Megvédeni a védteleneket az erősebbektől

  • Lázár János a készülő új KRESZ-ről: A legfontosabb a védtelenebbek védelme.
  • Jöhet a „kerékpáros zebra”
  • Lehessen 125 köbcentis motort is vezetni a B kategóriás jogosítvánnyal.
  • „Védelmi sávot” jelölhet ki a KRESZ az út szélén a védtelen közlekedőknek.

2025-ben lesz új KRESZ, erről döntött a kormány és a miniszterelnök – mondta az Instagramon közzétett bejegyzésében Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Az új KRESZ egy olyan jogszabály lesz, amelynek a megalkotásához kikérjük minden honfitársunk véleményét, amihez mindenki hozzászólhat és hozzátehet – fogalmazott a miniszter. Lázár János szerint a legfontosabb szempont az új KRESZ megalkotásakor a védtelen és a védtelenebb közlekedők védelme.

„Mindig a gyengébbeket kell megvédeni az erősebbektől. Azaz, a gyermekeket, az időseket, a gyalogosokat, a kerékpárosokat az autósoktól, teherszállítmányozóktól, az autósokat pedig a még nagyobb járművektől. A védtelenebb, sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb közlekedők védelme a KRESZ legfőbb célja”, szögezte le Lázár János.

Mint arról lapunk is számos cikkben beszámolt, 2024-ben magasabb fordulatszámra kapcsolt a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálata és a módosítások előkészítése, ami számos más, a közlekedést érintő jogszabály lehetséges módosítása mellett magába foglalja egy új KRESZ megalkotását is.

Érthető okokból az új KRESZ áll az érdeklődés középpontjában, mivel ez az a jogszabály, amit a legtöbben ismernek és amit mindenkinek alkalmaznia kell a mindennapokban. Csak az idén a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. szervezésében több workshopot, konferenciát szerveztek e témában, amelyeken több, mint 50 szervezet 105 szakértője vett részt.

A közlekedési tárca és a KTI szakemberei mellett a műszaki felsőoktatás, a mérnöki kamara, a kormányhivatalok, a rendőrség, a különböző szakmai-, érdekképviseleti szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közútkezelők, és más érintettek bevonásával zajlik a szabályrendszer átalakításának előkészítése.

A cél egy egyértelmű, gyakorlatias, mindenki számára érhető nyelven íródott szabályozás, amelyben már az utóbbi időkben közlekedésre is tömegesen használt, úgynevezett mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályok is jelenjenek meg.

Emellett konzisztenciát kívánnak teremteni a KRESZ, és a hozzá köthető képzési-, útügyi-, műszaki- és szankciórendszerek szabályozása között is.

A Lázár János által kiemelt elv, „a védtelenebb közlekedők védelme” a kezdetektől kiemelt szempont volt a szakmai előkészítés során, miközben továbbra is célként fogalmazódott meg a közlekedés folyamatosságának fenntartása is. Azonban a hangsúly a módosítás előkészítésében közreműködők szerint a ma hatályos KRESZ-ben foglaltakhoz képest már inkább a biztonságra helyeződött.

[Korábbi cikkeink itt, itt, itt, itt, itt érhetők el.]

A KRESZ már közel fél évszázada, 1976. január elseje óta hatályos, már önmagában ez a tény is indokolná a megújítását. Emellett több olyan közlekedésre is alkalmas eszköz használatát nem szabályozza a hatályos KRESZ, amelyekkel naponta százszámra találkozhatunk a települések útjain. Gondoljunk csak napjaink legvitatottabb eszközére a motoros rollerre, az e-rollerre. Ezek használatának feltételeit is rendezi az új KRESZ.

Az eddig körvonalazódott elképzések szerint a már ma is tömegesen használt elektromos rollerek bekerülhetnek a közlekedési eszközök közé és súlyuk, teljesítményük alapján határoznák meg, mikor, hol, milyen feltételekkel lehet közlekedni velük. A többi mikromobilitási eszköz egyelőre a „megtűrt” kategóriába kerül – hogy ez pontosan mit jelent az a szakmai-társadalmi egyeztetések keretében alakul majd ki.

Napjainkban reneszánszát éli a kerékpározás. Nemcsak a falvakban, kisvárosokban, Budapesten és a nagyvárosokban is sokak számára fő közlekedési eszközzé vált. A kerékpárosok védelemre szorulnak az autósokkal és általában a gépjárművekkel szemben, tőlük viszont a gyalogosokat kell óvni. Ennek keretében vetődött fel egy új jelzőtábla bevezetésének az ötlete, amely a kerékpáros átkelőhelyet jelölné, nagyon hasonlóan a kijelölt gyalogos átkelőhelyet jelző táblához.

Új irányként jelent meg a szakmai vitákban, hogy a KRESZ tegyen különbséget a hagyományos kerékpár és a különlegesek között; utóbbiakhoz tartozik a modern riksa, a 35 kg-ot meghaladó lábbal hajtott eszközök között. Mindkét kategória járműnek minősülne, ám nem mind, és nem minden esetben használhatnák ugyanazokat a közlekedési tereket.

Régi igény az elsőbbségadás szabályainak pontosítása. Az eddig körvonalazódott elképzések szerint a gyalogos-átkelőhelyeknél már „a szándék is elsőbbséget kap”

A KRESZ alapjában véve minden közlekedő számára előírja – ahogy ma is – a szabályok betartását, és elvárja a körültekintő közlekedést, a másokra figyelést.

A közelmúltban az ÉKM és a KTI az új KRESZ a motorkerékpáros közlekedést érintő legfontosabb szabályokat tekintette át motoros szakemberekkel, valamint szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. A VII. Közlekedésszakmai Fórum fő célja a városi motoros közlekedés javítása, biztonságosabbá tétele, a motorosok közlekedését segítő lehetséges új szabályok megvitatása volt, továbbá, hogy felmérjék, milyen védőfelszerelések előírásával lehetne tovább javítani a motorosok egyéni védelmét.

A motorosok jelentős része ma már használ védőfelszerelést, ki ilyet, ki olyat. Ezen a téren a szakemberek szerint sokat javult a helyzet az utóbbi években.  A kérdést azonban árnyalja, hogy a motorok kialakítása, valamint a motorkerékpárok rendkívül széles körű felhasználási módja és a motoros közlekedés eltérő jellege miatt úgy kell előírni a védőruházat és védőfelszerelések kötelező használatát, hogy az ne jelentsen hátrányt a mindennapok során.

Ezen a téren a kötelező elírásoknál fontosabb szerepe lehet az oktatásnak, a felkészítésnek – hangzott el.

Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a motorosok azt javasolták, hogy bizonyos feltételek és megfelelő felkészítést követően a jövőben lehessen 125 köbcentis motorkerékpárokat is vezetni a B kategóriás vezetői engedéllyel.

Elhangzott, hogy ezek a motorok jellemzően rendelkeznek olyan technikai feltételekkel, erősebb fékekkel, ABS-szel, kisegítő elektronikai rendszerekkel, megfelelő motorerővel, amelyekkel biztonságosabban lehet részt venni a forgalomban. Ráadásul a nemzetközi szabályozás változásával párhuzamosan az 50 köbcentis segédmotoros kerékpárok választéka, technikai fejlesztése is egyre szűkül.

Már eddig több mint félezer különböző javaslat érkezett az új KRESZ-hez. Ezek hatására is változhatnak a különböző közlekedési terek használatának szabályai, a követési távolságra vonatkozó előírások, a sebességkorlátozás vagy egy másik jármű melletti elhaladás, előzés és az oldaltávolság-tartás szabályai. Közlekedésbiztonsági szempontból különösen fontos lépés lesz a gépjármű- és más közlekedési módok találkozása esetére egyértelmű szabályokat alkotni.

Bevezetni javasolják a szakemberek a védelmi sáv fogalmát. A védelmi sáv az út jobb szélétől számított mintegy egyméteres térrészt jelentené (feltéve, ha nincs buszsáv vagy kerékpársáv). Itt kell számítani kerékpárosokra, gyalogosokra, rolleresekre, ha a közlekedésük az adott útszakaszon más módon nem oldható meg. A védelmi sávba történő be-ki haladás az elsőbbségadás és irányjelzés szempontjából sávváltással esik egy tekintet alá.

Másodpercben kellene már a jövőben megadni a követési távolságot, jogot nyerhet a rövidfény és hangjelzés, továbbá pontosítanák a kerékpárosoktól tartandó minimális oldaltávolságot.

F.Gy.A.