Jogszabály-szigorítást kezdeményez és sokkoló fotókat tesz közzé a MÁV

  • Fekete hét volt – hét nap alatt hatan haltak meg vonatok elé hajtó gépjárművekben.
  • A MÁV figyelemfelhívó kampányba kezd a hasonló esetek megelőzése érdekében.
  • A rendőrség és az ügyészség és kiemelten kezeli az úgynevezett útátjárós baleseteket.

Vasútbiztonsági figyelemfelhívó kampányt indít a MÁV, miután az idén alig több mint három hónap alatt egy híján annyian lelték halálukat vasúti átjáróban történt közlekedési balesetekben, mint tavaly egész évben. Homolya Róbert, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten egy, a IV. és a XV. kerület határán található vasúti átjárónál – az ORFK és a legfőbb Ügyészség képviselőivel – tartott közös sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy a múlt hét fekete hétként vonul be a magyar vasút történetében:

Egyetlen hét alatt hatan vesztették életüket vasúti átjárókban történt balesetekben.

Homolya bejelentette: A vasúttársaság jogszabály-módosítást kezdeményez annak érdekében, hogy szigorúbban büntessék például a sorompórongálást. Azt remélik, súlyosabb büntetésekkel a jövőben vissza lehet majd tartani a szabályszegéstől, a vasúti jelzések és biztosító berendezések megrongálásáról azokat, akik magatartásukkal veszélyeztetik a közlekedés biztonságát a közúton és a vasúton egyaránt.
Homolya Róbert az MTI beszámolója szerint elmondta még, hogy a MÁV csaknem 7700 kilométer hosszú vasúthálózatot működtet, amelyen több mint 3600 vonat közlekedik. Országszerte 5500 útátjáróban keresztezi egymást a vasúti és a közúti forgalom. Ezek felére csak a vasúti átjáró kezdetét jelző „andráskereszt” figyelmezteti az autósokat a vasúti átjáróra.

Sajnos, mondta később, az elmúlt évek tragédiái mind az mutatják, hogy mindig figyelmetlenség – a közúton közlekedők figyelmetlensége – miatt történik baleset. 2008 óta nem történt olyan baleset, amelynek oka a vasúti üzemre lett volna visszavezethető.

A Mindszentnél a múlt hét kedden történt, öt halálos áldozattal járó balesetben a médiában és az interneten megjelent videó alapján a kisteherautó lényegében lassítás nélkül hajtott az átjáróba, ahol az épp akkor odaérkező motorvonattal ütközött. (Mint korábban lapunk is beszámolt róla: Öt ember meghalt, 11 megsérült április 5-én reggel a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában, amikor egy kisteherautó a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat előtt a sínekre hajtott. A kisteherautó hét utasa közül csak ketten érték túl a tragédiát.)

Homolya Róbert megjegyezte: a mindszenti balesetben a motorkocsi 19 tonna volt, azaz a tömege a negyedét sem teszi ki egy átlagos mozdonyának, ami mögött esetenként még több száz tonna áru is mozog.

A MÁV elnök-vezérigazgatója aggasztónak tarja, hogy – mint arról lapunk is többször beszámolt – csak a múlt évben több mint 800 esetben rongálták meg azokat a sorompókat, közlekedésbiztonsági berendezéseket, amelyekkel a baleseteket próbálják megakadályozni.
A mav.hu/erjhaza oldalon is próbálják felhívni a közlekedők figyelmét az elkerülhető veszélyre. Kifejezetten sokkoló fotókat szeretnének megosztani az oldalon azért, tette hozzá az elnök-vezérigazgató, hogy mindenki számára egyértelmű legyen milyen következményei vannak, ha egy közúti jármű vonattal ütközik.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője a megelőzés fontosságáról beszélt, külön kiemelve, hogy a vasúttársasággal közösen minden évben kampányokat, a vasúti átjárókban ellenőrzési akciókat tartanak. Emellett a rendőrség maga is rendszeresen és akciószerűen is ellenőrzi a vasúti átjárókban a szabályok betartását.
Hozzátette: Bár a rendőrség minden esetet kivizsgál, azokat is, amelyekben a jármű vezetője, olykor valamennyi utasával együtt életét veszti, sok esetben minden erőfeszítésük ellenére sem derül ki, mi volt a baleset pontos oka. Miért hajtott valaki a sínekre, miért kerülte ki a félsorompót? Ezek a kérdések sokszor örökre megválaszolatlanok maradnak.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője arról beszélt, hogy az ügyészség is kiemelt figyelmet fordít a vasúti átjárókban történő súlyos balesetekre. Minden olyan baleset, ahol kettő vagy több ember veszti életét, az ügyészség belső szabályzata szerint ügyész is részt vesz a helyszíni szemlén, majd később a bizonyítási eljárásban is.
Hozzátette: a közúti baleset gondatlan okozása a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, de ha ez a vasútüzem zavarásával jár, akkor közérdekű üzem működésének megzavarása is szóba kerülhet. A nyomozást minden esetekben gondosan lefolytatják, azonban az esetekben, amelyekben a szabályszegő nem éli túl a balesetet, természetesen nem kerül sor vádemelésre. A túlélők azonban – és szerencsére sokan túlélik a „találkozást” a vasúttal, súlyos büntetésre számíthatnak a felépülésük után, mivel jó eséllyel egynél több közlekedési báncselekményt követtek el a baleset során.

Fazekas szerint csak a véletlennek köszönhető, hogy épp a sajtótájékoztató napján tették közzé  YouTube csatornájukon a Jogodban áll tudni című videosorozatuk közlekedési bűncselekményekkel foglalkozó részét, ami épp a vasúti átjárókkal kapcsolatos szabályszegések lehetséges következményeit taglalja.
Molnár Péter mozdonyvezetőnek húszéves szolgálata alatt hat vasúti átjárós balesete volt. Ő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy kollégái jól felkészültek, és azt szeretné, ha a közúton is minél több jól felkészült sofőr közlekedne. – Az átjárókban történő balesetekre nem lehet felkészülni, hatalmas traumát okoznak minden mozdonyvezetőnek – mondta.
A sors fintora, hogy a sajtótájékoztató reggelén a Nagykátáról a Keleti pályaudvarra tartó személyvonat elgázolt egy embert Rákos állomásnál. A gyalogost súlyos sérülésekkel szállították kórházba a mentők. Később, a sajtótájékoztató ideje alatt is történt egy baleset, a Békés megyei Nagyszénás közelében, szerencsére ott nem sérült meg senki.

F.Gy.A.