Toljon ki a rendőrséggel! Íme, ehhez mit kell tennie!

• Ismét akciózott a rendőrség Óbudán – öt és fél óra alatt 272 gyorshajtót mértek be.
• A gyorshajtás nemcsak a baleset bekövetkezésének valószínűségét növeli, hanem…
• Jó, ha tudja: A héten Európa szinte valamennyi rendőrsége gyorshajtókra vadászik.

Megdöbbentő eredményt hozott a rendőrség augusztus 3-ai óbudai koncentrált sebességellenőrzése. A kerület két pontján alig öt és fél óra leforgása alatt összesen 272 gyorshajtót mértek be, azaz hozzávetőlegesen 80 másodpercenként egyet. A gyorshajtók közül többnek a sebessége meghaladta a 100 km/h-t olyan utakon, ahol 50, illetve 70 km/h volt a megengedett maximális sebesség.

A mostani akció nem előzmény nélküli. Január elején tartottak már egy hasonlót, akkor a kerület négy különböző pontján 12 óra alatt 219-en buktak le. Aznap a gyorshajtók többségét, 198-at az akció 12 órája alatt lebuktatott 219-ből a kerület egyik, gyorshajtók által kedvelt pontján mérték be, nem egészen három óra alatt.

A rendőrség azóta sem kívánta nyilvánosságra hozni, hogy pontosan hol volt az a mérési pont. Minden bizonnyal vissza-visszatérnek majd oda. Azt viszont elmondták, hogy januárban is volt olyan sofőr, aki a megengedett 50 helyett például 115 km/h-val hajtott, amikor bemérték.

Úgy tűnik, a budapesti és a III. kerületi közlekedési rendőrök jól ismerik a helyi sajátosságokat, pontosan tudják, hol szokták az autósok a leginkább figyelmen kívül hagyni a sebességkorlátozást. Legalábbis erre utal, hogy az eddigi összes célzott akciójuk teli találatnak bizonyult.

Ezen a héten is bárhol előfordulhatnak az óbudaihoz hasonló koncentrált sebességmérések. A magyar rendőrség ugyanis csatlakozott a RODPOL (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) Speed akciójához, melynek keretében ezen a héten vasárnapig az Európai Unió egész területén mérik a közlekedők sebességét.

Az ORFK tájékoztatása szerint az akció ideje alatt bárhol, bármely úton és bármelyik napszakban számítani lehet sebességellenőrzésre. Nem feltétlen állítják meg a gyorshajtókat! Sokan csak akkor szembesülnek majd azzal, hogy „túl nehéz volt a lábuk”, amikor egy-két hét múlva megkapják a gyorshajtásért kiszabott közigazgatási bírság kiszabásáról a határozatot és a hozzá tartozó csekket.

Egy, az Európai Bizottság számára készült jelentés szerint az unióban a halálos kimenetelű közlekedési balesetek 30 százalékáért a gyorshajtás a felelős. (Magyarországon az idei első félévben az összes személyi sérüléssel végződő baleset 32 százalékában volt a legfőbb baleseti ok a sebesség helytelen megválasztása.) [Korábbi cikkünk itt olvasható.]

Nemcsak azért veszélyes gyorshajtás, mutattak rá a szakértők, mert a nagyobb sebesség már önmagában is növeli a baleset bekövetkezésének a kockázatát. Sokkal inkább azért, mert, mint a közelmúltban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy közlekedésbiztonsági konferencián hangsúlyozta, például a sebesség egy százalékos növelésével 3-4 százalékkal nő a súlyos kimenetelű balesetek bekövetkezésének az esélye. [A konferenciáról készült beszámolónk innen érhető el.]

A hivatkozott jelentés szerint az európai autósok 40-50 százaléka hajt rendszeresen gyorsabban a megengedettnél. 10-20 százalékuk jellemzően 10 százalékot meghaladó mértékben lépi túl az adott útra meghatározott maximális sebességet.

A dokumentum ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy nincs egyedüli üdvözítő megoldás a gyorshajtás visszaszorítására. Önmagában a rendőri fellépés és a bírságolás nem hozhat például tartós eredményt ezen a téren. Az Európai Bizottság komplex intézkedéseket szorgalmaz már évek óta a közlekedésbiztonság javítása, azon belül a gyorshajtások számának és mértékének csökkentése érdekében. A szóban forgó dokumentum is komplex intézkedéseket sürget.

Javaslataik között olvasható egyebek között, hogy olyan utakat kell építeni, úgy kell az új és a jelentősen felújított utakat ki-, illetve átalakítani, hogy az út vonalvezetése és kialakítása már önmagában is csökkentse a baleseti kockázatot. Indokolt továbbá a sebességkorlátozások átgondolása  és az adott utak funkciójához, műszaki állapotához és forgalmi adataihoz igazítása. Ott, ahol szükséges, a pályaszint emelésével vagy csökkentésével és különböző forgalomcsillapító elemekkel, illetve megoldásokkal kell elérni, hogy a közlekedők önként mérsékeljék a sebességüket.

Kiemelten fontosnak tartja a bizottság mindemellett a gépjárművezető-képzést, hiszen ahhoz, hogy valaki tudatosan alkalmazza a közlekedési szabályokat a biztonsága érdekében elengedhetetlen, hogy ismerje azokat. Másrészt az is fontos, hogy minden közlekedő azzal is legyen tisztában, milyen következményekkel járhat, ha nem tartja be a közlekedési szabályokat. Ne csak a várható bírság összegét ismerjék, azzal is legyenek tisztában, hogy az adott szabály megsértésével (például a gyorshajtással) milyen veszélyhelyzetet teremthet, és ha baleset történik, annak milyen következményei lehetnek rá és más közlekedőkre nézve.

A rendőrség manapság nálunk is a prevencióra helyezi a hangsúlyt egyebek között a gyorshajtók és a gyorshajtás ellen fellépésben is – legalábbis ezt válaszolták, amikor több sajtóorgánum (köztük lapunk is) megkereste őket ebben a kérdésben.

A gyorshajtás legutóbb azért került a sajtó érdeklődésének homlokterébe, mert nemrég olyan hírek láttak napvilágot, hogy a rendőrség egyáltalán nem használja a mobil sebességmérőit. Egyesek tudni vélték, hogy azért nem, mert nincs elég rendőr a kezelésükhöz.

„Senkit nem szeretnék még véletlen sem gyorshajtásra buzdítani csak azért, hogy meggyőződjön arról, mennyire megalapozottak ezek az állítások, ám aki mégis ki akarja próbálni, annak csak annyit mondhatok: Legyen óvatos, mert drága kísérlet lesz”, mondta lapunknak az ORFK illetékese.

Ezzel együtt a helyzet azért nem egyértelmű. Hiszen a rendőrség hivatalos adatai szerint június 21. és július 4. között például a mobil sebességmérők egyetlen gyorshajtót sem mértek be, miközben a fix VÉDA-kapuk 42 híján 11 ezret. Ez csak úgy lehetséges, ha a kérdéses időben egyáltalán nem dolgoztak a mobil sebességmérők, vagy ha rossz helyre telepítették őket. Azonban épp az óbudai eset mutatja, hogy a rendőrök nagyon is jól tudják, hol kell sebességet mérni!

Bármit is jelentsen, hogy a rendőrség a gyorshajtókkal szemben a prevenciót helyezi előtérbe a bírságolással szemben, azt minden közlekedőknek tudnia kell, hogy nap mint nap 40 civilnek látszó Pofátlan(TAN)ító rendőrautó járja az ország útjait, és azok képesek menet közben is sebességet mérni. És mérnek is!

Nemrég a rendőrség közzétette a közbeszerzési felhívását újabb, a sebességmérésre menetből is képes autóba szerelhető sebességmérő beszerzésére. A Pofátlan(TAN)író flotta tehát várhatóan bővülni fog.

Az pedig, hogy Óbudán fel éven belül két célzott ellenőrzésen, kevesebb, mint 18 óra alatt közel 500 gyorshajtót kaptak el a rendőrök azt mutatja, hogy ha valahol túlzásba esnek a notórius száguldozók, van eszköz, ember és akarat is arra, hogy elkapják és (ha úgy tetszik: prevenciós céllal) és megbírságolják őket.

Ma már egyre ritkábban látni fák, bokrok, elhagyott épületek takarásával sebességet mérő rendőröket. Ennek ellenére még ma is sokan „nettó pénzbehajtásnak” tartják a sebességmérést. Rendőrségi forrásaink szerint azonban ők örülnének a legjobban, ha az autósok kitolnának velük, és egyetlen forintot sem tudnának beszedni gyorshajtásért kiszabott bírság címén. És ehhez igazán nem kell sokat tenniük a közlekedőknek. Elég, ha betartják a sebességhatárokat.

Egy nevének mellőzését kérő forrásunk szerint azonban a sebességkorlátozással nem igazán törődő autósoknak nem a mobil sebességmérőktől kell tartaniuk elsősorban. Azok mérései alapján ugyanis jellemzően „csak” közigazgatási bírságot szabnak ki. Jó ideje nem jellemző már, hogy a mobil sebességmérős ellenőrzések után azonnal meg is állítsák a szabálytalan sofőröket.

Ezzel szemben a Pofátlan(TAN)ítók azonnal kiemelik a forgalomból a szabályszegőket, ami a szabálysértési bírság mellett büntetőpontokkal vagy akár a jogosítvány azonnal elvételével is járhat.

F.Gy.A.