Miért történik több baleset nyáron?

• Mindenki a téli időjárástól és útviszonyoktól tart inkább, pedig a nyár a veszélyesebb.
• Hihetetlen, de vannak autósok, akik még a nyári hőségben is téli gumikat használnak.
• Ha több a baleset, több vér kell a kórházaknak. Vajon van elegendő nagy baj esetére?

Bár az időjárásnak – az út-, és látási viszonyok miatt- a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban kellene közlekedésbiztonsági szempontból a legveszélyesebbnek lennie, mégis nyáron történik a legtöbb és a legsúlyosabb következményekkel járó közúti közlekedési baleset. És ez nemcsak Magyarországon van így!

Összegyűjtöttük azt a 13 okot, amelyek miatt több baleset történik nyáron, mint bármelyik másik évszakban.

1. Az éves átlaghoz képest lényegesen nagyobb ilyenkor a forgalom. Több rutintalan gépjárművezető ül autóba és indul el olyan hosszú útra, ami jóval meghaladja az év közben általában levezetett távolságait. Sokan csak akkor döbbennek rá mennyire kimeríti őket a hosszú távú vezetés – főleg az autópályák monotóniája vagy az ismeretlen okozta feszültség –, amikor már mutatkoznak rajtuk a fáradság első jelei.
2. A turizmus – sok pozitív hatása mellett – e téren inkább kockázatot jelent. Még a nyelvet jól ismerő utazók számára is okozhatnak meglepetéseket az utak, nemhogy egy idegenben, nyelvismeret nélkül közlekedőnek. Ők emiatt lassabban, körültekintőbben vezetnek talán (már aki, persze) és ezzel akaratlanul is megváltoztatják a forgalom dinamikáját, az pedig már önmagában is egy baleseti veszélyforrás, ha valaki a 50-nel, 70-nel, 90-nel haladó sokaságban, 20-30 km/h-val kisebb tempóval halad.
3. Nemcsak a turista-, hanem az áru-, azaz a kamionforgalom is nagyobb, és mindezekhez társul még a Magyarországon átutazó török és délszláv vendégmunkások karavánjai okozta forgalomnövekedés.
4. Nyáron az év közben a megszokottnál is több fiatal sofőrrel találkozni az utakon. A fiatal ez esetben nemcsak életkort, hanem vezetési gyakorlatot is jelenthet. Tombol bennük a magabiztosság és a bizonyítási vágy, de még nincsenek tisztában saját és autójuk képességeivel, nem ismerik fel időben az óvatosságra intő vagy a már vészjósló jeleket a forgalomban.
5. Nyáron sokkal többen buliznak hétköznapokon is, mint év közben. Több alkohol fogy. Még azok is megengednek maguknak egy-két pohárral, akik év közben alig vagy egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italokat. Ők többnyire nem is tudják felmérni milyen hatással van/lesz rájuk az alkohol. Bár ez a többi sofőrre is igaz, sajnos. Leginkább azt nem tudják felmérni, hogy mennyi idő alatt ürül ki a szervezetükből az alkohol, mikor ülhetnek a bírság és/vagy a jogosítvány elvesztésének kockázata nélkül volánhoz. Ezzel kapcsolatban a világhálón számtalan „tuti tipp” és „garantáltan működő” megoldás található, az igazoltatáskor azonban csak az számít, amit a szonda mutat. Még a privát szondánk mérési eredménye sem befolyásol semmit. Magyarországon az ittas vezetésen ért sofőrök jelentős része úgynevezett másnapos vezető: este felöntenek a garatra, és amikor már úgy érzik nyoma sincs az előző napi tivornyának a fejükben, fittek, frissek, beülnek az autóba. Nyáron ez fokozottan igaz.

Fontos! Az ORFK elrendelte: a rendőröknek minden igazoltatáskor – bármiért is vonnak ellenőrzés alá valakit – meg kell szondáztatniuk a sofőrt és ellenőrizniük kell, hogy az autó utasai használták-e a biztonsági övet, és hogy megfelelő gyermek biztonsági rendszerben utaztatják-e a gyermekeket!

6. Különböző mértékben ugyan, de alkoholfogyasztástól függetlenül is megviseli a szervezetet a nagy meleg. Arról, hogy miképpen élhetjük túl a hosszú autóutat a nagy forróságban korábban itt írtunk. Sajnos sokan rosszul használják a légkondit, vagy éppen túlságosan is rábízzák magukat. Egyik sem jó. Attól még, hogy 20 ℃-ra hűtjük az autót, a napsugárzás, a melegfront és számos más időjárási tényező hatása nem múlik el. A kinti nagy meleg a légkondicionált autóban is álmosító, ezért veszélyes. Időnként (100-200 km-enként legalább) muszáj (lenne) megállni, átmozgatni a végtagjainkat, és ez az utasokra is érvényes szabály. A hosszútávú repülőjáratokon időnként a személyzet megtornáztatja az utasokat, és nem véletlen. Minden hosszú út – legyen szó repülőről, buszról, autóról, vonatról – megnöveli a vérrögképződés esélyét a tartós ülés, az immobilizáció miatt. A repülőgépeken egyéb tényező is fokozza a trombózis kockázatát, ezért az interkontinentális járatokon már kötelező az utasok átmozgatása. Nagy távolságú buszos, autós utazások esetén ez csak ajánlott. Hasznos tudnivalókat talál az utazás és a trombózis összefüggéseiről a Trombózis és Hematológiai Központ oldalán!
7. A nagy meleg és a szokásosnál nagyobb, tartósabb igénybevétel magát a gépjárművet is megterheli. Már csak ezért is fontos lenne egy-egy hosszú út (például külföldi nyaralásra indulás) előtt szakemberrel átnézetni. Azok az apró hibák, amelyek a napi pár – vagy akár néhány tíz – kilométeres úton még nem jelentkeznek, előjöhetnek, ha „egy fenékkel” több száz kilométert autózunk. De még akkor is, ha a több száz kilométeres úton többször megállnak.
8. Gondolta volna, hogy sok autós még nyáron is téli gumival közlekedik? Pedig így van! Nemcsak arra találni sok-sok példát, hogy valaki a jeges-havas úton nyári gumikkal autózik, hanem az ellenkezőjére is. Nem veszélytelen vállalkozás. Nagy melegben téli gumikkal a féktávolság akár 15 százalékkal is megnőhet. És nagyjából 15-20 százalékkal az üzemanyag-fogyasztás is! Feltéve, hogy jó minőségű és még nem túl elhasznált gumikról van szó, különben a fékút akár még nagyobb is lehet.
9. Ilyenkor sokkal nagyobb a motoros, kerékpáros és újabban a különféle mikromobilitási eszközökkel lebonyolított forgalom az utakon. Nemcsak az üdülőövezetekben, hanem mindenütt. Ha figyelembe vesszük, hogy a közutakon közlekedők többségét az autósok teszik ki, és hogy köztük is magas ilyenkor a kezdők és a hosszú távú vezetéshez nem szokottak aránya, könnyű belátni, miért jelentenek fokozott baleseti kockázatot a motorosok, kerékpárosok és a „többiek” nagy számú megjelenése az utakon. Számtalan motoros, kerékpáros baleset bizonyítja: gyakran még a rutinos sofőrök sem figyelnek kellőképpen a közlekedés (náluk) kisebb méretű szereplőire. Ahogy még a rutinos motorosokkal, bringásokkal is megesik, hogy tartósan az előttük haladó autó tükreinek holtterében haladnak, azaz az autó vezetője szempontjából nézve gyakorlatilag láthatatlanul.

Vérkérdés!

Ha több személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik, szinte bizonyos, hogy több vérre van szükség a kórházakban. Ehhez folyamatos vérellátásra van szükség, ahhoz pedig véradókra. Már csak azért is, mert a különböző vérkészítmények felhasználhatósága időben erősen korlátos. Van, ami 30-35 napig is eltartható, és olyan is, ami legfeljebb öt napig tárolható.

Nyáron azonban a véradók is szabadságolják magukat vagy folyamatosan olyan tevékenységeket végeznek, amikkel akaratlanul is kizárják magukat a véradók közül. Alkoholt fogyasztanak, huzamosabb ideig olyan helyen tartózkodnak, honnan nem tudnak eljutni egy véradóállomásra.

Amennyiben sok sérült ellátását igénylő baleset (tömegszerencsétlenség) történne valahol, és a helyi készlet nem lenne elég, először régiós szinten, majd – ha még ezen felül is szükséges lenne – más készletekből küldenének sürgősségi készletpótlást az érintett kórházaknak.

Korábban szinte minden nyáron megkongatta a vészharangot az Országos Vérellátó Szolgálat, hogy aki teheti menjen vért adni, mert nyáron több a baleset, több vér kell, viszont kevesebb a véradó és emiatt csökkennek a vérkészletek. Mostanában nincsenek ilyen felhívások. Készlethiány alapvércsoportok vérkészítményeiből rendkívül ritkán lép fel – írta megkeresésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat. Amennyiben apadni látják a készletet, azonnal módosítják a nyilvántartott véradókat. Ha kell egyenként megkeresik őket. A ritka vércsoportok esetében minden területi vérellátó rendelkezik behívási listával.

Mindez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években folyamatosan gyarapodott az első véradók száma, és többségük később is megmaradt véradónak.

Véradásra amúgy bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, de még nincs 65 (első véradók esetén a felső korhatár 60 év), testsúlya eléri az 50 kg-ot és egészségesnek érzi magát. A véradás előtti orvosi vizsgálaton dől el végső soron, hogy ott és akkor a jelentkező adhat-e vért. A véradásra alkalmasság feltételeiről részletes tájékoztatás olvasható itt.

10. Az utasok, a türelmetlen gyermekek, a kimerült családtagok, a nem biztonságosan szállított házi kedvencek gyakran elvonják a sofőrök figyelmét a vezetéstől, főleg azokét, akik nem szoktak hozzá a hangzavarhoz az autójukban.
11. Ilyenkor van az út-átépítések, felújítások időszaka, amikor a „jól megtervezett útiterv és program” pillanatok alatt felborulhat, egy előre nem látott útfelújítás miatt. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy úton nemcsak akkor alakulhatnak ki dugók, ha ott baleset történt vagy felújítás zajlik. Akkor is lelassulhat, sőt beállhat a forgalom, ha egy másik úton történik mindez, és onnan terelik (vagy menekül) át a forgalom. Ilyenkor nincs mit tenni, tűrni kell az araszolást és a várakozást. Telente azt tanácsoljuk az autósoknak, hogy mindig tele tankkal induljanak útnak, hogy ha elakadnak valahol, ne fagyjanak meg. Nyáron azért legyen tele a tank mindig, hogy legyen mi működtesse a légkondit és persze, mert lépésben haladva tovább tart az út.
12. Bármikor megváltozhat az időjárás. Ebből az idén kaptunk ízelítőt néhányszor. Az egyik pillanatban még ragyogó napsütésben autózik az ember, a következőben már küszöbig ér a víz vagy jég veri az ablakokat, orkánerejű szél borogat az útra mindenfélét, esetleg ezek mind egyszerre történnek. Ilyenkor mindenki igyekszik mielőbb biztonságos helyre húzódni. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a „minél előbb” általában veszélyes kapkodással jár, és gyakran balesetet okoz. Nyáron is igaz, ami télen, a jeges-havas-csúszós utakon: vizes, lehullott falevelekkel borított úton kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat, az intenzív fékezést!
13. A vadak, az őzek, majd a szarvasok násza szinte az ország egész területén balesetveszélyt jelent, ami ellen nem könnyű védekezni. Mondják, vezessen mindenki óvatosan! Jó, de hogyan, kérdezik az autósok. Mit lehet tenni, ha a semmiből (az erdő fái közül) egyszer csak kifut az útra egy állat? Akkor nem sokat. Erről korábban többször írtunk, például itt, itt és itt. Ellenben, ha a szántóföldről rohan az út felé több száz szarvas, ott van némi esély. Feltéve, ha vezetés közben a sofőr és az utasok is figyelnek, és ha utóbbiak nem azzal nyitnak, hogy „Nézd, milyen sokan vannak!”, ha egy hatalmas szarvasrudli száguld az út felé, hanem inkább azzal, hogy „Szarvasok! Vigyázz!”

F.Gy.A.