Alábecsülték az ISA hatásosságát az európai kutatások?

• 64 százalékkal csökkent a gyorshajtások száma az ISA-val futó New York-i városi autóknál.
• Az autópályákon és autóutakon utakon még ennél is nagyobb mértékű lassulást tapasztaltak.
• Veszélyes lehet, ha előzés közben az ISA lassít? A mesterséges intelligencia ezt is megoldja.

Minden várakozást felülmúló eredményt hozott az a New Yorkban, az önkormányzat flottájába tartozó ötszáz autóval végzett kísérlet, amelyben az ISA (Intelligens Sebességszabályozó Asszisztens) hatásosságát tesztelték. 64 százalékkal csökkent a gyorshajtások száma az ISA rendszert nem használó kontrollcsoporthoz képest. (A vizsgálat alatt a járművek közel 5 millió kilométert futottak.)

A New York-i adatok azért is elgondolkodtatók, mert amikor az Európai Unió arról döntött: 2024-től minden az EU-ban forgalomba hozott új autóba be kell építeni bizonyos vezetést támogató rendszereket, köztük az ISA-t, az akkori döntést előkészítést segítő felmérések ennél kisebbre becsülték a gyorshajtások számának csökkenését, és mindösszesen 20 százalékosra prognosztizálták a balesetek számának a mérséklődését az ISA bevezetésének hatására.

New York a sikeren felbuzdulva arra készült, hogy a legnagyobb helyi flottakezelőként a VISION Zero céljaihoz igazodva a több mint 2100 darabos teljes autóflottát teljes egészében felszerelik az ISA rendszerrel a gyorshajtások és ezáltal a sebességtúllépések okozta balesetek, baleseti halálesetek számának csökkentése érdekében.

New York városa nemrég hozta nyilvánosságra az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériumának 2,4 millió dolláros támogatásával lebonyolított kísérletről készült jelentését. [A jelentésről kiadott közlemény és maga a jelentés innen érhető el.] Eszerint, az ISA hatékonyságát 23 különböző járműtípuson tesztelték, voltak köztük kis-, közepes és nehézteher gépjárművek, buszok, iskolabuszok is. A technológia minden típuson egyaránt kiválóan teljesített.

A kísérlet egyik legfőbb megállapítása volt, hogy 64 százalékkal csökkentette a 11 mérföld/órás (cca. 18 km/h) sebességnél nagyobb sebességgel eltöltött időt az ISA-val rendelkező járművek esetében. Még nagyobb mértékű volt azonban a csökkenés például a nagy sebességű utakon, autóutakon, autópályákon, ahol 82%-kal esett vissza a (11 mérföld/órásnál) nagyobb mértékű gyorshajtások száma.

Mint arról a Közlekedésbiztonság is beszámolt idén július hatodika óta az Európai Unióban minden újonnan forgalomba helyezett autóba kötelezően beépítenek összesen kilenc biztonsági rendszert, köztük az intelligens sebességszabályozót is. [Írásaink itt és itt olvashatók.]  A döntéstől az EU a tagállamokban történő évi mintegy 20 ezer halálos kimenetelű közlekedési baleset csökkenését remélte.

Az intézkedésen belül épp az intelligens sebességszabályozó (ISA) bevezetése miatt tiltakoztak a legtöbben, és amiatt robbant ki a legtöbb szakmai, vagy legalábbis annak láttatott vita is.

Az ISA lényege, hogy a rendszer folyamatosan figyeli a jármű sebességét és az útvonalon érvényben lévő sebességkorlátozásokat is, és ha a sofőr túllépi a megengedett sebességet, típustól függően különböző módokon figyelmezteti az autóst, nagyobb mértékű vagy tartós sebességtúllépés esetén pedig „visszavesz a gázból”, azaz automatikusan csökkentheti a jármű sebességét.

Különösen az utóbbi váltott ki komoly felháborodást. A rendszer ellenzői azzal érveltek, komoly baleseti kockázatot jelentene, ha az ISA például előzés közben csökkentené a jármű sebességét.

Egyelőre – nem kis részben épp a fennemlített viták és felháborodás miatt – a kötelezően beépítendő vezetést támogató rendszerek közé az ISA soft változata került be. Ami legfeljebb idegesítő jelzéssel figyelmezteti a sofőrt a gyorshajtásra, amint a talán már nálunk is szélesebb kikapcsolható sávelhagyásra figyelmeztető eszközt (és amit az elsők között kapcsolnak vagy kapcsoltatnak ki az autótulajdonosok), de nem avatkozik bele a dolgába, azaz nem lassítja le a sofőr akarata ellenére az autót.

Kérdés, hogy így van-e értelme az egésznek? Ha nem kötelező a használata és ha következmények nélkül kikapcsolható mi szükség van rá?

Fontos tudni, nem igaz, hogy a nem kötelező vezetést támogató és biztonsági rendszerek következmények nélkül kikapcsolhatók. Abból, hogy a rendőr nem bírságolja, nem bírságolhatja meg azt, aki az autójába gyárilag beépített, a biztonságos közlekedést szolgáló eszközöket nem használja, még nem következik, hogy azok kikapcsolása minden esetben következmények nélkül marad.

Lapunkban többször foglalkoztunk már azzal, hogy a hazai bírói gyakorlat a „Ha van, akkor használd” gyakorlatot preferálja! [Korábbi cikkeink itt és itt érhetők el.]

Egy-egy baleset miatt indított büntetőeljárásban súlyosabb ítéletre számíthat a baleset okozója, amennyiben a kirendelt igazságügyi szakértő azt állapítja meg, hogy a súlyos sérülésekkel járó vagy halálos kimenetelű baleset elkerülhető lett volna, avagy a következményei enyhébbek lehettek volna, amennyiben nem kapcsolja ki a vezetést támogató eszközöket.

Bár az autógyártók nem tiltakoztak a vezetést támogató rendszerek kikapcsolhatósága ellen, sőt, a legtöbb rendszert eleve könnyen kikapcsolhatónak gyártják (mert ez tetszik a vevőknek, és nem mellesleg ezek a megoldások olcsóbbak is a gyártónak), az idő nem azoknak dolgozik, akik nem akarják, hogy a technika korlátozza őket a vezetésben – és azon belül akár a másokat veszélyeztető száguldásban is.

Évente több mint 20 ezren vesztik életüket az utakon közlekedési balesetekben, minden harmadik halálos baleseti haláleset a gyorshajtásra vezethető vissza. Minden eszközre és megoldásra szükség van ahhoz, hogy az EU-nak megmaradjon az esélye teljesíteni azt a célkitűzését, miszerint 2019-hez képest 2030-ra a felére kell csökkenteni a baleseti halálesetek és a balesetben súlyosan megsérültek számát.

Nem zárható ki, hogy végül a mesterséges intelligencia térnyerése már akár rövid távon is megoldást jelenthet azoknak az aggályaikra, akik attól féltik az autósokat, hogy épp akkor venne majd vissza az automatika a jármű sebességéből, amikor az épp előzésbe kezdene. És ezzel talán megmentheti sok száz vagy ezer ember életét is a gyorshajtóktól.

A vezetést támogató rendszerek következő generációi már a maiaknál hatékonyabban lesznek képesek elemezni a különböző helyzeteket és kellő, de legalábbis a maiaknál nagyobb biztonsággal tudják majd eldönteni, hogy mikor és milyen mértékben kell és szabad beavatkozniuk a sofőr dolgába.

Egy mesterséges intelligencia alkalmazhatóságával foglalkozó szakember szerint az új autók közül soknak képes lenne már az elektronikája arra, hogy csak akkor szabályozza le a jármű sebességét, ha bizonyos távolságon belül nem halad előtte másik jármű, tehát kizárható, hogy előzéshez készülne. Vagy ha nem indexel, nem húzódik a felezővonalra, az autó akkor is „okkal feltételezhetné”, hogy nem előzésre készül, és előbb jelezne, aztán lassítaná az autót.

F.Gy.A.