Lassan a nyakunkon van a diákok legkedvesebb időszaka, a nyári vakáció, és vele együtt az iskolai kirándulások, táborok ideje. Az iskolák ezeket a programokat többnyire bérelt autóbuszokkal bonyolítják le, legyen szó hazai vagy külföldi útról. A veronai tragédiát követően új értelmet nyert az iskolai buszkirándulás, de a meghozott jogszabályok ellenére, a furfangos magyar gondolkodás ismeretében közel sem vagyok biztos abban, hogy minden rendben van ezen a téren.
Nem kell közzétenni a rendőrség honlapján, hogy a közlekedésrendészet hol és mikor tervezi mozgó traffipaxok bevetését az ország területén, az országos rendőrfőkapitány különösebb hírverés nélkül így módosította a sebességmérésre vonatkozó korábbi utasítást – írta a 24.hu portál.
Megannyi sikeres felvilágosító, figyelemfelhívó-tájékoztató, a biztonságos közlekedést segítő kampányt és akciót szervezett az elmúlt évben az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB), ezek hatása azonban alig érezhető a mindennapi közlekedésben. Bár Óberling József ezredes, a szervezet ügyvezető elnöke, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője mégis optimista. A korábban csendes többség szerinte egyre kevésbé hajlandó szemet hunyni a másokat súlyosan veszélyeztető közlekedési szabályszegések felett.
Súlyosította a Gyulai Törvényszék annak a mentősnek a büntetését, aki két éve halálra gázolt egy 16 éves lányt a zebrán Békéscsabán, miközben kék lámpával és szirénával egy riasztásra vonult.
A mentők nem akarnak száguldani. Amikor sérültet vagy súlyos beteget szállítanak kék lámpával és szirénával, meg sem tehetik, hogy padlóig nyomják a gázpedált: mögöttük ugyanis többnyire olyankor teszik a dolgukat az orvosok, a mentőápolók. Ezért a mentőszolgálat gépkocsivezetői inkább csak szabad utat kérnek a közlekedőktől, hogy a megengedettnél valamivel gyorsabban, de legfőképpen folyamatosan haladhassanak.
Nem a magyar utak a legjobbak Európában. Nem nálunk a legfiatalabb, a leginkább karbantartott az autópark. Mégis, a közlekedési baleseteknek csupán alig több, mint egy százalékát okozza út- vagy műszaki hiba – legalábbis a közlekedés-biztonságról szóló statisztikák szerint. Sokkal kevesebb, mint jónéhány a mienknél jobb autóparkkal és úthálózattal büszkélkedő országban. – Hogy lehetséges ez? – Egyebek között erről kérdeztük Melegh Gábor igazságügyi műszaki szakértőt.
Még szerencse, hogy nem volt tétje a dolognak. Kínos lett volna sofőrsegélyt hívni. Persze valójában nem is vizsga volt, csak kaptam egy lehetőséget, hogy próbáljam ki, mit kell tudnia az elméleti vizsgán ma egy leendő sofőrnek.
Bár a közvélemény nem mindig elégedett a közlekedési ügyekben kiszabott ítéletekkel, sőt, az ittasan, több emberéletet köve-telő baleseteket okozókra kiszabott ítéleteket többnyire túlzottan enyhének tartják az emberek, mintha a hatóságok nem vennék komolyan a közlekedési bűncselekményeket. Jogos a kritika? – kérdeztük dr. Czencz Zoltánt, a Pest Megyei Főügyészség ügyészét.
Novemberben több mint tízezer szabálysértő gépjárművezetőt jelentettek fel vagy bírságoltak meg a helyszínen a rendőrség közlekedési akciócsoportjai – derült ki az ORFK összesítéséből. Az egységek felállításával az utóbbi években romló közlekedésbiztonságra reagált a rendőrség.
Már szinte bizonyos, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni az Európai Unió Fehér könyvében foglaltakat, nem sikerül 2020-ra a 2011-es felére csökkenteni a közlekedési balesetekben elhunytak számát. Ennek és az utóbbi időben ismét romló közlekedésbiztonság okait elemezték nemrég a szakemberek a Kriminálexpon.
