezető-képzésben. Ahogy a tréningpályáknak is.”

Miután többször szóba került, hogy a közlekedésbiztonság javítása szempontjából mennyire hasznos lenne, ha a jogosítvány megszerzése előtt a tréningpályán is kötelező lenne gyakorolni a leendő gépjárművezetőknek, megkérdeztem: volna-e erre tréningpálya-kapacitás?

„Az európai normák szerint kb. százkilométerenként egy tréningpálya képes kiszolgálni az igényeket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi koncepciók szerint Magyarországon legalább öt pályára lenne szükség, azaz még legalább háromra, négyre ahhoz, hogy minden felmerülő igényt kielégíthessenek” – mondta Gazsi Júlia.

Jellemzően kétféle autóvezető-típus jelentkezik a tréningekre. Az egyik, eleve abból indul ki, hogy ő már x éve vezet, ugyan mi újat mutathatnak neki még az instruktorok, amit ő ne tudna, amit ne tapasztalt volna már meg. A másik, a félős, aki már attól is retteg, hogy mások megmosolyogják, hogy „milyen béna”.

„Az instruktoraink nemcsak kiváló vezetéstechnikai trénerek, de remek pszichológiai érzékük is van ahhoz, hogy már a résztvevők érkezésekor felfigyeljenek azokra az apró jelekre, amelyek arra utalnak, hogy kinek mely képességeit kell majd a leginkább fejleszteni, mondta az ügyvezető. Egy adott csoporton belül sokféle indíttatású, előéletű, különböző vezetési gyakorlattal rendelkező sofőr lehet, az instruktorok azonban mindig, mindenkivel megtalálják a megfelelő hangot és mindenkinek tudnak segíteni fejlődni, aki fejlődi akar”.

Mindehhez azonban nemcsak pszichológiai érzék és az autózás szeretete szükséges. A Groupama Tanpálya egyes trénereinek több évtizedes tapasztalatuk van az élményalapú vezetéstechnikai fejlesztésben.

„Magyarországon nincs hivatalos instruktor képzés – jegyezte meg Gazsi Júlia. – Mi magunk képezzük az instruktorainkat. Előképzettségtől függően 6-8 hónap gyakorlatorientált felkészítés után válhat valaki a mi mércénk szerint instruktorrá. Ehhez kell elméleti képzés, hiszen egy oktatónak válaszolnia kell a tréningeken résztvevők kérdéseire, el kell tudnia magyarázni, hogy egy autó bizonyos helyzetekben miért úgy viselkedik ahogy, hogy a különböző bordázatú, profilmélységű gumiknak milyen előnyei és hátrányai vannak az ilyen, olyan, amolyan útviszonyok között és a többi. A hangsúly azonban a gyakorlaton van. A sokezer tréningórányi tapasztalatot ugyanis csak a tréning közben lehet megmutatni a leendő instruktoroknak.”

Gazsi Júlia szerit 25 év múlva is szükség lesz még vezetéstechnikai trénerekre, instruktorokra. Amíg a gépjárműveket emberek irányítják, nem lesz közömbös a sofőrök felkészültsége. Ezzel együtt bízik abban, hogy 25 év múlva a technika még több segítséget nyújt majd a sofőröknek, és emiatt, valamint a közlekedési kultúra javulásának köszönhetően sokat fog javulni a közlekedésbiztonság.

F.Gy.A.