Szigorított a parlament!

• Módosították a Büntető Törvénykönyvről, a Szabálysértésekről és a Közúti Közlekedésről szóló törvényt.
• Átlagosan 30 százalékkal nőttek a bírságok, de a fél éven belül visszaesőknél még nagyobb mértékben.
• Ne szenvedjenek hátrányt a jövőben azok se, akik csak ritkán használják az útdíj-köteles közúthálózatot!

A július 4-én elfogadott „Magyarország 2024. évi központi költségvetését megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel” a parlament mások mellett módosította a Közúti Közlekedésről és a Szabálysértésekről szóló törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Ezek a változtatások részben a közlekedésbiztonság javítását, a szabályszegő közlekedők szigorúbb bírságolását és büntetését célozzák, részben azt kívánja elérni, hogy a díjköteles utakra vonatkozó szabályozás az azokat csak ritkán használók számára ne okozzon indokolatlan hátrányt. Ugyanakkor a módosított törvény szigorúbb szankciókkal sújtja azokat, akik megszegik az úthasználatra vonatkozó előírásokat, például a közlekedők figyelmét elterelő jelzéseket, táblákat, reklámokat helyeznek ki az utakon, azok mellett vagy felett.

A parlament négy nappal azután döntött a szabálysértési bírságok és a pénzbüntetések mintegy 30 százalékos emeléséről, hogy egy spontán illegális verseny három résztvevője egy munkából hazafelé tartó szabályosan közlekedő vétlen kerékpáros halálát okozta az Árpád-hídon.

A rendőrség tájékoztatása szerint az idén fél év alatt 211-en haltak meg az utakon, s félő, hogy még ugyanennyien veszítik életüket az év végéig saját vagy mások felelőtlensége, figyelmetlensége miatt.

A tragédiák kétharmada három fő baleseti okra vezethető vissza; a gyorshajtásra, az elsőbbségadás, illetve a kanyarodás szabályainak megsértésére. Közlekedésbiztonsági szakértők ezért is sürgették már jó ideje a közlekedési szabályszegésekért kiróható bírságok felemelését, mivel azokat másfél évtizede nem módosították, így elinflálódtak. Márpedig sokan vélik úgy, hogy a felnőtt emberek egy részének tudatáig a legrövidebb út a pénztárcájukon keresztül vezet.

Azonban a Magyar Autóklub elnöke lapunknak nyilatkozva még a most eldöntötteknél lényegesen szigorúbb „büntetéseket” is indokoltnak tartott az Árpád-hídon történthez hasonló esetek elkövetőivel szemben. Hatala József elkoboztatná az illegális versenyeken száguldozók autóját. [Cikkünk itt olvasható.]

Ugyanakkor a mostani szigorítás is érzékenyen érintheti a szabályszegőket, különösen azokat, akik rendszeresen fütyülnek azokra, azaz gyakori visszaesők. Szeptember elsejétől a pénzbírság alsó határa 5000-ről 6500 forintra emelkedik, a felső határa 150-ről 200 ezer forintra. Azonban az elzárással is büntethető szabálysértések esetén a felső határ 400 ezer forint lesz, a jelenlegi 300 ezerrel szemben!

Fiatalkorú szabályszegők esetében a pénzbírság legmagasabb összege 50-ről 65 ezer forintra emelkedik, míg a szabálysértési elzárással is büntethető jogsértéseknél 100-ról, 130 ezerre. A velük szemben kiszabható helyszíni bírság felső határa is emelkedik szeptember elsejétől: 25 ezerről 32.500 forintra!

Jelenleg 5000 és 50 ezer forint közötti bírság szabható ki a helyszínen. Szeptembertől 6500 és 65 ezer forint között állapíthatja meg a rendőr a helyszíni bírság összegét. Amennyiben ezek után a szabályszegő fél éven belül újabb helyszíni bírsággal büntetendő jogsértést követ el, esetében már nem 65, hanem 90 ezer forint lesz a kiszabható bírság felső határa!

A pénzbírság összegébe be kell számítani a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát. Ezen a téren annyi a változás, hogy a szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe a jelenleg 200 helyett 300 forint pénzbírságot kell beszámítani.

Arányosan nagyobb árat kell fizetni a jövőben a be nem fizetett bírságok után is. A hatályos szabályozás szerint a meg nem fizetett pénzbírságot a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Eltérő rendelkezése hiányában a Szabálysértésekről szóló törvény ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást rendel el. Ez az összeg is felemelkedik 6500 forintra, azaz a bírságot be nem fizetőknek arányosan a jövőben is ugyanannyit kell ülniük a nemfizetésük miatt, mint ma.

Változik a bíróság által kiszabható pénzbüntetés felső határai is. A jelenlegi szabályozás szerint legalább 30, legfeljebb 540 napi büntetési tételnek megfelelő összegű büntetést szabhatott ki a bíróság. A napi tételek maradtak, de azok alsó és felső határa 1300, illetve 6500 forintra emelkedtek. Így a bíróság által kiszabható legsúlyosabb pénzbüntetés 3.510.000 forint.

Módosult a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény néhány rendelkezése is, egyebek között annak érdekében, hogy a díjköteles utakra vonatkozó szabályozás az azokat csak ritkán használók számára ne okozzon indokolatlan hátrányt, ugyanakkor a módosított törvény szigorúbb szankciókkal sújtja azokat, akik megszegik az úthasználatra vonatkozó előírásokat.

Ugyanakkor a törvény jelentősen megemelte a közutak kezelésével és használatával összefüggő szabályszegések és mulasztások büntetési tételeit.

A törvény előírja, hogy „A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.” A forgalmi rendet minden esetben úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedők kellő időben és könnyen felismerhessék. Ehhez a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úti céljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.

Tilos azonban az utakon, azok mellett és felett olyan táblákat, berendezéseket és tárgyakat elhelyezni, amelyek színükkel, formájukkal megtéveszthetik a közlekedőket, elterelhetik a figyelmüket vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyeztetik. A vonatkozó előírások megszegéséért 100 és 500 ezer forint közötti bírság volt kiszabható annak az ingatlannak a tulajdonosára, amelynek területén tiltott reklámtáblákat helyeztek ki. Ezekért január elsejétől 130-650 ezer forint közötti bírság vethető majd ki.

Változnak a meghatározott engedélyhez és okmányok meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra vonatkozó előírások megszegőire kiszabható bírságösszegek is. A részletszabályok – csakúgy, mint a Btk. És a Szabálysértésekről szóló törvény szeptember elsejétől megváltozó rendelkezései a  Magyar Közlöny 2023-as 100. számában olvashatók.

F.Gy.A.