Tornádóval szelfizni veszélyes!

  • A kamion nem repülőgép, de ettől még képes elemelkedni a talajtól, sőt repülni is akár!
  • A szélvihar letolhatja az útról a járműveket, de el is emelheti azokat, vagy a kettőt együtt.
  • Miképpen befolyásolhatja az orkán erejű szél és a tornádó a közlekedés biztonságát?

Egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, milyen veszélyek leselkednek a motorosokra és az autósokra az utóbbi időben oly gyakori özönvízszerű esőzések, villámárvizek miatt. Akár a klímaváltozás az oka, akár más, tény, hogy az utóbbi években az időjárás mind szélsőségesebb, ami önmagában is komoly kihívások elé állítja a közlekedőket.

Az idén már több tornádóészlelés is volt Magyarországon, legutóbb egyetlen nap ötöt is láttak, a tubákról már ne is beszéljünk. (A tubák leginkább abban különböznek a tornádóktól, hogy a tölcsérjük nem éri el a talajt.)

Számtalanszor előfordult az is, hogy az egyik helyen hétágra sütött a nap, pár kilométerrel távolabb azonban villámárvizet okozott a heves széllökésekkel érkező nagy mennyiségű eső.

Most vizsgáljuk meg, milyen veszélyeket rejt az időjárás egyik leggyakoribb szélsőséges megnyilvánulása, az erős szél, a lokális vihar!

A szél, fújjon bármerről is, több okból is veszélyt jelenthet a közlekedőkre.

  • Letérítheti (letolhatja) a járműveket az útpályáról (minek hatására azok fának, műtárgynak rohanhatnak), de akár fel is boríthatja azokat.
  • Alájuk kapva csökkentheti a kerekek tapadását, egyben a jármű stabilitását, ami szélsőséges esetben szintén okozhatja a jármű felborulását.
  • Felkarvarja a port, s ezzel akár pár tíz méteren belül is jelentősen ronthatja, akár nullára csökkenthetik a látótávolságot – elég, ha visszaemlékezünk az M7-re lecsapó homokviharra és ennek következményeire.
  • Port, falevelet, és más szennyeződéseket hordhat az úttestre, akár jelentősen is megnövelve ezzel a járművek féktávolságát.
  • Jégverés esetén megnöveli a jégdarabok becsapódási energiáját, azaz fokozza a szélvédő- és lámpabúra-törés kockázatot, a karosszéria (jégverés okozta) rongálódásának mértékét.
  • A magukat a széltől védő gyalogosokat óvatlanabbá teszi, hiszen saját haladásukkal és biztonságukkal lesznek elfoglalva, kevésbé figyelnek a környezetükre.
  • Szélsőséges esetben, például, ha orkán erejű szél tombol vagy tornádó csap le egy térségre, a közlekedés biztonságára veszélyes tárgyakat hordhat az úttestre.

Aki már vezetett erős szélben, megtapasztalhatta milyen az, amikor egy láthatatlan erő megpróbálja letolni az autóját az úttestről vagy éppen átterelni a szembe jövők sávjába. Mindez jellemzően nem egyenletes, kiszámítható erővel történik, hanem lüktetve (széllökések formájában). Majd a jármű szélárnyékba fut és az a bizonyos láthatatlan erő hirtelen megszűnik, majd – a szelet gátló/elterelő akadály mögül kihajtva – újult erővel támadja a járművet.

Már csak emiatt is fontos – különösen, ha hosszabb útra indul valaki –, mindig vessen egy pillantást az időjárás jelentésre. Hasznos lehet tudni, mire számíthat a sofőr – esőre, szélre, tikkasztó napsütésre? Nem mindegy, még akkor se, ha egy nem túl magas építésű, légkondicionált autót vezet.

Minél nagyobb méretű egy gépjármű, annál inkább kitett a szélnek. Hiába van nagy tömege egy busznak vagy egy kamionnak, nagy felületű meredek falaiba vitorlaként kap bele a szél, s ha éppen nincsenek megterhelve áruval, utasokkal, akár fel is boríthatja. Főleg akkor, ha nagy sebességgel halad.

Szeles időben a „nagy sebesség” másképp értelmezendő, mint normál időjárási körülmények között!

A szél kétféleképpen rontja a járművek menetstabilitását. Egyfelől azzal, hogy megpróbálja eltéríteni őket a légáramlat irányába – azaz letolni őket az útról vagy átkényszeríteni őket a baloldali sávba. Minél nagyobb a kamion (de ez bármely járműfajtára igaz), annál nagyobb az esélye, hogy egy-egy széllökés után a sofőr akaratlanul is túlságosan nagy  ellenkormányzásra kényszerül és egyszer csak már nem lesz képes az úton tartani a járművet. Muszáj lesz csökkenteni a sebességét.

Ennek a változó erősségű (és olykor irányú) széllökések mellett az is lehet az oka, hogy a szél nemcsak oldalirányba tolja az autót, hanem felhajtóerőt is képez alatta. Nyilván nem fog még a legerősebb szembeszélben sem repülők módjára felszállni egy kamion sem, de annyira még a nálunk előforduló erősebb széllökések is képesek „megemelni” azt is, hogy a tapadása és ez által a stabilitása jelentősen csökkenjen. Ezek hatására a jármű irányíthatósága gyorsan és jelentősen megváltozik.

Az erőhatások ugyanazok, mint amik a repülőgép szárnyait, vagy a versenyautó légterelőit érik. A nagy sebességgel az autó alá áramló levegő a talaj és az alváz között összepréselődik, megnő a nyomása és elkezdi felemelni a járművet. Mivel a gépjárműveket nem repülésre tervezték, csak szélsőséges esetben képes a szélvihar úgy alákapni egy autónak (pláne busznak, vagy kamionnak), hogy az ha csak másodpercekre is, de a levegőbe emelkedjen, de fizikai értelemben nem elképzelhetetlen az sem. Ami jellemzőbb, a stabilitás és a kerekek tapadásának a csökkenésre.

Mindenki megtapasztalhatta már nagyobb tempónál, hogy a sebesség növekedésével mindinkább csökken a biztonságérzete. Olyan érzése támad, mintha nem mindig és nem minden kerék gurulna az aszfalton. Valami nagyon hasonlót érezhetnek azok a sofőrök is, akik erős szélben vezetnek.

Egy 100 km/h sebességgel haladó jármű úgy viselkedik a 100 km/h szembeszélben, mintha átlagos szélviszonyok közepette közel 200-zal száguldana. Ekkora sebesség mellett másodperceként több mint 55 métert tesz meg, azaz a legkisebb kormányzási hiba is végzetes lehet, még az autópályán is.

Viharos szélben

  • Először is figyelje a környezetét! A fák, a bokrok, ha vannak a szélzsákok, a szélhordta por, falevelek és hasonlók mozgását, hogy lássa merről és hozzávetőlegesen mekkora erővel fúj a szél. Folyamatosan figyelje a környezetét, mert a domborzati viszonyok, egy-egy terület beépítettsége és számos más körülmény nagyban befolyásolhatja a szél irányát és erősségét egyaránt!
  • Mindenképpen haladjon lassabban a megszokottnál, különösen nyílt terepen és hidakon, felüljárókon, így csökkentheti a járműre ható felhajtóerőt a legkönnyebben, és egyben az oldalszél miatti „kilengést” is! Autópályán is javasolt 60 km/h-ra mérsékelni a tempót a járműre ható felhajtó erő csökkentése érdekében. Esőben pedig az olyankor megnövekedő féktávolság miatt.
  • Még inkább kerüljön minden olyan manővert (előzés, hirtelen irányváltás), amik átlagos időjárás mellett is rontanák a jármű menetstabilitását, biztonságát.
  • Amennyiben tartósan csak jelentős erőfeszítés árán tudja a sávján belül tartani az autót, vagy az erős szélben többször letért az útról/áttért a szembe jövők sávjába, az első alkalmas helyen álljon meg, várja meg, amíg a szél elcsendesedik.
  • Kapcsolja fel a világítást! Késő lesz már akkor felkapcsolni, amikor a szél felkavarta a homokot és egyik pillanatról a másikra minimálisra csökkent a látótávolság!

Ma már Magyarországon is mind gyakrabban alakulnak ki tornádók. Jelentősnek tekinthető tornádókárokról ugyan még nem tudni, az óvatosság mégis indokolt. A tornádó ugyanis nem viccel. Amellett, hogy minden rosszat előidézhet, amit egy „hagyományos”, orkán erejű szélvihar képes, a nagyobb tornádók már képesek autókat, kamionokat, házakat is a magasba repíteni, vagy szétrombolni haladásuk közben. Emellett a nálunk megszokott viharokhoz képest nagyobb tárgyakat emelnek a magasba és repítenek nagy távolságba, ami aztán egy arra haladó autón is landolhat akár.

A meteorológusok óva intenek mindenkit, hogy egy szelfi kedvéért túl közel merészkedjenek egy tornádóhoz. Az, amiből sok autós manapság kiindul, hogy „ezek csak olyan magyar tornádók, nincs komoly erő bennük”, csak akkor derül ki, amikor áthalad felettük/mellettük a tölcsér. És, ha az autót nem is kapja fel – bár ez is csak utólag derül ki – a szélvédőnek csaphat bármit, amitől az betörik és megsérülnek az autó utasai.

Abban a kérdésben, hogy mit tegyünk és mit ne, a talán legautentikusabb szervezetének, az Egyesült Államok országos Meteorológiai Intézetének hónlapján az olvasható, hogy

Tornádó idején járműben tartózkodni nem biztonságos. 

Amikor tornádó közlekedik a legjobb megoldás menedékhelyre autózni, ha van még rá idő. Ha nincs, maradhatnak az utasok az autóban, de mindenképpen takarják el az arcukat, a fejüket az esetleg az autónak csapódó törmeléktől. (A tornádóövezetben élők valószínűleg már megtanulták mely tornádók jelentenek számukra közvetlen veszély, például, hogy autóstól a magasba repítik őket, s melyek nem.) Megoldás lehet még kiszállni és egy árokban, hasadékban, pincében vagy más alacsonyan lévő helyen átvészelni, amíg a tornádó továbbáll.

A szelfizés, ahogy a hazai orkánerejű viharok alatt sem, a tornádó útjában sem javasolt.

… mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.